Parizer vs. téliszalámi

Egyszerűen: mindig látsz

Mindenképpen megéri

A Mercedes tesztautóban benne volt az intelligensnek hívott világítási rendszer, mintegy 402 ezer (+annyi áfa, amennyi épp az adókulcs) forintért. Nem szokásom hanyatt esni és lelkendezni dolgokon, de szerintem a halogénizzó óta a világítástechnika egyik legfontosabb vívmánya. A Hella által fejlesztett lámparendszer kis tempónál szélesebb csóvát ad, ahogy gyorsítunk, úgy világít egyre messzebb a tompított fény. Lassan kanyarodva oldalt külön fényforrás gyullad, gyorsan haladva pedig a fő xenon világítótestek követik a kanyar ívét – ilyen mondjuk eddig is létezett.

Az abszolút újdonság a távfénysegéd, amely egy kamerával kiegészülve automatikusan kapcsolja (valójában takarja) le és fel a légvédelmi reflektorokkal vetekedő távolsági fényszórót. Ha szembejön valaki, azonnal reagál az elektronika, ha 50 alá lassítunk, akkor is leveszi. Előzéskor viszont abban a pillanatban, ahogy elhaladtunk a másik autó mellett, azonnal adja a refit. A szembejövőket, sőt, az előttünk haladók lámpáját is kiválóan ismeri fel, a fényvisszaverős táblák nem csapják be. Amúgy még a halványan pislákoló Babetta-lámpákat is kiszúrja, persze a kivilágítatlan biciklisekkel nem tud mit kezdeni, azoknak kifolyik a szemük, de megérdemlik. Mindössze egyszer hibázott egy másodpercre, amikor egy jobb kanyarban jött szemből messze egy autó, de ennél egy átlagsofőr százszor többször elbambul. Egyébként ugyanez a rendszer az Opel Insigniához is elérhető.

Nem bírtam megállni, hogy ne videózzam le, bár az életben látványosabb. A tompított fény dinamikus változásait csak akkor veszi észre az ember, ha kifejezetten figyel, legfeljebb az a feltűnő, hogy mindig lát mindent. A távfény-automatika hosszú utakon nagymértékben tehermentesíti a vezetőt, de a kézi vezérlés lehetősége is adott, biztos, ami sicher. A távfénysegédet a BMW külön extraként kínálja, benne is volt a tesztautóban, igaz, a többi hókuszpókusz nélkül. És jól működött.