Használtteszt: Chevrolet Epica 2.0 LT – 2007.

Egy ideig furcsának találtam Gergő barátomék autózási szokásait. Amikor mindenki Volkswagent akart, ők vettek egy újabb Hyundait. Amikor a dízel volt a menő, ők LPG-szettet szereltettek. Visszagondolva azonban egyáltalán nem volt rossz az út, amit választottak. Sok százezret mentek a nagy koreai limuzinokkal, főleg Sonatákkal különösebb probléma nélkül, miközben a legtöbben körülöttünk azt se tudták, hogy létezik a típus.

Mert ugye aki autót keres, az vagy biztosan tudja, mit akar, vagy pedig megkérdezi a hozzáértőnek tűnő kollégákat, haverokat. A nagy utazóautó kérdésre pedig a sztenderd válasz általában valamelyik német prémiummárka lesz, vagy az olyan modellek, amelyeket a flottások is nagyon szeretnek. Tök nyilvánvaló, hogy senki nem ajánlana olyasmit, amiről soha nem hallott. Nem is olyan régen egy cikkben én is összeszedtem pár megfontolandó nagykocsit, és hát a listán természetesen nem volt ott a Chevrolet Epica.

A kazincbarcikai Szabó Suzukinál viszont pont szembejött egy első gazdás, keveset futott példány, és mivel magam sem próbáltam még ilyet, elkértem egy körre. Aki egyáltalán hallott már az Epicáról, leginkább olyasmit gondolhat, hogy ez egy olyan Daewoo, ami tulajdonképpen Opel. Ez tulajdonképpen annyiban igaz, hogy az Opel akkoriban még valóban a General Motors fennhatósága alatt állt, majd a GM a Daewoo-ra is rátette a kezét. 2005-től Európában már nem is Daewoo, hanem Chevrolet néven forgalmaztak autókat.

Chevrolet Epica 2.0 LT – 2007. forgalomba helyezési és honosítási költségei
Vagyonszerzési illeték	58 300 Ft
Forgalmi engedély	6 000 Ft
Törzskönyv	6 000 Ft
Eredetiségvizsgálat	18 500 Ft
Regisztrációs adó	91 264 Ft
Rendszám (párban)	8 500 Ft
Kötelező biztosítás (éves, 30 éves vidéki férfi, 13 éves jogsival)	38 400 Ft
Gépjárműadó (éves)	19 610 Ft

Az összefonódások kutatása után most vissza az autóhoz. Az Epica egy böszme nagy limuzin, a 4,8 méter körüli hossz a Škoda Superbhez mérhető, kereken 2,7 méteres tengelytávja ugyanakkor a szegmens legkisebbjei közé tartozik. Na, nem mintha így nem lenne elegendő a hely. Bár korábban több Daewoo formatervét is az olasz Giugiaro faragta, a nagy szedán ebből a szempontból házon belüli munka, Sung Paik jegyzi. Ha úgy vesszük, jól illik rá az Epica név, hisz nincsenek drámai megoldásai, és a lírával ellentétben heves érzelmeket sem vált ki a szemlélőből.

Annak ellenére, hogy nincs különösebben erős karaktere, nem rossz a forma. Inkább egyszerűnek nevezném, de közben nem áll távol az európai ízléstől, nem az rí le róla, hogy Dél-Koreának szánt, dél-koreai autó lenne, de nem is kimondottan az. Az orra akár a mára szinte elfeledett Suzuki Kizashié is lehetne, a géptető viszont meglehetősen hosszú, a vonalvezetés tiszta, a nyári napfény nem játszadozik trükkösen megrajzolt íveken és éleken.

Rohadásnak nyoma sehol nincs, ami jó hír, ám kisebb-nagyobb esztétikai hibák azért vannak: karcok a sárvédőíveken, húzásnyom a jobb hátsó ajtón, enyhe sérülés az első lökhárítón. Ennyivel még simán együtt lehet élni.

A belső sem sziporkázó, de abszolút kellemes. A műszerfalon végigfut egy fémes betét, amelyet csak a kormány szakít meg, az anyaghasználattal sincs gond. A bőrök strapabírónak tűnnek, az üléseken nincs túlzott nyoma a kilométereknek. Ugyanezt egyébként emlékeim szerint a kortárs Hyundai-ok is tudják. Ajtónyitáskor viszont feltűnik, hogy kicsit szakadozott a kédergumi, a belső kilincset borító krómos réteg pedig hámlik. A belső tükör fölött elhelyezett napszemüvegtartó rögzítőpöcke eltörhetett, hiszen a kis fiókot bezárni nem lehet – szerencsére nem lóg bele a tükörbe, így tulajdonképpen árnyékolónak még jó lehet.

Az összkép megfelel az alig 127 ezres futásteljesítménynek – a kilométerek száma amúgy teljesen összhangban van a nyilvántartás adataival, elmondható tehát, hogy ennyi kilométerrel számottevő pusztulásra nem kell számítani egy Epica belében, ha súlyosabb tünetekkel akarnak ránk sózni keveset futott Chevyt, minimum gyanakodjunk. Helykínálat terén nem kell szégyenkeznie, elöl-hátul egyaránt tágas, a csomagtartó 480 literje pedig simán lenyomja egyik-másik kompakt kombiét.

A kulcsot elfordítva szokatlanul sima, egyenletes járású motor kel életre, de a furcsaság nem véletlen: a tesztautó kétliterese nem négy-, hanem hathengeres. Az Epica palettáján egyébként a legkisebb az 1,8-as benzines volt, az sornégyes, de a két nagyobb, a 2,0-s és a 2,5-ös egyaránt sorhatos. Utóbbiak amúgy mind súlyukat, mind méretüket tekintve egész kompakt motorok.

A csöndes alapjáratból vehemensebb gyorsításoknál visszafogott duruzsolás lesz – ez részben kárpótol a viszonylagos lomhaságért. A másfél tonna körüli kasznit komótosan mozgatja a 144 lóerő, amihez egészen 6400-ig kell forgatni. De a 195 newtonméteres csúcsnyomaték is csak 4600-nál jön meg. Nem mondom, forgatva azért lehet haladni az Epicával, de olyankor már zabál is, simán két számjegyű értékekkel számolhatunk. A tulajdonosok tapasztalatai szerint amúgy igen széles skálán mozog a fogyasztás, használattól függően 7 és 14 között bármi elképzelhető, átlagos vezetés mellett a 8-9 reális. A fedélzeti komputer viszont hajlamos a ténylegesnél jelentőseb kevesebbet füllenteni.

A Népítéletekben kimondottan hízelgő, 7,84 pontos átlagot mutat az Epica, noha ez mindössze 27 értékelésből jött össze. Kimondottan gyakori típushibákról nem számolnak be vele kapcsolatban. A benzineseknél a gyújtótrafókkal lehetnek gondok, és ritkán, de azért előfordul, hogy a motorvezérlő elektronika adja fel a harcot. A VM Motorival közösen fejlesztett dízeleknél a kettős tömegű lendkerék és a részecskeszűrő lehet mélyen zsebbenyúlós tétel. Típushiba még a gázolajos változatoknál, hogy a turbó hőterelője rossz helyre tolja a meleg levegőt, ami így az EGR-hez tartó kábelköteget kínozza – ebből lehetnek kellemetlenségek.

Alkatrészárak (Bárdi Autó)
Alkatrész megnevezése	Bárdi Autó bruttó kisker ár	Alkatrész márkája
Első féktárcsa (db)	16 850 Ft	Textar
Első fékbetét (garn.)	24 821 Ft	Mintex
Első lengéscsillapító (db)	65 479 Ft	Sachs
Vezérműszíj készlet (szett)	37 909 Ft	Ina
Hosszbordás szíj (db)	11 564 Ft	Contitech
Olajszűrő (db)	2 586 Ft	Hengst
Levegőszűrő (db)	4 199 Ft	Japanparts
Motorolaj (7 liter)	32 039 Ft	Mobil (5W-30)

Mivel nem túl közismert modell, így a használtpiacon sem túl sok van az Epicából. E sorok írásakor alig húszat hirdetnek, ennek harmada benzines, kétharmada dízel – egy ekkora kasznit nyilván takarékosabban tud mozgatni a nyomatékos (320 Nm a 150 lóerő mellé) dízelmotor. Az árak jellemzően egymilliótól indulnak, és 1,7-ig mennek, efölött legfeljebb néhány igen megkímélt fészliftes példányt kínálnak. A frissített verziót legkönnyebben a hátsó lámpákat összekötő piros betétről lehet megismerni.

Akinek nem fontos, milyen logó van a kocsija orrán, és többnyire higgadt stílusban vezet, annak jó választás lehet a nagy Chevy. A tesztautó esetében például 1,2 millióért kapunk egy megkímélt, kisebb esztétikai hibákkal tarkított, jól felszerelt (klíma, bőrülés, ülésfűtés, négy villanyablak stb.) autót. Ennyi pénzért Audiból, BMW-ből, Mercedesből, Volvóból jellemzően pár évvel idősebbet adnak. Hasonló korú, kétliteres benzines limuzinok közt ebben az ársávban pár Mazda 6, Citroën C5, esetleg I-es Superb bukkan fel. Ha a dízel is játszik, nagyobb a választék.

A tesztben szereplő Chevrolet Epicát a kazincbarcikai Szabó Suzuki kínálatából választottuk. További hasonló autók közt itt böngészhetsz.