Dacia debütált derék dízelmotorral Dunamenti domíniumunkban. Dísztelen, drabális darab, de durva, dilatációtól dezintegrálódott dűlőútjainkon dicséretesen dolgozik. Drága? Dehogy!
Az autó a motor körül ugyanaz, ami volt. Nem különösen szép, de az utólag szedánosított kis ötajtósok esetlenségétől mentes a karosszéria; egyszerű, strapabíró, még a mieinknél is rosszabb utakra tervezett a futómű. Térkínálata lenyűgöző, technikája tartósnak ígérkezik, ergonómiailag árához képest simán elfogadható, anyagaira, kidolgozására pedig bátran mondhatjuk: látni rosszabbat jóval drágább autókban is. Korábban már számtalanszor megírtuk róla véleményünket, lásd például itt.
A Renault másfél literes dízelmotorjának 68 lóerős változatáról viszont még nem írhattuk meg, hogyan teljesít másik személyautóban. A sajtónak rendelt tesztautókban ( Clio, új Clio, ) rendszerint a legerősebb, a százlovas verzió van. Egy kerülő úton megszerzett alapkivitelű Kangooban mindenesetre egészen kellemesen viselkedett, de hát az egy nagy homlokfelületű teherautó, más tészta.
A Loganban nem lehet rá panasz. A KRESZ keretein belül, illetve a magyar forgalmi viszonyok közepette teljesítménye tökéletesen elegendő, a hiányzó lovakat newtonméterek ellensúlyozzák. A váltó a benzines modellekből származik, áttételezése lehetne hosszabb. 100-nál 2400-at forog a motor, ami dízeltől elég sok, 130-nál már 3000 felett a fordulatszám. No de végül is ez csak egy üres adat, a lényeg, hogy 140-150-es tempóig bizton lehet számítani a csekély (0-100 km/h: 15 másodperc), de mindig rendelkezésre álló gyorsítóképességre.
A zajszint nagy fordulatszám mellett magasabb, mint egy Clióban, Thaliában, de korántsem fülsiketítő. A fogyasztást a negyedórás próbakörön nem sikerült hitelt érdemlően lemérnünk. Ha a 4,7 literes gyári átlagérték nyilván nevetséges is a való világban, de odafigyelés nélkül, tempósan autózva öt és fél literes átlag alighanem reális cél. A tankba ötven liter gázolaj fér, tehát Budapest–Linz oda-vissza megállás nélkül legfeljebb biológiai okból lehet probléma.
A motor mindössze 127 kilogrammot nyom. Kialakításánál elsősorban a költségek alacsonyan tartása volt a cél, így egyszerű, fix geometriájú turbó került rá; a második generációs common-rail rendszer egy pilot- és egy fő spriccel operál. Akad még a motortérben egy töltőlevegő-hűtő is, no meg ott van személyes kedvencem, a láthatóan vérnyomásmérő pumpából készített kézi légtelenítőszivattyú.