Olcsó Lambo nem létezik

A GPS sem volt biztos a dolgában, amikor megérkeztünk, ezért inkább a hagyományos tájékozódásra hagyatkoztunk. Az első autóstól, egy felfelé nyíló ajtós egyes Golfot polírozó fiútól kértünk segítséget. A teremtésit, itt csak ilyen autók vannak? Meg is kellett állnom egy percre, hogy megvizsgáljam a házilag készült Lambo-ajtó mechanikáját. Csodás munka, a német LSD is jöhetne tanulni a Nyírségbe.

Aztán jobbra, balra, megint jobbra, megint balra, és ott a mezőgazdasági telep, aminek kapujában már vár Laci és a szép sárga autó. Be kell vallanom, sokkal rosszabbra számítottam. Pár méterről szemlélve simán megeszem, hogy eredeti Diablo. Beindítva sem kell szégyenkeznie, aki még nem hallotta az igazit, az megelégszik a V6-os erőteljes hangjával.

A replika teljes egészében Magyarországon épült. Aki egy kicsit közel került a műgyanta illatához, biztosan hallott már Majosházáról és Szabó Tibiről. Az ő keze alól került ki ez az autó is. Az alap egy 88-as Pontiac Fiero, a Lambo-replikák kedvelt bázisa. Az alacsony autó középmotoros felépítésénél fogva ideális erre a célra. A karosszériát elemeire szedték, lecsupaszították, kidobálták a felesleget, majd a padlólemezt zártszelvényekkel megerősítették. A tengelytáv növelésére keresztben ketté kellett vágni, valamint elöl és hátul is kialakítottak egy keretet, hogy az üvegszálas kabátot tökéletesen lehessen rögzíteni.

A karosszéria elkészítéseskor eredeti Diablóról vették le a formát, szinte minden milliméterre megegyezik. Még az emblémák fészke is tökéletes. Míg a Diablót üvegszálas és alumíniumelemek borítják, a replika teljesen üvegszál erősítésű műgyanta. Ami először feltűnt, hogy az üvegszálas elemek sokkal vastagabbak, nehézkesebbek, mint az eredetik. Megkérdeztem Szabó Tibit, mi ennek az oka.

"Az általunk készített utcai autókat sokkal erősebbre gyártjuk, így a karosszéria nem hullámosodik, jobban ellenáll a külső behatásoknak és maga is teherviselő elemmé válik, mégsem nehezebb 50 kg-nál. Ha például sima versenycélra építünk, elég a könnyebb, vékonyabb karosszéria, de utcára az nem szerencsés."

Az autó 2000 környékén készült, az elemek mára már felvették végleges formájukat, igaz itt-ott elrepedtek. Pont ráférne egy finom igazítás, a falcok beállítgatása, enyhe csiszolgatás, az apró repedések kijavítása. A legjobban az ajtók illesztéseinél kéne munkálkodnunk, de szívem szerint a különböző nyílásokat, éleket is kezelésbe venném. Az üvegek a salgótarjáni üveggyárban készültek, megrendelésre. Minden egyes darabnak van gyári száma, bármikor újra lehet rendelni. Egy garnitúra ára kb. 500 ezer forint.

Az ülés mögött a már említett hathengeres, 2,8-as benzinmotor dolgozik. Az autó sokáig Nyíregyházán lakott, az akkori gazdája nem volt megelégedve a gyári 140 lóval, ezért turbót, intercoolert és szép hangú lefújószelepet épített rá. Nagy csodát ne várjunk, mert a váltó maradt a Fiero nem túl modern háromsebességes automatája.

A motortérben sem uralkodik valami katonás rend, de az igazi dráma az utastérben található. A Fiero Diablo belseje nyomokban sem hasonlít az eredetihez. Ez egyáltalán nem lenne baj, de sajnos a kivitelezés valószínűleg már az kezdet kezdetén sem volt tökéletes. A kormányoszlop a bajuszkapcsolókkal, az összes műszer, a klímakapcsolók mind a Fieróból származnak, és siralmas állapotban vannak. A sebességmérő műszer hátterét már régebben kicserélték, mert a kettővel kezdődő szerény végsebességérték mindenkinek szemet szúrt. A belső bőr ugyan, de sem a bőr, sem a kivitelezés nem tökéletes. Az viszont tény, hogy a belső újraformálása lenne a legkönnyebb feladat.