Az elektromos autó itt érkezett meg

Opel Corsa-e e-Elegance - 2020.

2020.08.05. 06:25

Képzeljék el, hogy összejönnek álmaik nőjével/férfiával és minden remek. Gyertyafényes vacsorák, kellemes beszélgetések, fülledt erotika. Egy hét múlva kiderül, hogy az álomtárs a botanikus szex híve, azaz fűvel fával csalja önöket. Én két megoldás közül választanék: vagy még az illető telefonszámát is törölném az életemből, vagy adnék még egy esélyt a dolognak, de közben mindig ott bujkálna a tudatalatti rettegés, hogy megint baj lesz.

Mindez csak arról jutott eszembe, hogy az elektromos Corsa nagyjából 10 kilométerrel az indulás után megállt alattam az M3 kivezető szakaszán. A sztorit feldolgoztam videós formában, nézzék meg:

Akinek nem fér bele a videónézés, annak röviden: az autó dobott egy hibaüzenetet a műszerfalra, aztán mintha egy analóg autó kuplungja szétemelt volna, csak gurult, és hiába tapostam, nyoma sem volt erőnek. Semmilyen újraindításos vajákolás hatására sem mozdult, tréler vitte el. Amikor jött a lehetőség, hogy visszakapjuk pár napra, nyilván nem zárkóztam el, és bár nem mondom, hogy minden gyorsításnál görcsbe rándult a talpam, de végig ott motoszkált, hogy mi van ha... És a második próbálkozás alatt megtett 170 kilométeren nem volt semmi gond.

Tudom, tudom, ne is mondják, ez 2020-ban ne legyen már eredmény, hogy egy új, 12,47 millió forintos autó megtesz lerohadás nélkül egy Budapest-Tapolca távot. Viszont én most a kevésbé okos felszarvazott leszek, és azt mondom, felejtsük el a másfél órát az M3 kivezető árokpartján, és kezeljük egy működő, városi elektromos autóként, mert úgy remek. Csak abban nem vagyok biztos, hogy azért jó, mert autónak jó, vagy pedig azért élveztem, amiért az ember általában élvezi a villanyautókat.

Városban, agglomerációban villanyautóval járni maga a mámor, és itt nem csak a kuplungolás mellőzésére gondolok, az általános csend, a rázkódástól való mentesség annyira pihentet és úgy simítja az idegpályákat, mint egy gyengébb wellness hétvége. Ez az érzés Nissan Leaftől az Audi E-tronig mindenben megvan, csak hát hol autószerűbb, hol kevésbé autószerű a körítés az elektromos hajtáslánc körül. Ha rosszmájú akarnék lenni, azt mondanám, az E-tron például olajcserére is elküld, de ez inkább bug, mint feature, viszont a Corsa-e inkább a jó értelemben vett hagyományos autóságot adja.

Elsősorban ez egy Corsa, ami hagyományos hajtáslánccal az egy autós magyar családmodell számára talán az egyik utolsó elérhető autó, már persze az olcsóbb, hagyományos hajtásláncok egyikével. A világ szerencsésebb részein ez a család második autója a kombi Insignia mellett, anyuka ezzel intézi a gyerekeket, a bevásárlást, itthon inkább az egy gyereket nevelők kényszermegoldása, hiszen ezek relatíve elérhető autók, amik akkorák lettek, mint egy két generációval ezelőtti kompakt, kicsi hátsó lábtérrel. Viszont az elektromos változat indulóára 10,5 millió forint, ami rengeteg pénz egy Corsáért, ha elektromos, ha nem.

És akkor sem lesz kevesebb, ha a konkurencia is ide árazta az autóit, el kell fogadni, egy elektromos városi kisautó, a technológia jelen fejlettségi szintjén ennyibe kerül, mínusz ugye a támogatás, ha 11 milliónál olcsóbb autóra nevezünk be. A támogatásra szánt keret ugyan elfogyott, de aki megkapta a jogosultságot, például erre az autóra is elköltheti. Persze, létezik Tesla Model S Long Range Plus az Amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA) által hitelesített 602 kilométeres hatótávval, ami megfelelő töltőhálózat mellett teljes értékű autó, de a többség számára a villanyautó jelenleg a városi kisautó.

Itt érvényesülnek legjobban az előnyei, itt érezni legkevésbé a hátrányait, itt tudom őszintén azt mondani, hogy kéne. 136 lóerő és 260 newtonméter egy sofőrrel együtt másfél tonnás autóban nem hangzik fickósan, de a villanymotor direkt karaktere miatt átveri az érzékeket, tisztességgel meglendül. A 8,1 másodperces gyorsulásra egy hithű teslás még fel sem néz a fair trade pumpkin spice lattéjából, de aki ezzel akarja osztani a kúpokat a Vácin, az nem hogy háttal ül a mozivászonnak, de még a vetítőterem utcáját is elnézte.

Villanyautó mércével nem nagy tűz, de arra pont elég, hogy a forgalom résztvevőinek jelentős részénél potensebben ugorjon és manőverezzen. Padlógáznál rendesen kapaszkodni a kormányba, ahogy az autó hátraterhel, hajlamos kitérni a hajtási befolyás miatt. A gyorsulgatás úgyis csak az első pár alkalommal érdekes, a hangtalan gurulás viszont alapjaiban teszi jobbá az ember életét. Egy dologgal nem tudtam mit kezdeni: a hatótáv szorongással.

Amikor elindultam az Opel budaörsi telephelyéről, az autó teljesen töltött akkuval 220 kilométert ígért, holott tudtam, hogy a WLTP szerint 337 kilométer az egy töltéssel megtehető hatótáv. Ahogy csurogtam át a városon az alacsony tempó és az általános visszatermelgetés miatt Pilisborosjenőre érve már 270 kilométert mutatott a megtehet-ő-méter. Nyilván az történt, hogy aki előttem használta a Corsát, bináris kapcsolóként kezelte a gázpedált, a számítógép ehhez alakította a felhasználói profil és a fogyasztás viszonyát.

Mire másnap elindultam dobogókő felé, már 290 kilométert ígért, komolyan elgondolkodtam rajta, hogy rákötöm a lakást, mert a Corsa kezdett erőműbe átmenni. Viszont Dobogókőre felfelé menet megint 220-ra esett vissza a szám, Esztergomba érve pedig újra 260-ra mászott fel, tehát alapvetően reális mértékben csökkent a hatótáv. El se kezdjék írni a kommentet, tudom miért van ez, természetes folyamat, a belsőégésű motorral szerelt autó ugyanígy jojózik a hatótávval, csak ugye ott kiterjedt kúthálózat és a háromperces tankolás lehetősége. Villanyautóban viszont komoly szorongást okoz, mert mi van, ha épp belefutok egy balesetbe, és csak autópályán tudok kerülni, ahol az autó már nem a 14-16 kWh/100 km fogyasztást fogja produkálni, inkább 20 felettit ha csak nem akarjuk, hogy kerülgessenek a kamionok.

Persze ez nem csak a Corsa kínja, minden villanyautóban hasonlóan nyomasztónak élem meg a jojózó hatótáv számot a kijelző sarkában, viszont egyelőre nincsenek azon a szinten a fedélzeti rendszerek, hogy az összes külső körülményt figyelembe véve mg tudják mondani, odaérünk-e a célunkhoz. Emiatt aztán maradnak az okostelefonos appok, ami a netes hozzáférés miatt lényegesen jobban tudnak tervezni. Ettől függetlenül két jojózás között a Corsa számaiból jól látszik, hogy tudja az ígért hatótávot.

Villanyautónak tehát remek, és autóként sem tudnék neki túl sokat felróni. Az például kifejezetten idegesít, hogy a beszállás után a start gombot hosszan, keményen kell nyomni. Picsogásnak tűnhet ez, de amikor egy 15 éves Toyota Priusban is csak beugrik az ember, benyomja, és az autó megy, addig nem értem, hogy egy modern villanyautóba miért kell hosszan, keményen tenyerelni rajta. És többnyire azért csesz fel, mert egyszer sem sikerült elsőre indítanom, mindig másodpercek teltek el, mire rájöttem, hogy még egyszer liluló körömmel kell ráfeszülni.

Ugyanígy érthetetlen az index és ablaktörlő karok elhelyezése, olyanok mint a bika szarva, felfelé állnak, ráadásul indokolatlanul messze vannak a kormánytól. Az átlagnál nagyobb tenyerem és hosszabb ujjaim vannak, de így is kényelmetlen elérni a bajuszkapcsolókat. A műszercsoport viszont nem zavaró, csak simán csúnya: mintha egy olcsó tabletet egy igénytelen beépítőkerettel raktak volna be az analóg műszercsoport odvába. Elhiszem, hogy villanyautó, kell az digitális panel, mert az olyan jövő, de ennél sokkal szívesebben nézném az analóg műszereket, hát még a konszerntárs 208-as Peugeot ötletes, térhatású kijelzőjét. Bosszantó elektronikai malőr viszont, hogy az autó egyszer nem engedett be, nem reagált a kulcsra. Hiába nyomtam a gombot, nem volt hajlandó ajtót nyitni, ki kellett venni a kulcstollat, és azzal oldani a mechanikát. Utána ismét szerette a távirányítót, de akkor is kellemetlen hiba, főleg, hogy mi van, ha egyszer fordítva történik, és nem veszem észre, hogy nem zártam be az autót?

Holott az autószerűség például tök jól megy az analóg klímaszabályzóknál, és nagyon szerettem, hogy itt végre olyan az indukciós töltőpad, hogy nem mozdul el róla a telefon, és az első nagyobb fékezés után is tölt. Érdekes mellékzönge, hogy a mezei, benzines Corsa kormánya túl könnyen járt, egyszerűen túlszervozták. Nem így az elektromos változat: visszajelzésről itt sem beszélhetünk, viszont nem is borulunk árokba, ha rosszkor tüsszentünk, van ellenállása. Létezik, hogy nem programozták át a kormányrásegítést, csak egyszerűen nehezebben elfordítani a kereket a nehezebb autó alatt?

A konkrét tesztre kapott autó 12,47 millióba kerül, vagyis már csak 500 ezer forint támogatást lehet kérni a vásárlásához. Az 2,5 millióval jóárasítható alapmodell 10,5 millió forint, az Opel becsületére legyen mondva, a 100 kW-os villámtöltési lehetőség mindkettőnél megvan, azaz fél óra alatt 80%-ra lőhetjük fel az 50 kWh-s akkut, ha találunk megfelelő töltőt. Viszont az ilyen oszlop meglehetősen ritka, amit az ember valóban ki tud használni, mert mondjuk be van kötve otthonra a három fázis, vagy mert van a közelben Type2-es oszlop, az a 11 kW-os töltés, ez viszont feláras, 200 ezret kérnek érte, alapból csak 7,2 kW-tal pumpálható az Opel. Utóbbival 7, előbbivel valamivel több mint 5 óra a töltés ideális esetben. Az otthoni konnektor sem tűnik kibírhatatlan türelemjátéknak, 1,8 kW-val 10 óra alatt esik bele a Corsába 100 kilométernyi hatótáv, vagyis, ha az átlag ingázóból indulunk ki, a táv bőven hozható konnektoros töltéssel is.

A legnehezebb kérdés, hogy megéri-e a Corsa-e. A kategóriatársak és nagyjából ugyanezt az akkuméretet kínálják, nagyjából ugyanennyi pénzért, a Renault Zoé hatótávja valamivel nagyobb (386 km nyáron), a Peugeot 208 viszont a közvetlen rokonság révén ugyanezt adja műszakilag, igaz, a kedvezményes alapár 270 ezerrel alacsonyabb, mint az Opelé. A Honda E bár sokkal ékszer-szerűbb és cukibb, a 35,5 kWh-s akku keményen behatárolja a felhasználást, mindössze 222 kilométer a hatótávja, cserébe 1000 forint híján 11 milliót kell leszurkolni érte alapáron, habár ez megint csak támogatás nélkül értendő összeg.

Ha viszont a hátul tekerős ablakos 10,5 milliós árból indulok ki, amiből még lejöhet a 2,5 milliós támogatás, akkor van egy 8 milliós elektromos Corsánk. Ha Onnan nézem, hogy ez egy 8 milliós Corsa, akkor sok, ha viszont onnan, hogy 8 millióért kapunk egy jó villanyautót, akkor viszont már bőven értelmezhető. Mint utóbb kiderült, a már minden lényegi extrát megkapó (kivéve a 11 kW-os töltést), támogatási feltételekhez igazított Corsa Elegance BEST variáns is elérhető 10,9 millióért, ami talán a legjobb vétel, ha elektromos Corsát akarunk. Csak ne álljon meg menet közben.

Totalcar értékelés - Opel e-Elegance - 2020

Remek villanyautó, és jó kisautó, mindenkinek ki kéne próbálnia, aki nem szereti az elektromos autózást. Szívesen adnék rá 9 pontot, de a leállást nehéz elfelejteni.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.