Na végre!

Először is: kicsit vaskos az A oszlop , néhány ovis simán el tud bújni a holtterében. Az ajtó elég magas, nem kell benne fejet hajtani beszálláskor, ez egy másik nagy-nagy piros pont a tervezőnek. Az ajtó szélesre nyílik, remek, remek! A szép műszerfal a ráncfelvarrásnak köszönhetően a ferdehátúba is bekerült. Logikus a műszerek elrendezése, és végre: van vízhőfokmérő! Egy olajnyomás-mérőt is betehetnének, az lenne a kánaán. A ráncfelvarrás kívül is érintette. Érdemes megfigyelni, hogy az összes identitásjelző olyan helyre került, hogy gyakorlatilag fillérekből át lehet matricázni mássá. Új lett a lökhárító, a dual frame hűtőmaszk, szépek a féklámpák.

Az ülések elöl kényelmesek, hátul nincs sok hely, de ez egy kisautó, aminek a múltkori összehasonlító tesztben is ott lett volna a helye. A hossza négy méter, a tengelytávja két és fél. A hátsó ülések variálását ennél bénábban nem lehetett volna megoldani. Előre lehet hajtogatni őket, de ez egyrészt nehéz, másrészt a végeredmény nem sima felület, és közben az első üléseket annyira előre kell húzni, hogy alig lehet elférni. Az első ülés támlájához rögzítő spárga maga a csoda, eddig ilyet nem láttam.

A csomagtér egyébként nem túl nagy, mindössze 220 literes. Ne akarjon ezzel négyfős sítúrára menni senki így, a tetőbox kötelező. A csomagtérajtó nyitása fejtörést okozott. Először a távol-keleti autókra jellemző (Daewoo volt ez lánykorában) ülés melletti kallantyút kerestem, de nem lett meg. Hát persze, a gyökerei nem Japánban vannak, hanem az Opelnél. Hátrasétáltam, és megpróbáltam a csomagtérajtó fogójában keresni a kilincset, de elsőre ott se lett meg. Másodikra se. Aztán alánéztem, és a fogantyú jobb oldali szélén van a kilincs. Azóta megy a nyitás.

A monszun idején sikerült kipróbálni az Aveót, ezért a légkondicionáló teljesítményéről a többi kollégával ellentétben nem tudok nyilatkozni. Nálam a párát levitte a szélvédőről, az tény, ők viszont panaszkodtak, hogy gyengén hűt. A belső műanyagok nagyon karcolódnak, a párezer kilométert futott tesztautóban is kopottas volt a kézifék alatti rész. Erről jut eszembe, a belső könyöklők mintha a 5-ös BMW-ből származnának. Nem baj, mert a légbeömlők - nemistudjukkihonnanloptamár - az Alfából. Vagy az Iveco-buszokból, ha még messzebb megyünk az időben.

A hifi hangja arra épp elég, hogy ne induljon azonnal vérzésnek a dobhártya, végül is, hírekre jó. Empéhárom is pipa. Összességében remek kisautó lenne, sőt, a félmillió magyarországi gerincbetegnek egyértelműen ezt ajánlom. Fapadosan. Ugyanis a kipróbált LT változatnak igencsak megkérik az árát, listaáron 3,635 millió forint (A cikk megjelenésekor jelezte az importőr, hogy jelenleg 3,185 millióért kapható). Ennyiből lehet venni sokkal nagyobb, sokkal elegánsabb, sokkal prémiumabb autót, de kényelmesebbet nemigen.

Kis szúrás a konkurenciának - kattintásra itt egy Aveo videó indul