Search terms: oszinte, kokemeny, occso

Amikor egy új típus bemutató pdf-je összesen tíz oldal, a sajtótájékoztatót pedig lezavarják egy hosszúra nyúlt kávézás alatt, és a nagy része könnyed kvízjátékból áll, sejthető, hogy nem világrengető újdonsággal készülnek előállni. Szóban forgó jármű az Aveo, sokat beszélni róla nincs mit, kicsiny Daewoo Kalos kora óta ismerjük, most már felnőtt Chevrolet Aveo ő. Ára akár egy kiürült niveás tégelyé a Killer-piacon (Dózsa György út, turkálóknak ajánlom figyelmébe a PeCsa-Ecseri páros helyett). Egyszerű és nyers, mint Usztics Mátyás nyilatkozatai. De egész jól használható, sokan szeretik, még jól is néz ki, olyan jazzes. Őszinte káéjrópji népautó, sok hellyel, egészen kicsike árral. Afféle titkos tipp. Nagyon titkos.

De mi, magyarok hamar szimatot fogunk, ha üzletről van szó, sok-sok ezer magyar parkoló, garázs és udvar fényét emelik a Kalosok, valamint 2005-ben Aveóvá kikeresztelkedett, négyajtós verzióik. Hogy vitathatatlan sikere ellenére az ötajtóst miért kellett átnevezni Aveóvá, maradjon a GM titka. Sokat nem is számít: aki egy közepesen lepukkant használtautó árán sokéves garanciát, négy valódi ülést, kis fogyasztást, megbízható működést keres, talán azon sem ütközne meg, ha Cadillac Útszéli Büdöskének hívnák a kocsiját.

Egy 2002-es kiskocsit már minden autógyártó leváltana, akármilyen jól fogy is, a GM viszont szemmel láthatóan rezisztens a nyomásra, ezért a régi Kalosra csak egy sztájlisztcsapatot uszított. Merev lehetett a költségkeret, mert csak olyan dolgokhoz nyúltak, ami maximum a fröccsöntőformák kicserélését vonja maga után.

Új a hálós maszk (formára tisztára Audi), új a lökhárító is, jól elkenték a fényszórókat, meg a hátsó lámpabura és kötény is más. Amihez azonban tapad a mágnes, ugyanaz maradt. Talán csak a lámpakivágások lettek nagyobbak, és állítólag a vázszerkezetet is megerősítették. Utóbbi a régi verzió Euro NCAP töréstesztjének ismeretében nem is ártott. Ha kiderülne, hogy mégis mások a lemezek, tolmácsolják bocsánatkéréseimet a formatervező részleg felé – munkájuk kétségkívül fáradságos lehetett, ám kívülállók számára láthatatlan.

Voltaképpen a frissített Kalos (alias Aveo) igényesen néz ki, bár a nagy új arc miatt Proteus-szindrómában szenved, akárcsak a Peugeot 407-es. Az viszont igen vicces, ahogy a Chevrolet-nyakkendőt sikerült elhelyezni az orrán.

– Főnök, nem tapad a maszkára az embléma, pedig már lokktájttal is próbáltuk!
– Hát akkor tegyétek valahová lejjebb, az ütközőre!
– De főnök, ezen már ott is rács van!
– A rossebbe, ezek a sztájlisztok… Na jó, akkor legyen az elválasztó pálcán, nem mindegy?!

Valahogy így találták ki az emblémák által eddig valaha elfoglalt legbénább helyet. Vagy talán csak így akarták jelezni, hogy emblémának és produktumnak történetileg vajmi kevés köze van egymáshoz? A legeredetibb design-elem mégsem ez, hanem a külső tükrök előtti, ál-levegőbeömlő (vagy -kiömlő?). Egy kicsiny rács, amely jól láthatóan sehova nem vezet. Mire is lenne való, tán a motorházfedél zsanérjának hűtésére? Remélem, annyit nem kell majd nyitogatni, hogy ezen a tájon bármi is túlforrósodhasson…

Valószínűleg nem, hiszen a típusról szóló Népítéletek közül csak háromban ócsárolják (de ott vadul) a Kalost, a maradék 21 használó kifejezetten szereti. És akit a viszonylagos megbízhatóság és az új arc nem fog meg, vigasztalódjon a belsővel, ami egy kétmillió forint körüli kiskocsihoz mérten egész pofás. Szuper kinézetű a hifi (a hangja már nem ennyire), aztán mindenféle krómozottnak látszó keretek, puhított műszerfal-tető, meg trendi szellőzőrostélyok vezérlik túl a szürkeséghez állított retinát. Ha valahol a látótérben elhelyezzük az árcédulát a műszerfalon, szépnek is tűnik.

Úgy alakult, hogy a franciaországi tesztúton végig az elsőre kihalászott 1,2-essel mentünk. Az az új, azt hiénáztuk le a kulcsosztásnál. Aztán fél napon át kerestük az motorban az új lóerőket, newtonmétereket, bármit. Ismét bebizonyosodott, mint oly sokszor az életben, hogy autós zsurnalisztából nem lesz nyomozó. Semmit nem találtunk erők vonalán. Zajt igen, azt jó sokat.

Hihetetlennek tűnt, hogy ez a motor 13 másodperc alatt százra teszi az Aveót. Még hihetetlenebbnek, hogy a vége vele 172 km/h, hiszen a próbaút során úgy húztak el mellettünk a  Citroën C15 furgonok az autópálya-emelkedőkön, mintha kéjgáz-tölteten szárnyaltak volna. Nyomtuk mint barom, a zaj nőttön nőtt, de esküszöm, úgy tűnt, mintha csak a fordulatszámmérő mutatója kúszna egyre feljebb, a sebességmérőé nem.

Az meg végképp vicces, hogy az 1,4-es, változó szelepvezérléses nagyobbik motor az 1,2-es 84-ével szemben már 101 lóerős, ennek ellenére alig 4 km/h-val lehet belőle többet kihozni. Tényleg sajnálom, hogy nem tudtuk kipróbálni.

Egyébként a Kalos/Aveo motoroknál eddig is az aránytalanul nagy fogyasztást kifogásolták leginkább a tulajok. Nem véletlen, hogy a tervezők erre feküdtek rá a legjobban, az 1,2-es motornál akár 14 százalékos étvágycsökkenést ígérnek, de az 1,4-esnél is érezhető lesz a javulás. Kipróbálni ezt legfeljebb majd teszten tudjuk, mindenesetre a sajtóanyagban ilyen öt és fél literekről volt szó.

Használni amúgy nem rossz az új Aveót. Tűrhetően rugózik, van benne hely, kisautós mércével meg aztán végképp nagy. És minden jól működik benne, ha pedig a motor nem lett volna olyan zajos, ezzel az új verzióval elautózgattam volna napestig. Versenyautó azonban nem lett belőle. Kanyargós részeken is vitt az utunk, és bizony visszasírtuk a két nappal korábban kipróbált Agila stabil futóművét, tapadós gumijait, innen már egészen pontosnak tűnő váltóját.

De nem elvárás az Aveótól, hogy olyan legyen, mint az új Agila. Az ugyan egyértelműen jobb autó, ám az Aveo valószínűleg érezhetően – értsd, százezrekkel – olcsóbb lesz. És a Kalosnál láthatóan modernebb is, látni az előrelépést. Ennyi elég is lesz arra a másfél-két évre, amíg meg nem jön az új kis-Chevy. Csak bírjuk ki addig. Személy szerint már remegek az izgalomtól.