Épp az imént számoltam meg, hogy ha a BMW által anno még a Rover-csoporttal együtt megvásárolt brand egy macska lenne, akkor már csak egy élete maradt. Hiszen ami annak idején egy remek kis retróautónak indult, az mára egy típusa csak egy nyolctagú palettának. Nézzük csak: Mini, Coupe, Cabrio, Roadster, Clubman, Clubvan, Countryman, Paceman.
További ötleteket várunk ám, mi látunk még kiugrási lehetőséget és célcsoportot mondjuk egy Sheman-ben vagy Hipsterman-ben de most fókuszáljunk kategóriájának első és legkeresettebb tagjára. Ismerjék meg, ez itt a Paceman, a kompakt, prémium kupé SUV. Nincs nehéz dolga, mert hirtelen nem jut eszembe a konkurencia.
A Paceman – vagy ahogy mi hívjuk, a Pacman – a Countryman 24 milliméterrel rövidebb, 31-el alacsonyabb változata? Verziója? Izéje? Furcsa módon sokkal arányosabbnak, kupészerűbbnek tűnik, mint maga a Mini Coupe, fene tudja, miért. Talán a magasabb építés vagy a Countryman eleve agresszívebb orr-része teszi, de az összkép nem ronda, inkább amolyan emésztenivaló. (Ezt mondjuk akkor, amikor nem egyértelmű az álláspontunk.)
Nem is foglalkoznánk magával a formával többet, hiszen erősen szubjektív, de tudjuk, hogy objektív újságírás nincs, így mégis kiemelnénk pár részletet.
Ez nem egy kedves Mini-arc. Annak lőttek. Ez egy droid-arc. Leginkább a Csillagok háborújának vallatódroidjaira emlékeztet krómszemeivel, lefelé görbülő, fitymálló krómszájával és az alul meredező két gépágyú-torkolattal. Egy érzelmektől mentes gép, nesze neked Issigonis. De van mögötte koncepció, profilból a pofa mint egy új Mustangé: tömpe, kicsit szimatoló fajta, nyomulós.
Sajnos a hátulról viszont nem szép. Óriási fícsörként jellemzik, hogy a Mini történelmében először vízszintesek a lámpák. Sajnos attól, hogy valami első, még nem biztos, hogy emlékezetes, így kapcsolódik az első szex az autódizájnhoz. Olyan króm-monokli van köröttük, hogy szinte megsajnáljuk, ki verte el ennyire szegényt, de a nagyobbik baj, hogy a 330 literes (-20 liter a Countrymanhez képest) csomagtartó nyílását erősen beszűkítik.
A Cooper S-változatokra jellemző kiegészítők és a nagy, 18 colos felnik fokozzák a bling-bling faktort és tulajdonképpen rendben is van így: a Pacman erről szól.
Az összkép azonban ezzel együtt egész ütős, ezt egyrészt onnan tudom, hogy a tizen- és huszonéves kislányok sosem néztek meg ennyire, másrészt egyszer a Gyömrői úton a párhuzamos sávban haladó Mondeo kombi sofőrje nézte meg annyira, hogy fékezés nélkül csapódott az előtte lassító Volvo hátuljába.