De megy. Ha az automata is úgy akarja. Mert a hatfokozatú váltó szeret gondolkodni. Különösen amikor nem kéne. Amikor az ember a reggeli dugóban araszol a külső sávban, a belsőben meg sűrűn jönnek, de feltűnik egy lyuk. És az ember oda szeretné betenni az 1600-nál is több kilós, ellenben 180 lóerős és 400 Nm-es autóját. Hát akkor az automata dönt: ne ugrálj, haver. Aztán végre eldönti, hogy a kettesben araszolásból visszarakja inkább egyesbe, akkor meg kilő, mint a golyó, csak győzzük visszafogni.
És amit egy hatvan lóerős Astrával simán megcsinálnék, az itt kínosan lassan sikerül. Ilyen élményekkel túl gyakran lepi meg az embert az automata, akármilyen új fejlesztés, hat gang meg minden. Pedig különböző technikákkal próbálkoztam. A padlógázos brutálkodás nem jó, csak tovább gondolkodik. A gázpedál simogatása még a legjobb megoldás, úgy lehet a leginkább irányítani, de akkor is érhetnek meglepetések.
Maradna a sport mód, van neki gombja, amitől tényleg gyorsabb lesz a váltás, csakhogy túl sokáig tarja magasan a fordulatot. Van még a manuális mód, ami városban unalmas, igazából országúton lehet kihasználni, amikor előzget az ember. Városban, benne egy kiadós Újpest–Telki–Újpest túrával így aztán sikerült 320 kilométerre 37 litert megetetni az autóval, ami mindent figyelembe véve is sok, sok, sok. Úgy 12 liter száz kilométerre.
Így lesz a drágából nagyon-nagyon drága
A létező legjobb felszereltségű BLS kombit teszteltük, ami egészen pontosan a BLS Wagon 1.9D 180hp 6 Aut. Sport Luxury névre hallgat. Ebben 11 352 100 forintért benne van nagyjából minden, de csak nagyjából. Mert ehhez még jött egy Visibility package-nek nevezett, 185 ezer forintos feleslegesség, ami annyit jelent, hogy behajthatóak a külső tükrök, és magától sötétedik a belső és a külső visszapillantó is. Volt még benne Bose hangrendszer navigációval (785 300 forint), ezen felül fizetendő Bluetooth a telefonhoz, miegymáshoz 152 ezerért, tolatóradar 101 300-ért, riasztó ugyanennyiért, máris kijött a végeredmény: egy 12 882 200 forintos autóval mászkáltunk.
A Cadillac előnyei országúton és autópályán érvényesülnek. Itt már nem zavar az automata, a csend remek, a 130-150-es tempó nagyon kellemes, de a 170, esetleg még több is simán vállalható, az autó végre hozza, ami egy luxuskombitól elvárható. A motor ereje itt tud igazán kibontakozni.
Egyedül Brno után idegesítő az autópálya, de itt legfeljebb egy légpárnás jármű lenne képes csöndben végigsuhanni, mert ez a szakasz még annál is bénább, mint az M7-es volt felújítás előtt. A fogyasztás itt elviselhető, a Budapest–Drezda–Budapest útvonalat 8 literrel abszolváltuk, általában 140-re beállított tempomattal – rendőrből majdnem annyi van, mint úthibából, az M1-es meg végképp tele van trafipaxszal.
Ennyi pénzért azért bőven találni mást is.
Audi A4 Avant, 2.0 TDI, igaz, kézi váltóval, és csak 170 lóerővel, de a BLS-sel egy felszereltségi szintre hozva 11 millió alá jön ki, 13-ból kihozható a 2,7 literes V6-os TDI is, 190 lóerővel, automatával. A Volvo V50 D5 Summum felszereltséggel – ami a Cadillac összes extráját tartalmazza–, navigációval és – igaz, csak ötfokozatú – automata váltóval épphogy többe kerül tízmilliónál. A Mercedes persze már húzósabb, a 170 lóerős 220 CDI alapára kézi váltóval kicsit több, mint 9 és fél millió, ráadásul a Mercinél az extrák is drágák, a BMW-vel szintén hasonló a helyzet. A padlólemeztárs Vectrából csak a 150 lóerős van automatával, ennek a Cosmo szintjét kell még turbózni, hogy elérje a BLS-t, és úgy 9,5 millióra jön ki. Vagy marad a szintén rokon Saab 9-3, ami ugyanezzel a motorral 9,8 millióról indul, de a navigációval és a metálfénnyel már 11 fölé kúszik. A Lexusból meg nincsen kombi, van helyette Mazda6, simán 10 milka alatt.
Nem csoda, ha akadoznak a BLS eladásai az öreg kontinensen. Az európai konkurensekkel nem versenyképes, amerikai autónak túl európai. Hacsak nem adnak gigantikus kedvezményeket, és mennek a Vectra ára alá, és nem találnak néhány megkenhető cégflottavásárló trafficmenedzsert, nehéz lesz megszabadulni a készlettől.
