Azt mondtuk, hogy a forma megítélése magánügy, és majd kiderül, hogy megérik-e az emberiség a befogadására, vagy kilökődik, mint egy disznószív. Erre számítottam a legkevésbé, hogy a BMW harsány győztünk, győztünk kiáltások kíséretében, örömtüzek füstje alatt csendesen visszavonul.
Vállalati kommunikáció: a kezemben az új 7-es bő százoldalas sajtóanyaga, és sehol, egyetlen ponton sem említi, hogy az emberiség fele szédülten támolygott az autó külsejétől. Azt annál inkább, hogy ennyi hetest még sosem adtak el, állítólag a Bangle-féle dizájn kapóssá tette, mint a cukrot. Nyilván az emberiség másik felének a körében.
Jó három éve a hetes sorozattal nyitott az új dizájniskola, és a sosem látott formavilág legalább akkora gyomros volt, amekkora maga az autó. A konzervatív luxusautó-vásárlók és BMW-fanok java része már azt se nagyon értette, hogy mi a fenéért kell radikálisan eltérni az eddigi irányvonaltól, azt pedig végképp fel nem foghatták, hogy miért kell a reformerséghez mindenképpen csúnyának is lenni.
Azt mondtuk, hogy a forma megítélése magánügy, és majd kiderül, hogy megérik-e az emberiség a befogadására, vagy kilökődik, mint egy disznószív. Erre számítottam a legkevésbé, hogy a BMW harsány győztünk, győztünk kiáltások kíséretében, örömtüzek füstje alatt csendesen visszavonul. A 7-esnek ugyanis nem pusztán a ráncait varrták föl, hanem visszahozták pár évvel a jövőből a jelen felé. Azaz szebb lett. Vagy a fene tudja.
Ha zsűritag lennék egy ufószépségversenyen, fogalmam sem lenne, hogy a nyálkás tapogatók a szebbek, vagy a göcsörtös csápnyúlványok. Így vagyok a az új 7-essel is, egyszerűen nem tudom a formáját hova tenni. Azt biztosan érzem, hogy most kevésbé olyan, mint amilyen volt, de hogy milyen volt korábban, azt nem tudom. Nagy, impozáns, diszharmonikus, erőteljes, darabos. És üvölt róla, hogy nem érdekli a véleményem, sem senki másé. Az veszi meg, akinek nincs szüksége önigazolásra a környezetétől, és nem bánja, ha inkább tisztelik, mint szeretik.
régi, új, régi, új
Ami a konkrétumokat illeti, más az eleje és a vége, szelídebbek a lámpák, kisebb a púp a csomagtartón. Az összhatás kompromisszumkészebb, Bangle szempontból talán megalkuvóbb, de az alapvető személyiségjegyek megmaradtak, kutyából manapság kutyatáp lesz, nem szalonna. Semmivel sem kevésbé domináns dög, de kellemesebb a szemnek.
A belvilágban még ekkora forradalom se volt, nyilván azért, mert az utasteret látva nem hüledeztek a potenciális (és rekordmennyiségű) vevők a szalonban. Jó volt az nagyon, és jó most is. Szép formák, egészen kiváló minőségérzet, rengeteg tér. Az én ízlésemnek kicsit technokrata hangulat, nem tudok szabadulni az érzéstől, hogy a 7-es (szemben a csodálatos 6-ossal) messze inkább az agyra próbál hatni, mint a szívre. A kemény, céltudatos, önérzetes agyra.
Az eladott autók nagyobbik része nyújtott testű Li változat, ezekről fixen tudhatjuk, hogy sofőrös limuzinnak vásárolják. Hátul ennek szellemében majdnem teljes lábnyújtásnyi hely van, alhasat kockásító lábemelést pont lehetne végezni, ha ez érdekelne még bárkit, aki Hetest vesz. Aztán elektromosan állítható a két szélső ülés lapjának és támlájának a dőlésszöge, és van ülésfűtés hátul. A középső támla lehajtható kartámasznak, mögötte akad egy kis fridzsider, pezsgőtartóval. A rövid kasztniban is nagyon kényelmes hátul, persze. A Föld pedig gömbölyű.
Alapos piackutatás mutatta ki, hogy a luxuslimuzin-vevőkör legnyomasztóbb rémképe - a kopaszodás és az aktus közbeni erekcióvesztés után - a másik embert a magunkéhoz hasonló autóban látni. Ez ellen hat a BMW Individual programja, ami lényegében annyit tesz, hogy bármilyen kárpitot, faborítást, külső színt, akármit kérhetünk, legyártják nekünk. Állítólag Karl Lagerfeld a hóna alatt hozta a fát, amit a műszerfalra elképzelt.
A bemutatón kiállított metálfekete, narancs és fekete belsejű 750-es annyira jól nézett ki, hogy attól már a technokrata jelzőt is megvonom, a narancssárga bőr vidámsága feloldotta, még a 3 dvd-monitor robotszaga dacára is. Az individualizált BMW-khez kivilágított feliratú küszöböt, és fél méter átmérőjű krómkereket is vehetünk. Utóbbi fölött ne sikoljunk el iszonyodás nélkül: két ilyen 20 hüvelykes kerék gumistul magasabb, mint anyám.
A Hetes lényege, hogy állítólag ez a legsportosabb limuzin. Olyasmi lehet ez, mint a legszálkásabb izomzatú operaénekesnőnek lenni, nem biztos, hogy jó, de nem is szükségképpen rossz dolog. Érdekes módon az Active Steering, a gyár forradalmi, változó áttételű kormányműve most sem került be, de van helyette Dynamic Drive dőlésgátlós aktív futómű, sok új erős motor, hogyishíjják. Hajtani csak a 367 lóerős 750-est lehetett, halk és nagyon erős, mint egy csomag fehér bors.
