A motor - 2.0 TDI - 140 lóerős, maximális nyomatéka 320 Nm, vagyis kellemes autókázásnak nézünk elébe, indítás után mégis elszontyolodtam egy kicsit. Nem úgy kerreg ugyan, mint a régebbi fejlesztésű 1,9 literes, de alapjáraton egyáltalán nem szép a hangja, és hangos is. Van azonban két jó tulajdonsága, mindkettőt akkor tapasztalhatjuk, amikor eléri a kétezres fordulatot. A kerregés ekkor kisimul, a motor tökéletesen elveszíti a dízelfelhangokat, és kellemes, mély duruzsolásba kezd. Ezzel egy időben az autó meghazudtolva majd' másfél tonnás tömegét, igencsak meglódul. Érezni ugyan, hogy dízel hajtja, de kifejezetten jól megy.
A váltó hatsebességes, gyors és pontos. Féltem, hogy ugyanúgy szenvedek majd vele, mint az új Seat Toledóban, de ez a hatsebességes sokkal könnyebben jár. Nem szereti, ha rángatják, de ha finoman bánnak vele, meghálálja. A kormányzás parkolásnál vajpuha, erőltetett menetben természetesen sokkal közvetlenebbé válik. A gyártó eképpen sztárolja: "Az Audi A3-ashoz hasonlóan a Sportback modellekbe is a szaksajtó egyöntetű dicséretét kiváltó, sebességfüggő rásegítéses elektromechanikus kormányművet szerelik, mely minimálisan érzékeli az útfelülettől érkező ütéseket, valamint az oldalszelet és mérhetően kisebb az energiafogyasztása." Ez mind csuda klassz, de szerintem nyugodtan lehetett volna még közvetlenebb, hogy méltó legyen a futóműhöz.
Az első felfüggesztés MacPherson, háromszög-keresztlengőkarokkal, a hátsó négy lengőkaros. A futómű tesztautónk egyetlen igazán sportos eleme - természetesen a nevét leszámítva. Rögtön gyanús volt a 225/45 ZR17 felirat, amit a gumin találtam, végeztem is egy kis tesztet: kézzel megnyomkodtam az autó orrát, de alig mozdult. Nem úgy a szájam széle, ami azonnal keskeny mosolyra húzódott.
Az A3 Sportback egyáltalán nem billeg, borzasztó gyors a kanyarokban, és mindehhez remekül csillapítja az úthibák okozta rezgéseket. A XXI. században már alig kell kompromisszumokat kötnünk, egyre több gyártó képes egyszerre sportos és kényelmes futóművet kreálni. Öt nap alatt mindössze kétszer ütött fel a kerék egy kicsit, de én ezt is inkább a minősíthetetlen budapesti utak, mint az Audi mérnökeinek számlájára írnám.
Őket egészen másért marasztalnám el. A gázreakció késik, amit egy egynégyes csirkének még elnéznék, de egy száznegyven lovas, nyolc egész két tizedmilliós prémiumautónak semmiképp. A gázpedál lenyomása után a motor még az ideális fordulatszám-tartományban pörögve is késve reagál. Rém bosszantó! Mivel kétezres fordulat alatt egyáltalán nem húz - hiszen itt még nem termel elég kipufogógázt, a turbó sem dolgozik -, már az is épp elég kellemetlenséget okozhat, hogy egy elsőbbségadás kötelező tábla mögül kettesben gurulunk ki, az autó két énje között ugyanis olyan nagy különbség van, hogy ugyanabban a szituációban, ahol egyes fokozatban könnyedén beilleszkedhetnénk a forgalomba, kettesben erős fékezésre fogjuk kényszeríteni azt, aki elé besoroltunk.
Vegyük hozzá, hogy a motor minden váltás után megtorpan egy pillanatra, hiába dolgoztatjuk az ideális fordulatszám-tartományban. Még akkor is ez történik, ha a gázpedált a trepnin tartottuk a kapcsolás ideje alatt. Többször fordult elő, hogy elképzeléseimet nem tudtam megvalósítani, pedig ott a motorban az erő, csak a reakció késik minduntalan. Elvileg 9,2 mp alatt eléri a 100 km/h-s sebességet, amit én nem tudtam reprodukálni. Mindenesetre amikor végre dolgozik a motor, nem lehet okunk panaszra. A gyártó 5,5 literes átlagfogyasztást ad meg, ami erős túlzásnak tűnik. Nekem 12 litert fogyasztott, igaz, nagyon keményen megdolgoztattam. Normál városi használatban a 7-9 liter közötti fogyasztás lehet reális.
Szerettem is, meg nem is. Megvan a szépsége, a magabiztossága, a lendülete sem hiányzik, mégis inkább visszafogott, jó házastársi örömökkel kecsegtet. Hiába az andalító külső, nem éreztem azt a tüzet, amit vártam, pedig benne szinte minden megvan. Szinte. Talán a 3,2 literes, 250 lóerős V6-os motorral szerelt változat meg tudná adni azt is. Ki-ki intézze vérmérséklete szerint a dolgait, én mindenesetre tartanék mellette szeretőt is.
| Értékelés: Szerettem volna ötöt adni, hiszen végülis csak egyetlen nagyobb hibát találtam, de azt gondolom, aki 140 lovas autót vesz magának, szeret keményebben tiporni a gázpedálra, a lomha gázreakció pedig nagyon sokat elvesz a vezetés élményéből. 4 csillllag |
 |
|
|
|
 |
