Cefetül szép

Már az arányai fantasztikusak, ahogy a kerekei kitüremkednek alóla, mintha a lábai közé akarná kapni az utat, és kiszorítani belőle a szuszt. És a tudjákmilyen-formájú hűtőmaszk, a hat külön fényszóróval. Ilyet se mer ma senki más csinálni Európában, hogy engedi a légellenállás rovására szépre dizájnolni egy autó orrát, pedig az aztán értékes centilitereket ront a fogyasztáson. Aztán itt az Alfa csodálatos kilincsfetisizmusa, ami miatt az ember szívesen lenne libériás ajtónálló, csak hogy naphosszat nyitogathassa.

Odabenn megint minden nagyon mutatós. Megejtő a székek formája, korunk legjobb kárpitjával, amit az Alfa mindjárt magáról nevezett el Alfatexnek. Szép a kerek órák, kerek légbeömlők és kerek gombok harmóniája. Még a kormány is kerek. Vidám a középkonzol reszelősre csíkozott fémborítása. És hogy a vezető felé fordították az egészet, mert az irányítás az ő dolga. Talán csak a világos műszerfal nem telitalálat, de legalább nem is kötelező; van fekete is.

Összességében a 159 esztétikailag sugárzón ragyog ki a kategóriából, de nem is a külső miatt nem szokás mégse Alfát venni, hanem azért, ami miatt a gyár új főnökét Karl-Heinz Kalbfellnek hívják. Kalbfell a BMW-től jött át, ahol ő vezette annak idején a McLaren F1 motorfejlesztését, a Minit és legutóbb a Rolls-Royce-újraélesztő részleget. Őszinte ember és lelkes autóbolond, miközben interjúkban nyíltan kimondja, hogy sok a tennivaló a minőségjavítás és a vevőkiszolgálás terén, közben árad belőle az Alfa és Maserati iránti rajongás.

Lesz is dolga: pár hetes tesztautónkon lefittyedt egy kárpitelem, felfeslett a műszerfal (bár ezt foghatjuk valami előéleti malőrre is), és néha aggasztóan vonyított a kormányszervó. És nem ám koppanásig tekerve, erőltetve, hanem csak úgy. Mindezek dacára a 159-es alapvetően nagyon szépen megépített, jól összerakott autó benyomását kelti, messze sokkal megnyugtatóbb minőségű termék, mint bármelyik elődje. És három évig nem csak garanciális, de még a karbantartás is ingyen van.

Végtelenül kellemes üldögélni benne, elöl és hátul is nagyon kényelmes, főleg, ha nem magas az ember. Lehet, hogy egyszer régen valami colos részeg beszólt egy Alfa-konstruktőrnek, azóta hagyományosan olyan magasra teszik a széket, hogy 190 centi körül már csak a tetőablakon kinézve lehet vezetni. Nekem viszont minden pont jó, a kosarasok meg járjanak emeletes busszal. Normális méretű emberek csak ámulni fognak, hogy ilyen sikkes és fényűző autónk van, az érzelmes luxust az Alfa messzebbre vitte, mint manapság bárki más ebben a kategóriában.

<

>