Teszt: Range Rover Evoque 2,2 SD4 – 2011.

A futóműről sem mondanám egyértelműen, hogy kiugróan jó, de elég jónak elég jó. A Magne Ride rendszer a ma már kínai Delphi terméke, ezen a ponton érdemes végiggondolnunk, hogyan kerülnek helyükre a dolgok. A Volvo és a Saab kínai kézben, a Range Rover és a Jaguar indiai lett, bár én speciel azzal sem voltam kisegítve, hogy svédek, vagy angolok. A lényeg, hogy a Magne Ride lengéscsillapítóolajában vasreszelék van, ami elektromágnesen ingerekre nem viszkózus folyadékként viselkedik, és így másodperces szinten, mechanikus beavatkozás nélkül változhat a futómű jellege. Én először a Cadillac SRX-ben próbáltam, aztán vezettem Magne Ride-os Audi TT-t, R8-ast és Corvette-et is. Nem nagyon éreztem a csodát, mert egy SUV-val nagy csodákat nem lehet csinálni, a Cadillac SRX is csak egy nagyon jó SUV, az Audiknak és a Corvette-nek viszont alapvetően nagyon jó a futóműve, nehéz vezetés közben kiszűrni, mit az, amit pont a Magne Ride tesz vele.

Négy különböző futómű- és motorbeállítási mód között választhatunk a váltó mögötti kapcsolóval, ami egyébként szemre megegyezik a nagy Range Roverével. Ha elkezdjük nyomkodni, a kormány mögötti kijelzőn is megjelenik a kép arról, hogy most dinamikus a vezetési stílusunk, semmi extra, fű-murva-hó van alattunk, sár és nyomvályúk vagy mély homok. Rögtön mély homok üzemmódba raktam, de ebből közúton csak annyit lehetett érezni, hogy a váltó sokkal magasabban tartja a fordulatszámot, nagyjából egy ezressel a normál üzemmód felett. Ha már aszfalt, átraktam inkább dinamikusba, ami azzal jár, hogy a a körműszerek skálája rögvest pirosan kezd világítani. Érezhető különbség szerintem nincs, közúton legalábbis nem vettem észre. Ha előzünk az Evoque-kal, úgyis padlózzuk, akkor gyorsan visszavált, és tűrhetően gyorsul, igazából versenypályán lehetne méricskélni a tizedmásodperceket.

Az Evoque futóműve egyébként csodálatos – gasztroszakíró kifejezéssel össze kéne kóstolni egy Freelanderrel, mert így most csak azt mondhatom, ez is jó, az is jó. Az Evoque-é nyilván annyiban jobb, amennyivel kisebbek tudnak lenni a rugózatlan tömegek alumínium lengőkarokkal és kerékagyakkal. Ugyanakkor viszont azon gondolkodtam, jó ez, jó ez, de azért a BMW X3-as futóműve sokkal jobb lehet, mert azzal kívánja is az ember az állatkodást, és az X3-ast kisebb autónak érezni. Pedig az X3-as nem is ez a kategória: 30 centivel hosszabb, és 15 centivel nagyobb a tengelytávja. És úgy érezzük kisebbnek. Na mindegy, a BMW az BMW, az Evoque terepen biztos jobb. De legalábbis X3-ast nem jutott még eszembe terepre vinni.

A xenon elég szépen világít. Ha automata állásban használjuk, a reflektort is automatikusan felkapcsolja, ha nem érzékel szembejövőket, vagy egy település fényeit. Elég jó hatásfokkal dolgozik, de nem szívesen lennék a kanyarból velem szembefordulók helyében. Ott pont annyit késlekedik, hogy szinte hallom a retinák recsegését.

A 2,2-es dízel a Peugeot-tól van, de ez ugyanolyan kis probléma, mint hogy a padlólemez és a futómű a Freelandertől. És persze a 2,2-es dízel van a Freelanderben is. A 190 ló nem a világ, viszont városban tényleg elmegy 9-10 literrel, országúton pedig egy határozott padlózással lehet vele előzni. Kerek tíz másodperc a 0-100, én persze inkább benzinessel venném. A Mondeóban nagyon tetszett a kétliteres turbó, és az se fogyaszt nagyságrendekkel többet (egy hetes vegyes tesztelés alatt nálam a Mondeóban tíz liter jött ki). A zaj és vibráció egy dolog, a dinamikus közlekedés az kettő, ami miatt viszont mindenkit eltanácsolnék a dízel Evoque-tól, az a fűtött szélvédő.

Egy dízel ugye igen lassan kezd el fűteni, ezért télen sokat szívnánk a páramentesítéssel. A jeget is tisztességesen le kéne kapargatnunk a szélvédőről minden egyes elindulásnál, hiszen érdemi fűtésben csak bő negyedórányi autózás után reménykedhetünk, azalatt meg akár tizenkétszer is karambolozhatunk. Ezt kompenzálják a fűtött szélvédővel, de az Evoque-é ugyanolyan, vagy még idegesítőbb, mint ami a Fordokban van. Már napvilágnál is zavaróan látszanak a fűtőszálak, de este már nagyon idegesítően töri a lámpafényt, egy esővel kombinált sötétedés már a gondatlan veszélyeztetés határesete. Tehát legyen inkább benzines.

Az biztos, hogy most imidzsben semmivel sincs alacsonyabban, mint a nagy Range Rover. (Hivatalosan a nagy Range Rover neve most Range Rover, az Evoque neve Range Rover Evoque.) Akik engem szólítgattak le vele, és bőven voltak ilyenek, nem azt kérdezgették, mennyi az ára, vagy mennyivel kisebb, mint a Range Sport vagy Vogue. Csak annyit, hogy jó-e. A vásárlási impulzus igen látványosan bizsergeti őket. Én pedig csak annyit mondhatok: a helyükben megvenném.