A Fiat 1957-től '75-ig gyártotta az 500-at, ami egy ikonná öregedett, nem véletlenül lett a gyártó legismertebb modellje. Egy apró, fapados autó, amit aranyos, olasz megjelenése miatt nehéz nem szeretni, korában pedig egy kimondottan olcsó modell volt. A Fiat 500 a 60-as évekre összefonódott Federico Fellini leghíresebb filmjével, ebből pedig megszületett a Dolce Vita életérzés, amire a mai napig rengetegen vágynak már a csizmán kívül is. Ebből akartam magamnak is egy falatot, hogy a magyar őszben a mediterránt élvezzem, sonka és paradicsom helyett prosciuttót és pomodorót tegyek a szendvicsembe, a családomat is jobban és hangosabban szeressem. Az új Fiat 500e Cabrio ezt adja, csak jár mellé a sitcomok háttérnevetése, egy Sum-41 betétdal és olyan szófordulatok, amiket a való életben soha nem mondott senki. Vagyis olyan, mint egy kétezres évekbeli romantikus tinivígjáték, csak olaszul.
A Fiat 500 megjelenése óta nem változott sokat, de egy dolog teljesen változatlan: időtálló és szerethető a megjelenése. Azóta az eredetihez képest jelentősen megnőtt az 500e, bő hatvan centivel hosszabb és hattal szélesebb, de így is a kompakt autók kategóriáját színesíti.
Az új 500e hű az ős formához, lekerekített élei, króm díszei és lapos orra nem tud kimenni a divatból, de azért az adott kor trendjeit mindig ráaggatják. Erre egyértelmű példa a kerek LED fényszórói, amik szerintem a mai modern autók között az egyik legszebb és legfelismerhetőbb nappali menetfénnyel rendelkeznek.
A Fiat 500e egy ékszerdoboz, amit nemtől függetlenül a mai napig megnéznek az emberek, annak ellenére, hogy igen sok rohangál belőle itthon is. Szerintem a vászontetős verzió viszont már inkább nőies, de a tesztautó szürke színe (ami a konfigurátorban nem elérhető) ezt jól ellensúlyozta. Aki férfias(abb) 500-ast szeretne, annak ott az Abarth 500.
A Fiat 500e karakteressége a beltérben is folytatódik, viszont itt érződik igazán a modellhez köthető fapadosság. Az ülések és az ajtóbetét egy részének kivételével mindenhol az olcsó minőségű műanyag uralkodik, ami már nem éppen Dolce Vita. Ezt próbálták feldobni a műszerfal felső felén végigfutó kötött hatású borítással, amit mintha a '70-as évek csíkos polipropilén szatyraiból készítenének – legalábbis tapintásra nagymamám piacra-járós szatyra jutott eszembe a '90-es évek végéről.
Megmaradt a modellre jellemző magas üléspozíció a közepesen kényelmes ülésekkel, és a büntetésnek tekinthető hátsó üléssor is. Csak már a jobban felszerelt verzióba belenyomtatják a márkanevet és akár fehér színben is választható.
A kabint kis mérete ellenére sok tárolóval tudták megszórni, az ajtókon két-két méretes zseb kapott helyet, van egy mély kesztyűtartónk, az első ülések közötti konzolban pedig két nagyobb tároló és egy rejtett pohártartó is elfért.
A 10,25 colos központi panel nemcsak a mai autók kijelzőihez, de már egy tablethez képest is nagyon pici. Viszont ezt semmiképpen nem mondanám hátránynak, ennél nagyobb nem is kell egy ekkora autóba. A vékony, kétküllős kormány mögött már nincs kerek műszeregység, helyette egy 7 colos digitális műszeregység van, ami picit szomorú látvány. Az arany középút egy kerek kijelző lenne, mint amilyen az új Minikben van.
A vászontető állásától függetlenül 185 literes csomagtartója egyszerűen rossz. Kicsi, rövid (egy 56x56-os lapot fektetve nem tudtam beletenni, döntve is csak éppenhogy), a kabriósága miatt egy kutyaajtó méretű, felfele nyíló fedélen keresztül kell bepakolni, a töltőkábelnek nincs külön helye, első csomagtartóról ne is álmodjunk. Persze, ha kell a több hely, akkor lehajthatjuk a hátsó üléseket, de azoknak csak a támlái hajthatók előre, emiatt a bővített csomagtérben keletkezik egy nagy lépcső. Viszonyításként, a pár centivel rövidebb Kia Picanto csomagtere 255 literes, a Mitsubishi Space Staré 209, egy Volskwagen Upé pedig 251 liter.
Mindezek ellenére minden alkalommal szívesen ültem be a Fiat 500e-be (nem úgy, mint a Fiat 600-ba), hiszen a hangulata megvan, főleg, ha gombnyomásra a vászontetőtől is megszabadulunk, és csak élvezzük a kisautó adta előnyöket – a hátrányokat pedig nem fogjuk látni a visszapillantóban, mert a leengedett tető kitakar mindent.
Fakuló romantika
Sokaknak nem tetszhet, hogy az új 500-as csak villanyautóként kapható (bár a hírek szerint mégis lesz belőle hibrid verzió). Az ebből adódó csalódás érthető, de alaptalan, mert nagyon illik az 500-hoz az elektromos meghajtás. Ugyan az állandó mágneses szinkron elektromotor 118 lóereje nem sok, de egy városi autóba ennél több nem kell. Az instant nyomaték miatt könnyű vele a városban előzni, besorolni, alacsony súlypontjától meglepően agilis és 3,6 méteres hosszával rengeteg helyen elférünk vele.
A futómű egy kétélű kés, az úthibákat meglepően jól elnyeli, viszont a rövid tengelytáv miatt minden fekvőrendőrnél vehemensen dől előlre-hátra, mintha készen állna egy bukfencre.
A padlóba helyezett bruttó 42 kWh-s akkumulátor papíron 310 kilométert tud, ez egy hűvös őszi héten inkább 260 kilométer volt 14,4 kWh/100km-es fogyasztással, de az EV-database ennél még rosszabb számokat mutat reális körülmények között: 230 km-es hatótáv 16,2 kWh/100km-es átlagfogyasztással.
| Modell | Nettó akkumulátor-méret | WLTP-Hatótáv | EV-Database hatótáv | WLTP-fogyasztás | EV-Database fogyasztás |
| Fiat 500e Cabrio | 37,3 kWh | 310 km | 230 km | 14,4 kWh/100 km | 16,2 kWh/100 km |
| Mini Cooper E | 36,6 kWh | 305 km | 225 km | 13,8 kWh/100 km | 16,3 kWh/100 km |
| Dacia Spring | 25 kWh | 230 km | 165 km | 10,9 kWh/100 km | 15,2 kWh/100 km |
| Citroen e-C3 | 44 kWh | 326 km | 260 km | 16,4 kWh/100 km | 16,9 kWh/100 km |
| Renault 5 | 52 kWh | 410 km | 320 km | 14,9 kWh/100 km | 16,3 kWh/100 km |
A szűkösnek mondható kompakt villanyautó kategórián belül középszerű számokkal kecsegtet Fiat 500e, viszont a legnagyobb problémájáról még nem beszéltünk, amely jelentősen más kontextusba helyezi a dolgokat.
Ezért nem kell senkinek
14 millió forintért egy négyéves, inkább városi közlekedésre korlátozott autót kapunk egy bevásárló kocsinál is kisebb csomagtérrel, és a valóságban a szállítható személyek ajánlott száma is kettő. De ha ez nem elég, választhatjuk a La Prima felszereltséget 16,3 millióért, aminek részeként egyebek mellett kapunk egy könyöklőt, indukciós töltőt, adaptív tempomatot és 17 colos felniket. A tesztautó az utóbbi felszereltséggel érkezett.
Ennyi pénzből egy tágasabb, nagyobb hatótávú Citroen e-C3-at is vehetünk, és még így is marad ötmillió forintunk. De egy jobban felszerelt Mini Cooper E-t vagy SE-t is el tudunk hozni párszázezer forint plusszal a zsebünkben. Vagyis ilyen árazás mellett nem meglepő, hogy a Fiat 500e gyártását sokadjára szüneteltetik, az ár-érték arány-verseny abszolút vesztese kategóriájában. Cserébe használtan már 9-10 millió forint környékén hozzá lehet jutni egyhez.
A Fiat 500e Cabrio annyira felejthető, mint egy kétezres évekbeli romantikus tinivígjáték. Van pár szerethető, emlékezetes mozzanata, de inkább a középszerűség igaz rá, viszont érthetetlenül drágán kínálják. Emiatt csak fanatikusoknak ajánlott.
