Határozottan indul el, már alacsony fordulaton is kezes, fölösleges egyfolytában leforgatni. A 100 km/h-s sebességet 7,9 másodperc alatt éri el. Ez a tempó egy hangos, sportkipufogórendszerrel élénkített, kicsi, rázkódó Opel Astra GSI -ben akár életünk meghatározó élményévé is válhat, a hatalmas, csöndes, kényelmes és megfontolt Accordban viszont fel sem tűnik. A hatsebességes váltó - mint a cég többi modelljében található váltók nagytöbbsége - természetesen tökéletes, csakúgy, mint a fokozatok elosztása. Minden sebességtartományban új lendületet vehetünk a gázpedál tiprásával, egészen 227 km/h-ig. Városban 12,7, városon kívül 6.9 liter benzinre van szükség mindehhez. Legalább jól fogyaszt.
A kormányszervó könnyedén jár. Egyujjas technikával parkírozhatunk, de némiképp elrontja a vezetés élményét, hogy a nagy sebességű kanyarokban sem keményedik fel kellőképpen. A kényelmes rugózás következtében az útról kapott információ mennyisége is elmarad egy igazi sportkocsiban tapasztalhatóktól. A futómű nem mutatott semmi különlegeset, leszámítva az elhanyagolható apróságot, hogy a merev kasztnival megtámogatva kategóriájában a leggyorsabbak közé tartozik. Keményebb és teherbíróbb is kétliteres társainál, de óriási különbséget nem tapasztaltam.
Precíz, nagyon jól autózható, vetélytársaihoz képest sportos, csak sportosnak nem sportos. A fékek, dacára az ABS és EBD - elektronikus fékerőelosztó - rendszereknek, közepesnek bizonyultak, nehezen birkóztak a nagy teljesítménnyel, no meg a tizennégy mázsás önsúllyal, bár ez valószínűleg csak a téli gumik tökéletlen tapadása miatt volt. Cserébe magasfokú bolondvédelmet biztosít a VSA névre keresztelt kipörgés- és kisodródásgátló elektronika, ami mindig a legizgalmasabb pillanatokban szabadítja meg az autót az általa fölöslegesnek vélt energiáktól. Ha a sportosság szikráját meg szeretnénk őrizni, azonnal kapcsoljuk ki, a gomb a kormány mellett található, rögtön balkézre.
Most, hogy lassan kezdek a végére érni, azt látom, hogy az egész cikk elégedetlenséget sugároz. Igen, csalódtam. Senki ne értsen félre, az Accord Type-S kivételes minőségű, gyors és agilis autó, minden tekintetben tökéletesen megfelel az elvárásoknak. 7,7 milliós árával, hétkilences gyorsulásával, extrák egész regimentjével komoly vetélytársa kategóriája minden képviselőjének. Én viszont elkövettem azt a hibát, hogy az előző szériás Type-R állatbarát, nyers, versenyautós feelingjét vártam, cizelláltabb formában, de a szakadék az "S" és az "R" között áthidalhatatlannak bizonyult.
Kipróbáltam viszont egy határozott, lendületes és ultraprecíz sportlimuzint, amivel kényelmesen szelhetjük akár kétszáz km/h feletti sebességgel az autópályát. Inkább menedzserautó, mint utcai vagány. Ennek tudatában tulajdonképpen újrafogalmazhatnám ezt az egész cikket, gyakorta alkalmazván a "kolosszális, fenomenális és elképesztő" szavakat, de ez most már így marad. Vagy a sport elnevezés vonatkozott kizárólag a külsőre, vagy nekem vannak elrugaszkodott gondolataim evvel az egésszel kapcsolatban, az adrenalinszintem mindenesetre - akárcsak a mama - a helyén maradt. Ha tehát Önnek véletlenül pont van egy Type-R-je, le ne cserélje! A többiek viszont próbálkozhatnak bátran. Ajánlani tudom mindenkinek, akinek fontos, hogy kényelmesen, gyorsan és biztonságosan tegyen meg nagy távolságokat. Vezetési élményben senki ne várjon áttörést.
Értékelés: Tökéletes technika, az igazi sportosság hiánya és az unalmas belső miatt : 4 és fél |
< >