Teszt: Dacia Jogger ECO-G 100 Essential – 2022

A Dacia Jogger gyárilag LPG-s, tehát a gyengébbre húzott turbós egyliteres háromhengeressel, és ebben az esetben még a belépő Essential felszereltséggel is szerelt ECO-G 100 verziója a forgalmija szerint 90 lóerős, 160 Nm nyomatékkal. Soványnak hangzik, ugye? Ám ha a néhány napja épp 346 forintért mért LPG-vel tankoljuk, amiből negyven liter megy a pótkereket kiváltó tartályba az ötven literes benzintank mögé, 100 lóerő és 170 Nm nyomaték a jutalmunk. Kilencven liter üzemanyag még akkor is nagyon messzire visz, ha LPG-ből lecsúszik 7,9-8,4 liter százon, az indításkor némi benzinnel együtt. Márpedig mint kiderült, a Joggerrel jó messzire menni, mivel a még hétszemélyesen is maximum 1291 kilós üres tömeget meglepően jól viszi a nyomaték. Pályán a tempomat be 130-ra, mire a válasz stabil 2900-as fordulat, aztán csókolom.

Ahogy a színeknek úgy általában, úgy a fapadosságnak is van legalább ötven árnyalata, a Jogger Essential pedig tényleg csak a szükségeset hozza, bár meggyőző minőségben. Az, hogy a Dacia régi Renault technológiát csomagol újra olcsóbban, a valóságban annyit jelent, hogy ami egy Renaultban digitális, vagy bármilyen szinten utalhat a francia életérzésre, egy Daciában analóg, maximálisan konzervatív, és nagy valószínűséggel fekete műanyagból készül. Cserébe gyerek, kutya, és egyetemesen hányásbarát felületekről és textilszövetekről beszélünk, hiszen a Dacia pontosan tudja, milyen sorsra számíthatnak termékei.

Az Essential felszereltség legdurvább, mégis elismerésre méltóan hatékony spórolós megoldása Media Control névre hallgat, csupa nagybetűvel. Nem kijelző, mint a burzsoá Jogger Extremeben, hanem annak helyén egy mezei telefontartó. Mindez erős rugóval, megfelelő szélességgel és gumírozott peremekkel, valamint egy olyan szerencsétlen helyen a konzolba fúrt USB csatlakozóval, ami garantálja, hogy az esetleges töltőkábel a rossz irányba lógjon.

A media control olyan szempontból tényleg irányítja a médiát, hogy bármilyet is szeretnénk fogyasztani, élvezetére központosítva ad lehetőséget, Bluetooth kapcsolaton keresztül, a kormány melletti külön vezérlővel léptetve.

A Jogger Essentialba a 120 ezer forintos Vezetés csomaggal kerül tempomat az állítható kormánnyal és parkolóradarokkal együtt, míg a manuális klímáért 130 ezret kér a Dacia. Az alapfelszereltség részei az első elektromos ablakok, valamint a fűthető hátsó ablak az ablaktörlővel. 

Tényleg ennyi, pedig a gázos, hétszemélyes Jogger alapára 7 millió és 80 ezer forint, mivel az ötszemélyeshez képest a két hátsó pótülés felára 320 ezer. Emellett csak a fehér festéket tekinti szükségesnek a Dacia a Joggeren, tehát a szintén elég unalmas metál és nem metál szürkék mind 165 ezerbe kerülnek. A jóval vidámabb Terrakotta barna bezzeg 180 ropi.

Külsőre vonzó benyomást kelt a Jogger, mivel összességében izgalmasabbra sikerült, mint a korábbi Dacia formák. A román márka a maga visszafogott stílusában többször is nekifutott már a tökéletes családi kombi megalkotásának, és míg a Logan MCV élő emberben nem keltett még tudományosan mérhető vágyat, a Lodgy pedig egyszerűen nem kombi, hanem a légtömeg/ár koordinátarendszer kimaxolása, a Jogger egyszerre hozza a régi Volvo XC70 hátulját és arányait, és az én fejemben még a Škoda Yeti akcióra kész hangulatát is. Pedig ez nem crossover, csupán egy becsületes, sima fronthajtású kombi.

Retkes autót nem fotózunk, de ha úgy hozza az élet, hogy a Jogger a Magas-Tátrában találja magát a napokon át tartó hóesős közepén, azzal főzünk, amink van. Valamint savanyú káposztával, hiszen télen Szlovákiában nem csak a kandalló fűti a szobát.

Ha van autó, amit az életben nem tankolnék mással, csak gázzal, meg is érkeztünk. Egyszerűen nem indokolt egy háromhengeres kávédaráló kenegetése a prémium benzinnel, hiszen még erősebb is a magasabb oktánszámú LPG-től, óvatos talppal pedig csak nyolc litert szív el százon. Jól jön a 170 Nm nyomaték, de így is kár lenne tagadni, hogy hegymenetben bizony indokolt a váltogatás. Épp ezért kellemes tapasztalat, hogy a Jogger hatsebességes váltóját élvezet használni. Pontos, jól kiosztott fokozatok, rendes érzet toleráns kuplunggal, és ennek hála kvázi egyujjas üzem éjjel-nappal.

Hozzáteszem, hogy mi csak ketten ültünk az autóban viszonylag kevés csomaggal, de rövid úton hat felnőttel sem esett nagyot a Jogger rugalmassága, ami azért reménykeltő még akkor is, ha az út másik tapasztalata, hogy a hátsó válltér és lábtér valóban gyerekekre lett méretezve. Már eleve az hatalmas bónusz, hogy rövid útra hét felnőttel is elfogadható a Jogger, nagylelkűen ignorálva a típus kissé ferdén értelmezendő, de ettől még roppant magányos EuroNCAP csillagját.

A Budapest-Ótátrafüred viszonylaton, majd kicsit még közelebb a lengyel határhoz, nem sűrűn takarított havas utakon nagyon jól vizsgázott a Jogger futóműve is. A kombi eleve nagyon csendes, hiába rángat kicsit még hidegen. Amint bemelegedett, sokkal civilizáltabb, és tényleg szinte némán suhan át az úthibákon, pedig az enyhén emelt hasmagassága miatt keményebb is a rugózás, mint amit a francia eredet diktálna.

Acélfelni, autógáz, mégsem gáz a Jogger, hiába fizetnék több pénzt a bőrhatású kormányért, ami az Essential felszereltség felett már jár is. Néhány érintési pont tényleg fontos, és engem a Dacia fröccsentett kormánykereke konkrétan lehangol, hiába örülök mellette a klasszikus klímaszabályzásnak. A parkolóradar szükséges, mert hosszú a Volvo-imitátor kombi, és nem minden irányban könnyű érezni, hiába szögletes a feneke.

Számolom itt közben, és sajnos az jön ki, hogy ez a tesztautó legalább hét és fél millió volt listaáron, hiába hangsúlyozza a Dacia, hogy nagycsaládos kedvezménnyel egy hétszemélyes, fehér Jogger már kicsivel négy fél felett elhozható. Annyiért tényleg elég jó, hét és félért nehezebb dilemma, de arról továbbra sem az autógyártók tehetnek, hogy a forint Európa leggyorsabban romló pénze, és minden gazdasági mutató szerint az is marad egy darabig.

A Jogger ettől függetlenül megvárja majd a boldogabb időket, mert tartós darabnak érződik.

Népszokás, vagy sem, nem tervezek eggyel több gyereket vállalni pusztán anyagi megfontolásból. Aki viszont más, ennél emberibb okokból döntött a nagyobb család mellett, akciós áron gázosan, hétszemélyesen, esetleg a kissé drága metálbarna fényezzéssel, az itt is alkalmazott extrákkal imádni fogja a Joggerét, mert a Dacia hosszas kísérletezése eredményre vezetett. Jön a hibrid is, úgyhogy összességében kösz, Renault.