A vezetési élmény a szélmalomharc és a gályarabság sajátos keveréke volt. Ilyen egy igazi GTI: szenvedés a mindennapi taposómalom, szárnyalás a száguldás. Csak hát én arányaiban igen keveset száguldoztam vele, annál többet közlekedtem, és ezt biztos, hogy nagyon kell vezetni. A váltót nem neveztem volna rossznak, de így tizenöt év intenzív használat felett már kell rá figyelni, mert kicsit lötyögős; nem úgy van az, hogy csak úgy bekoppantjuk balra a kulissza széléig, egy rántás hátra, és már meg is van a kettes. A 195 széles gumikkal a lassú manőverezés kínszenvedés, és 1986-ban nem volt általános a szervó egy GTI-ben. Azóta is mondom mindig, lehet itt prédikálni arról, hogy a szervó elveszi a visszajelzést a kormányról, nem sok örömünk lesz a visszajelzésben, ha az ennyire lehetetlenül sok. A piramisépítő rabszolgák is kaptak elég visszajelzést a kőtömbök súlyáról, mégse lettek tőle boldogabbak.
És most tessék, itt ez a remek ember, aki ideadja egy körre a magáét, hogy újra átélhessem a lázas ifjúságot. Ma már egyszer lecsutakolta, de mivel újra eleredt az eső, a találkozóig további autómosások várhatók. A kulcs a helyén, az ülésállító elromlott, úgyhogy kicsit nyújtózkodnom kell a kuplungért, de ahogy beindul a motor, erre többet nem is gondolok. TA Technix futómű van alatta, mondja Károly, aki szerint nem egy nagy szám, de ár-érték arányban jónak mondható rugók és gátlók. Akárhogy is: ha az Al Kaida, a TEK, vagy akárki más, aki zsákot szokott húzni az ember fejére, egyszer elrabolna, biztos, hogy úgy is felismerném a Golf II. GTI futóművét. Elképesztő, hogy tíz év távlatából is mennyire visszahozza az érzést, ahogy a garázsbeállóról kigurulunk a járdán át az útpadkára.
Az hagyján, hogy informatív, és nagy valószínűséggel eltalálom, nőstény vagy hím bodobácsot tapostunk-e agyon, de van valami nagyon összetéveszthetetlen, kettesgolfos abban, ahogy ez átgurul egy kavicson. És persze a váltóban is. Ez nem japán váltó – bármilyen kortárs japán váltó sokkal pontosabb. Ez bizony lötyög, és bár fanatikus tulajdonosként szívesen mondanám, hogy rá kell érezni, meg hogy meg lehet szokni, azt azért el kell ismerni, hogy ami megszokást igényel, az általában egyszerűen szar. Nekem négy rükverc után lett meg az egyes, aztán kapirgáltam hosszasan a kettesért, volt, hogy vissza akartam kapcsolni, de végül azt mondtam, oké, tényleg, legyen inkább hármas. Tényleg meg lehet szokni, de a nagy japán-német háborúban ez a váltó egy vesztes csata.
Ahogy a szomszéd falu felé vesszük az irányt, és a gázra lépek, Károly azt mondja, hát igen, 3000 alatt nem sok erő van benne. Szerintem csak megszokta már, és nem tűnik fel neki, mennyire rendesen megy. Már én is mindig azt hallgattam anno, hogy a 16 szelepes GTI nem nyomatékos, de 168 Nm egyáltalán nem kevés. Vezettem én már elég autót, ami valóban nem ment 3000-es fordulat alatt, ez a Golf nem tartozik közéjük. 3000 felett nem történik nagy csoda, de szépen, határozottan erősödik; őrizgetem az én Golfom fékpadi nyomatékgörbéjét, ami néha előkerül, amikor keresek valamit. Olyankor elgyönyörködök benne, és szinte érzem a támla nyomását a hátamon, a motor rezgését elölről, a kipufogó brummogását hátulról, és elábrándozok, mennyire lehet szeretni egy ilyen megbízható böszmeséget.
Mint egy rendes igásló, ahogy belefeszül a hámba. Nem nevezném tüzesnek, inkább amúgy becsületesen erős. Nem Honda NSX, de még csak nem is olyan fickós, mint a Mazda MX-5-ösöm volt a direktszűrővel, úgy inkább a japánok táltosodnak meg. A japánoknál mintha valahol 3 és 4 ezer között felszakadna a slájm, és elkezdenének levegőt kapni, ami kicsit még őket magukat is meglepi. A Golf nyomaték- és teljesítménygörbéje maga a megtervezettség, mint amikor egy kalapácsvető veszi a szert, és elkezd forogni, lassan és precízen, de az erő már benne van. Nem siet, mert tudja, hogy a sebességet az utolsó mozdulat adja majd meg, amivel magához húzva adja meg a kalapácsnak az utazósebességet.
A 16 szelepes GTI 6100-nál adja le 139 lóerős csúcsteljesítményét. Amikor az enyémet mértük, 131 lovat tudott a padon, ami valószínűleg inkább gyártási szórás volt, mint fáradás, mert ez az 1987-es GTI-motor is teljesen egészséges benyomást kelt. Az egészséges benyomáshoz tartozik az is, hogy a motor- és váltótartó bakokat kicserélték, így gázadásra sem a motor, sem a váltókar nem fickándozik. Az óra 224 ezer kilométert mutat, de ezt maga Károly sem veszi komolyan, ugyanakkor állatul megy. Valahogy úgy érzi az ember, hogy egy komoly gépezet részévé vált, és magabiztosan éri el azt a tempót, amivel átüti egy tank páncélját is. Mint egy kumulatív gránát: nagyot csattan, átéget, aztán odabent BUMMM!
Emlékeimben nem volt egy ügyes autó, és most sem az. Ügyes autó a kortársak közül a Fiat Uno Turbo, de még az 50 kilóval nehezebb Mazda MX-5 NA is könnyebbnek, könnyedebbnek, ügyesebbnek érződött. A 920 kilós Golf II. GTI olyan helyekre való, mint a Hungaroring. Széles, sima aszfalt, és nagyobb ívű kanyarok, bár a Golfon szerintem a Hungaroring veszélyesebb, technikásabb kanyarjai sem fognának ki. Ez stabilan tapad, és bár érezhetően orrnehéz, egy gyakorlatlan pilótának sem okoz kellemetlen meglepetéseket egy váratlan gázelvétel, vagy akár kanyarba fékezés. Ezek miatt a tulajdonságai miatt ma is nagyon tetszik a II-es GTI, de néhány percnyi ábrándozás után úgy döntöttem, igazán mégsem ez kéne, hanem az Uno Turbo, vagy még inkább kései jogutódja, a Panda 100 HP. Én az ügyes, könnyű, fickós kis autókat szeretem, ez meg egy vaddisznó. Nem rosszabb, csak más, és nyilván sokan részesítik előnyben a vadkanokat.
A sztráda vele az igazi szopóroller. A váltó 5. fokozatában 3000-es fordulatszámnál megy 105-tel, ami egy mai kisautós váltókiosztás. Inkább rövid, mint hosszú, de leginkább normális. Ez az autó már nem az első kipufogórendszerét nyűvi, de ez is gyári, és talán halkabb, mint az enyém volt, de egy néhány kilométeres tesztkör alatt nem is tud olyan kellemetlen lenni, mint amikor életmód-szerűen közlekedik vele az ember, és eljut mondjuk Veszprémből Miskolcra autópályán, a 4-5 ezres fordulatszám-tartományban. Bár meg kell adni, az üvöltés mellé hihetetlen erőt és rugalmasságot ad a GTI. Annak idején előszeretettel szivattam belső sávban toló merciseket, hogy egy kicsit leléptem a gázról, hogy pont elfogyjon belőlük a lendület, aztán visszaléptem a gázra, váltás nélkül. A Golf ilyenkor különösebb erőlködés nélkül gyorsult 200-ig, és amikor fél óra múlva utolért a korábbi agresszor, már sokkal udvariasabban várta meg, hogy befejezzem az előzést.
Ilyen állapotban 6-700 ezer forint körül vannak eladó GTI-k, olyat, ami akár hunyorogva elmegy gyárias állapotúnak, igen ritkán látni. Akkor is kiderül, hogy valójában nyolcszelepes, csak optikailag rárakták a piros csíkos lökhárítót. Károly kizárólag a családi transzport miatt miatt gondol néha rá, hogy eladja: a gyerek négy éves, és napról napra nehezebb berakni a hátsó gyerekülésbe. Azt nem is mondja, csak én gondolom, hogy sok baba hamar elalszik az autóban, mert szépen elringatja őket, egy II-es GTI viszont nem ringat, hanem vasmarokkal ráz.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.
