Nem változott, de azt nagyon

Bemutató: Opel Grandland - 2021.

2021.09.01. 06:07

Érdekes az autógyárak gondolkodása: a BMW például „mi a különbség a két modell között”-ábrát adott ki, amikor az új 5-ös kijött. Az Opel Grandlandhoz nem is lenne szükség ilyen ábrára, pedig a 2017 óta gyártott SUV csak egy faceliften esett át. Nem is akármilyenen.

A mostantól csak simán, X nélkül Grandlandnak hívott típus megkapta ugyanazt az orrot, amit a Manta GSe tanulmánnyal mutattak be, és elsőként a Mokka viselt szériamodellként. Aztán szép csendben a Crosslandot is átfazonírozták ilyenre, de a következő Astra is hasonló arcot kap. Ennek az orrnak a meghatározó eleme az a fekete lap, ami  klasszikus hűtőmaszkot helyettesíti – ezt Opel Vizor (=napellenző) névre keresztelték. Kétoldalt pedig ott a szigorú nézést adó, L-alakú ledcsík, amiben fel kéne ismernünk az Opel-villámra való utalást. 

Nekem tetszik ez a stílus, de abban nem vagyok biztos, hogy az összes autót ennyire egyformára kellene-e csinálni. Csak példaként túrtam a netről egy fotót az Opel 1975-ös választékáról, ami a leglegendásabb Manta-korszak. Oké, hogy a legtöbb típuson a lámpák kerekek, de hogy tök egyforma lenne az orruk? Tény, hogy ma nagyon sok cég ezt csinálja: az egyes típusoknak nincs saját karakterük, elképesztően egységes a márkaarculat, mint az Audinál, VW-nél, Volvónál, Peugeot-nál. Így lehet egy kaptafára ontani a dizájnt. Mindenki döntse el maga, hogy jó-e ez, szemben a múlttal:

Viszont az tény, hogy a Grandland elején is jól néz ki ez az új orr. Nagyon újnak tűnik, noha mögötte a vas keveset változott. Ami valóban új, az a világítástechnikát, a vezetősegítő rendszereket érinti. És még mielőtt el nem felejtem: kicserélték a komplett műszerfalat olyasmire, amilyet szintén a Mokkában dobtak be: egy bazinagy, finoman ívelt LCD-deszkát kell elképzelni itt is, ami tartalmazza a digitális műszeregységet a vezető előtt (ez nem érintőképernyő) és a központi kijelzőt, ami tapizós. A kettő közötti űrt lakkfekete műanyag tölti ki, de az optikai hatás olyan, mintha egyben lenne az egész. Nagyon más a környezet, mint a régi Grandlandban, vagy mint bármilyen más márka hasonló SUV-jában. Viszont a klíma saját kezelőpanelje változatlan formában megmaradt, csak pár extra funkcióért kell belemászni a menübe.

A modell sajtótájékoztatóján arról nem esett szó, hogy a technikában történt-e érdemi változás, ami persze nem kizárható, bár arra tippelnék, hogy lényegi dolgok nem változtak. A motorpark a szokásos 1,2-es, háromhengeres turbómotorral indul, dízelből az 1,5-ös HDI-t kínálják, valamint változatlanul kétféle tölthető hibrid választható még a Grandlandhoz: a fronthajtásos verzió 224 lóerős, az összkerékhajtásos pedig 300. Sokkal nagyobb az eltérés a rendszernyomatékok között, mert a gyengébb hibrid 360 Nm, az erősebb 520 Nm nyomatékot tud. A többlet abból adódik, hogy az összkerékhajtást egy hátsó, 113 lóerősnek megfelelő villanymotor beépítésével érik el.

Amúgy a Grandland ugyan a Stellantis (vagyis a Peugeot-Citroenből, az Opelből és a Fiat-Chryslerből gyúrt cégóriás) technikáját használja, az Opel eisenach-i gyárában készül, abban a városban, ahol valaha a Wartburgokat gyártották. Persze a gyár sem pont ugyanott van, egyedül a háromhengeres alapmotor hangja emlékeztet a régi időkre kihúzatáskor.

A Grandland pont abban a ligában játszik, ahol a legnagyobb a választék, és ahol a legkönnyebb olyan típusokat találni, amelyek gond nélkül helyettesítik a másikat. Csak a cégcsoporton belül ott a Peugeot 3008 és a Citroën C5 Aircross, pontosan ugyanezzel a négy hajtáslánccal. De a piacon ott a Kuga, Sportage, Tucson, RAV4, sűrű a mezőny. Hogy mi különbözteti meg a többiektől? Az Opelnél a bevált trükkhöz nyúltak, és techno-oldalról közelítették meg a kérdést.

A márka hagyományosan jó vásárlója a lámpabeszállítóknak, hiszen már az első Insigniához is volt intelligens lámpájuk, sőt, azóta az Astrához is lett, de a Crossland faceliftelt változata már hajmeresztő lámpatechnikát kapott. A szokásos ledmátrixhoz képest lényegesen több led, oldalanként 84 darab alakítja ki a folyamatosan változó fénycsóvát: azt, hogy hová kell és hová nem világítani, egy kamera mondja meg a vezérlésnek. Ezt a lámpát „Intellilux Pixel” néven emlegetik az extralistán.

A Grandlandhoz rendelhető lesz éjjellátó is, ami szintén nem sokkoló hír, ha tudjuk, hogy a Peugeot hasonló modelljéhez, a 3008-ashoz már évek óta elérhető. Ez az embléma jobb alsó széléhez épített infrakamerát használja, a képet pedig a műszeregység-kijelzőn jeleníti meg. A bemutató videókon látszott, hogy a sötétben felismert gyalogosokat, bringásokat be is keretezi a képen a rendszer. Kicsit sajnáltam, hogy a tesztvezetés nappal volt, mert valószínűleg ez lenne a két legérdekesebb extra, a többit úgyis ismertük a Grandlandból.

A fejlesztések másik része a vezetősegítő rendszereket érinti, az ígéretek szerint a távolságtartó tempomat és a sávtartó olyan királyul működik együtt, hogy nincs a vonalak közti pingpongozás. Menet közben nem éreztem a csodát a konkurens termékekhez képest, de érdemi megállapításokhoz komolyabb tapasztalatokra lenne szükség.

Persze függetlenül mindentől érdemes átismételni a már ismert dolgokat: a Grandland nem kicsi, ideális családi autó méret. Egészen tágas a hátsó sora és a csomagtartója, még így négyévesen is a nagyobbak közül való. Az AGR (svájci gerinctorna egységfront, vagy mi) jelzésű ülések állítólag nagyon ergonomikusak. Ami a gyakorlatot illeti, én annyiban pontosítanék, hogy ez főleg azoknak optimális, akik beleférnek. A sportos oldaltartás miatt kicsit keskeny is, és alapból az ülőlap sem túl hosszú; igaz, az első szelvény kihúzható, de akkor meg az ember combja alatt lesz egy lyuk. Úgy nézem, hogy a magas és kövér embereknek nem ideális, de a magas és/vagy sovány népek jól érezhetik magukat benne.

Ami a fedélzeti megújulást illeti, ez az új műszeregység nagyon meghatározó. Ügyesen szabták be a régi műszerfal helyére az újat: az ajtópaneleken nem is kellett változtatni semmit. Bár az Opel amúgy is nagy mestere a csereszabatos műszerfalaknak, a városi legendák szerint a H Astra műszerfala simán belemegy az E Kadettbe. Nem tudom, igaz-e, de az új Grandlandé olyan, mintha eredetileg ilyenre tervezték volna.

Maguk a kijelzők nem tekinthetők egy csodának: elég matt a felszínük és a kép nem túl kontrasztos, a menü színvilága is elég komor. Amióta a franciák átvették az uralmat Rüsselsheimben, az Opeleken is a PSA-eredetű multimédia fut, ami megjelenése óta az egyik legkönnyebben utálható rendszer. Persze el lehet lenni vele, főleg ha nem használjuk, hisz menekülőútnak ott van az Apple Car Play és az Android Auto. Waze vagy Google Maps navigációval messze jobb az élet, de ezzel az ember elveszíti annak a lehetőségét, hogy a navigáció megjelenjen a műszeregység-kijelzőn is. Az Opelnek van saját mobilos appja is, ezzel pár adat lekérdezhető az autóról, sőt, még a visszahívási akciókról is értesít. Az sem változott, hogy a parkolókamera maximum az autó orrán és hátulján van, a közötte lévő részt kisraffozzák a felülnézeti képen. Halkan jegyzem meg, hogy még a Dacia Dusternél is valódi opció a négy kamera, ami valóban körkörösen mutatja az autó környezetét.

A nemzetközi programon volt lehetőség kipróbálni mind a négy motorfajtát. Mivel már kezdenek elvonási tüneteim lenni, azonnal lecsaptam egy dízelre: az 1,5 literes motor teljesítménye 130 lóerő, és pontosan ugyanazt az arcát mutatta, mint amit a PeugeotPartnerRifterben tapasztaltam: iszonyatosan nyomatékos. Automata váltóval adták ide, a nyolc fokozattal is elbír a motor, bár néha a start-stop rendszer és a váltó összhangja megbicsaklik emelkedőn való elinduláskor. Egyébként nem hangos a dízel, de a négy hajtáslánc közül ez a leghangosabb: főleg emelkedőn gyorsítva kezd el kerregni a nagynyomású szivattyú, minden más helyzetben csak mély hangon duruzsol.

A második vezethető motor a 130 lóerős, háromhengeres 1,2-es motor volt, ezt kézi váltóval kaptuk meg. Bár riasztóan hangzik egy ekkora motor ebben a bazi nagy autóban, éppenséggel elbír vele, még némi hegymenet sem gond neki. Mondjuk olyankor már pörgetni kell, és ha pörög, tényleg előbújik belőle Eisenach szelleme. Belső égésű motorral csak az őszinte fronthajtás választható amúgy, de aki SUV-ot vesz. legyen akármekkora is a hasmagasságot optikailag növelő fekete betét az oldalán, úgy sem terepezni veszi.

Mivel ez a technika nem összkerékhajtásosnak született, kizárólag az erősebb hibrid változat létezik 4x4-es kivitelben. Itt hátulra beépítenek egy extra villanymotort, azaz nincs kardántengely. Amikor kipróbáltam a gyenge, csak 224 lóerős hibridet fronthajtással, az volt a benyomásom, hogy ennyi kraft pont ideális egy Grandlandba. A 300 lóerős és 520 Nm nyomatékú összkerekest vezetve már kicsit túlzásnak tűnt. Egyrészt tényleg irtózatosan megindul, viszont az akkucsomagja ennek is csak 13,2 kWh kapacitású, vagyis a padlógázas gyorsítgatásokkal igen hatékonyan zsugorítható a hatótáv. Az sem változott, hogy egy padlógáz után visszavéve a pedált az autó annyira elkapja a fonalat, hogy picit még továbbra is megy, mint az ember szeretné. Igazából ez a verzió is csak arra jó, mint a mai erős SUV-ok többsége: hogy a nagy plug-in szellemiségben tudjon az ember nagyobbat nyomni a másiknál az autópályán. A karosszéria billegése és a magas súlypont miatt másra nemigen való ez az erő a Grandlandban.

Az 1,6 literes Prinz-turbómotor köré épített hibrideknél 3,7 kW-os a fedélzeti töltő, de opcióként 7,4 kW-os is elérhető. Ezeknek az autóknak a tankja kisebb, csak 43 literes. Fogyasztásban nagyjából a dízellel vannak pariban hosszabb úton, ahol már kimerülnek az akkucsomag tartalékai. Autópályán persze többet eszik, városban meg kevesebbet.

Ha választanom kellene, egyértelműen a dízelt venném ebből a választékból, bár aki keveset megy, és azt is főleg kis teherrel és viszonylag lapos domborzaton, annak jó lehet az alap benzinmotor is. Az alap benzinest 7,999 milliós listaáron lehet majd elérni, ami 300 ezerrel több a jelenlegi induló árnál. A hibridek árát még nem tudni, viszont azt igen, hogy a facelift előtti szériából 14,3 milliótól indultak, vagyis nem kicsi a feláruk. UPDATE: Lapzárta után érkezett infó szerint a faceliftes hibridek indulóráa Opel-finanszírozással 13,5 millió lesz. Tartok tőle, hogy funkcióban a hibrid ezt a jelentős különbözetet sosem fogja megszolgálni, maximum egy olyan környéken, ahol eleve aranyrudakat kell behajigálni a parkolóautomatába.

Az új kiadást ősztől kezdik gyártani, és az év végére ér ide Magyarországra. Azon érdemes elgondolkodni, hogy ezzel vajon az utolsó hagyományos Grandlandot ismertük-e meg most, hiszen most a sajtótfejtágítón megismételték a korábbi ígéretet: 2028-tól az Opel teljesen elektromos márka lesz Európában. Hét év? Talán egy picit hosszú modellciklus, de ha ilyesmiben gondolkodnak, a következő Grandlandot én már nem készíteném el belső égésű motorral, mert minek?

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.