Ékszer a sebesség szerelmeseinek
Adatlap Daewoo Racer Gsi - 1989
Akkoriban fogalomnak számított a Kiskegyed Corsája - a szerencsés olvasó egy teljes hétvégére vihette a legkisebb Opelt, és ha jól emlékszem, még be is kellett számolnia, miként mulatott vele. A Kiskegyed tényleges szolgálati autója viszont egy Racer volt.
Első tesztutam Pécsre vezetett, ahol a vicces, vagy legalábbis érdekes nevű rockzenészeket bemutató tényfeltáró munkámhoz Gömbös Gyula bluesgitárost kerestem fel. Akkoriban saját autóm egy tizenéves, 1,4-es Renault 5-ös volt, amihez képest a Racer modern, erős, biztonságos, de lelkiekben nem túl gazdag autó benyomását keltette. Előzgettem, kanyarodtam, tankoltam, és egy kicsit el is bizonytalanodtam két francia autóm után: lehet, hogy nem is olyan rossz így, lélek nélkül?
Ékszer
Megható, mennyire szeretik a harmadik világbeli felhasználók. A nemzetközi internetes közösség illetékesei ilyen főcímekkel méltatják:A collectors item! Don't sell it or you'll regret it! The most practical car in the world! Very good and economical A sturdily built, reliable, no-nonsense vehicle, ideal for third world countries A high performance bargain. If you have one, don't sell it, is a Jewel Start and go... every time for 5 years! Excellent car to own! Unbeatable An excellent car. Better than Honda A reliable car for speed lovers
Azaz
"gyűjtők szeme fénye, ha eladod, megbánod, a világ
legpraktikusabb autója. Nagyon jó és gazdaságos, Erősen megépített,
megbízható, ésszerű jármű, nagy teljesítmény jó áron... el ne add,
igazi kis drágakő. Továbbá csak beindítod, és megy is, már öt
éve... kiváló városi autó... verhetetlen... kitűnő autó... jobb,
mint a Honda(!), megbízható autó a sebesség szerelmeseinek."
A bejegyzések elsősorban Pakisztánból, a Fülöp-szigetekről,
Uruguayból és hozzájuk hasonló GDP-jű országokból származnak.
A magyar felhasználók kicsit visszafogottabban fogalmaznak, de a lényeg hasonló. A TotalCar Népítélet rovatának népi ülnökei meg vannak vele elégedve; azt kapták, amit az autó ígért. Egyetlen típushibára panaszkodnak: az alapjárat léptetőmotorjának aggasztóak a halálozási mutatói. Eddig nem is tudtam, hogy létezik ilyen alkatrész, pedig ez felel az alapjáratért és a megtorpanásmentes gyorsításokért.
A dizájn gyakorlatilag értékelhetetlen, hiszen a Racer a koreai autógyártás másolós szakaszának terméke, és gyakorlatilag a csepp (E) Kadettel azonos. Két apró különbséggel; az egyik a hátsó tetőoszlopba vágott oldalablak, ami tesztautónk tulajdonosa szerint használhatatlan, a másik a kicsit eltérő vonalon futó sárvédőív. A harmadik az előélet függvényében a ZIL vagy a Punto II. oldalindexéhez hasonlítható nagy kerek sárga csúcs, ami ezen a Raceren már a Kadett civilizáltabb alkatrészére cserélődött.
A csomagtartó a tulajdonos szerint 340 vagy 360 literes, az 1993-as Autókatalógus 560 litert ír, az igazság valahol félúton lehet, de jókora csomagtartó, az biztos. A hátsó ablak fűtése hibátlan, és a kalaptartóhoz két szép gyári gumimadzag tartozik.
A beltér se sokban tér el a Kadettétől, ugyanaz a szürkés-semleges, '80-as évekbeli világ csillogó műanyagokkal és óvatosan adagolt szürke kárpittal. A fénypont mi más is lehetne, mint a kizárólag Racereken található embléma a kormányon az ékbe szorított háromhengeres koronával. Hiába, a General Motors ugyanabban a koreai gyárban állította elő a szintén Kadett-klón Pontiac LeMans-t. Az anyagok minősége a ködlámpák kapcsolóinál érdekes: ugyanezzel a fertelmes polimerlánccal szerelik a jelenlegi Ladákat. Viszont a tizenéves Racerben a kapcsolók még mindig nem nyiszognak. A hátsó ülésen nagyjából elfértem magam mögött, de a helykínálat emlékét teljesen elhomályosította a kerek, falból kihajtható Kadett-hamutartók viszontlátása felett érzett öröm. És jó kis jó koreai írás olvasható az ajtónyitáskor előkerülő szervizlapon.
Nyelvészeti kitekintő
A japánhoz természetesen sokkal közelebb áll a koreai, mint a magyarhoz, de mindhárom nyelv az urál-altáji családhoz tartozik. Koreaiul 75 millióan beszélnek, így ez a világ 16. leggyakoribb nyelve, de ahogy maga az ország, a nyelv is két részre oszlik. A hivatalos-irodalmi koreai nyelv eredetileg a főváros, Szöul és környékén beszélt koreai volt.
A koreai írás nyelvészeti körökben egyszerűségéről híres: 24 betű jelöli a hangokat. A koreai szókincs közel fele kínai eredetű. A koreai háború előtt egységesen a Szöul környéki nyelvjárást használták, az 1953-ban szentesített kettéosztás után azonban az északiak ezt polgári csökevénynek tartották, és a Phenjan környéki dialektust tették hivatalossá. 1948 óta máshogy hívják magát a két félországot is.
Jellemző, hogy - Magyarországhoz és Japánhoz hasonlóan - Korea nemzetközileg használt neve teljesen eltér a belföldi elnevezéstől. A Korea szó a X-XIV. századig uralkodó Korio dinasztia nevéből ered. Hasonló okokból alakult ki egyébként a China név is Kínára. Észak-Korea magát Choson-nak nevezi, ami a Korio-dinasztiát követő uralkodóház családneve.
Dél-Korea pedig hogy is hívhatná magát másképp, mint Hankuk?! Természetesen nem a gyenge minőségű autógumijairól ismert cégről keresztelték át az országot, hanem a Krisztus előtti első században létezett Szamhan királyság nevének második feléből - a "han" koreait is jelent, plusz a "kuk", ami országot jelent. A Hankook, vagy Hankuk pedig nemcsak gumi lehet, hanem autóüveg, meg nyilván egy csomó más koreai termék is.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.
