Nézni nem érdemes

Teszt: Ford Fiesta 1,4 TDCi Comfort

2002.12.04. 06:57

 
   
 

A fékek is tetszettek, ha kell harapnak, ha kell lassítanak, bár hátul a dobfék látványa mindig felzaklat. Megnyugtató a tudat, hogy ütközéskor a fékpedál nem töri el a lábamat, hanem udvariasan félrehúzódik az útból. Hasonlóképp jó érzéssel tölt el, hogy az EuroNCAP négy csillagra értékelte a Fiesta ütközési tulajdonságait, ehhez főképp a brutálmasszív kialakítású karosszéria segítette a Fordot, és bátrabban is gázolok vele, mióta tudom, hogy az autó két zöld csillag erejéig óvja a gyalogosokat.

Amennyiben a merev kocsitest nem csillapítaná megfelelően egy esetleges ütközés erejét, elbújhatunk a vezető-, és utasoldali szakaszosan felfújódó légzsákok mögé, bízhatunk az alácsúszásgátló ülések és a biztonsági öv előfeszítők, valamint överőhatárolók összehangolt munkájában. A kormányoszlop teleszkópos kialakítása miatt nem kell tartanunk az élettanilag igencsak kellemetlen felnyársalódástól sem.

 
   
   

Formája egyéni megítélés kérdése, menettulajdonságok szempontjából nagyon bejött, vannak azonban olyan negatív észrevételek, amelyek felsorolása nélkül nem lehetne objektív a teszt. Elsőként a rakodóhelyek hiánya tűnik föl. Nem arról van szó, hogy nincsenek, de igazán jól használható méretű, formájú vagy fedeles tárolót nem leltem, a térképzsebeket és a kesztyűtartót leszámítva.

A tesztautóban tapasztaltam olyan zörgéseket, illesztési hibákat, amelyek nem illenek egy 10.000 kilométeres, több mint hárommillió forintos autóba, ráadásul kis odafigyeléssel, a felhasznált anyagok átgondoltabb kiválasztásával elkerülhetők is lennének. Ennyi idő után ne lógjon ki a szivacs a műanyag burkolat alól, és ne percegjenek különböző elemek. Különösen fájó ez egy olyan márkánál, amelyikről - Ghia modelljei által - hosszú ideje tudjuk, hogy gond nélkül képes feddhetetlen belteret kialakítani.

 
   
 

A biztonságos karosszéria némileg rontotta a kilátásokat, a vastag A-oszloptól időnként alig tudtam hova tenni a fejemet, ha nehezebben belátható kereszteződésben kellett felmérni a jobbról érkező forgalmat. Engem nem zavart különösebben, de tudom, hogy például anyámat nagyon bosszantaná, hogy nincs lehetőség az ajtók utastérből történő bezárására. (a megjelenés óta többen kedves Olvasónk is jelezte, hogy a kilincs befelé nyomásával bezáródnak az ajtók. Valóban így van, a szerző minden felelősséget vállal a figyelmetlenségéből adódó helytelen adatközlésért. - a szerk.)

A szerszámok kevésbé lennének mutatósak a kék oválissal díszített ötliteres táska nélkül, de sokkal kevesebb helyet foglalnának a csomagtartó 284 literéből, mondjuk egy, a kárpit alatt kialakított rekeszben, a pótkerék mellett. Hiányzik a majrévas, mert a könyöklőbe helyezett vízszintes kapaszkodó ajtócsukásra remek, kapaszkodni annál kevésbé lehet benne.

 
   
   

A napfénytető ugyanakkor nagyszerű extra, és nyitva sem befolyásolja számottevően az egyébként sem erős szélzaj szintjét. Hasznos a kulccsal zárható tanksapkafedél, és meglepően jól szól a 6 CD-táras hifi-egység. Színpadról ne is álmodjunk, de legalább a dinamikája rendben van.

Jó, hogy a csomagtérajtó a műszerfalról nyitható gombbal, de érthetetlen, kívülről miért csak kulccsal férhetünk hozzá. Pozitív élmény a rakodótér növelésére tett kísérlet: a fejtámlák kiszerelése után az ülőlap könnyedén a helyére csúszik, és a nagyméretű fogantyúval oldható üléstámla erőfeszítés nélkül lehajtható. Ekkor a csomagtér az ablakok vonaláig 613, a tetőig pakolva 947 liter teszkószatyor befogadására képes.

 
   
 

A Fiesta nem próbál érzelmeket kelteni, inkább szerényen meghúzódik és szól azokhoz, akik egy kicsi és takarékos közlekedési eszköz használatáért nem akarják cserébe feláldozni az autózás minden örömét. Ha kést szorítanának a torkomhoz, hogy azonnal vásároljak kisautót 3 és 4 millió forint között, gondolkodás nélkül egy Fiestával hasonlítanám össze a Honda Jazz-t.

Értékelés: Design: 3. Vezetés: 5. Összesítés: ez így még mindig 4,5