A tokiói tolvaj

Annak idején nagyon tetszett az ötajtós, szívesen dicsértük volna bővebben is, de a tesztautó csak nem bírt hozzánk megérkezni. Teltek-múltak a hónapok, közben a Mitsubishi lecserélte a magyar forgalmazót, és megérkezett az új Colt háromajtós változata, CZ3 néven.

Rövidebb, mint az ötajtós, alacsonyabb a tetővonal, értelemszerűen hosszabbak a ajtók és más a hátsó ablak. Az ötajtós Colt nem volt rossz dizájn, de különösebben átütő sem. Ez viszont elég pitbullra sikerült. Rövid, sűrű, lapos, gonosz, mint a Yaris, amikor kijött a fiatalkorúak fegyintézetéből. A Mitsubishi európai részlegénél faragták, de az áment a japán dizájnfőnök, Akinori Nakanisi mondta ki rá, nyilván arra gondolva, hogy nem bűn szép formai elemeket szolgai módon másolni.

A Colt háromajtós változata rendesen elrugaszkodott az ötajtóstól. Míg az három centivel magasabb, ezt nemcsak megültették, de a hátsó lámpával is a laposságot hangsúlyozzák. Az ötajtós Colté fügőleges, a' la Punto II, a CZ3 alapjául szolgáló CZ2-es tanulmányautóé már inkább volt vízszintes. Csak az egy kicsit túlságosan sci-fi és heavy metal volt, úgyhogy addig szelídítették, míg létre nem hozták az Alfa 147-es hátsó lámpáját.

A minimális túlnyúlás itt még feltűnőbb, mint az ötajtósnál, a hátsó ajtó gyakorlatilag a tengely fölött magasodik, a sárvédőívek úgy kanyarodnak hátra, mint a kétszemélyes Smartban, aminek végső soron a kis Colt távoli rokona, mondjuk úgy, padlólemez-sógor. Mivel a jóval nagyobb Carisma tengelytávját választották, a Colt nagyon stabil, de azért orrnehéz.

Kanyarban gázelvételre-fékes ijedelemre eldobálja a hátulját, ami kifutópályán nagy öröm lehet, szűk szerpentinen, nagy forgalomnál kevésbé. Az elektronika munkájáról ugyan tájékoztat a kis sárga lámpa villogása, de ESP-vel is simán le tudnék vele ereszkedni egy szakadékba, legalábbis nyári gumival a +5 fokos téli taknyon nagyon tudott úgy viselkedni, mint aki akár el is szállhat.

A fontosabb, kellemesebb lopások belül vannak. Az első ülésen csak az tűnik fel - és elsősorban éjszaka -, hogy a szellőző rendszer tekerőinek világoskék világítása a Toyota Corolla Versóról van, a váltószoknya meg a Citroen C3-éval csereszabatos. És tudom, hogy sokkal elegánsabb lenne,ha hallgatnék, de sajnos nem bírok a véremmel: a levegőbeömlőket egyszer régen egy távoli galaxisban valaki az Alfától castingolta.

A hátsó ülés, az az igazi. Valamelyik micus mérnök feleségének Twingója van, az egyszer biztos. És mindig csodálta a francia leleményességet, hogy ha nincs sok csomag, csak négyen utaznának valahová, hátracsúsztatják az ülést, és a Twingo azonnal veri lábtérben a középkategóriás limuzinokat. Na, ezt most már a Colt is tudja, 15 centis mozgástérrel.

A másik fontos lopás a Honda Jazztől van, illetve ez annyira nem is lopás, inkább követő emberfogás. Mert a Colt hátsó ülésének hajtogatása más rendszerrel megy, csak a végeredmény hasonló, és a működtetés ugyanolyan könnyű. Csodák persze továbbra sincsenek, hiszen hátsó lábteret a csomagtartó rovására nyerünk és viszont, de már ennyi választási lehetőség is igen jól használható kis autót eredményez. Szívem szerint pedig nem is tenném szóvá, hogy a Mitsubishi kegyetlen marketing gépezete "a kategória legnagyobb összesített lábterét" (1 705 mm) hátratolt paddal érti, a kategória egyik legnagyobb csomagtartóját (535 l) pedig előretolt-lehajtott támlákkal.