Bemutató: tuk-tuk

Aki Kelet-Ázsiát nem egy légkondicionált luxusút keretében próbálja megismerni, menthetetlenül kapcsolatba kerül egy semmivel sem összetéveszthető, jellegzetes háromkerekű járművel. Az ázsiai tömegközlekedés titkos fegyvere: a tuk-tuk.

A tuk-tuk voltaképpen beszélő név, aki hallotta már az éppen beindított tuk-tuk semmivel sem összetéveszthető, de azért komár mopedre és a rigára valamelyest hasonlító, felpörgő motorkattogását: tuk-tuk-tuk-tuk-tuktuktuktukuk, rögtön tisztában lesz az elnevezés gyökereivel. A tuk-tuk különben nem is mindenhol tuk-tuk: Indiában és Pakisztánban motoriksaként fut, Nepálban is ezt elnevezést használják gyakrabban. A helyi BKV, a Katmandu Tuk-tuk Ltd. azonban már utal a főként Délkelet-Ázsiában divatos elnevezésre.

1991-ben, az afganisztáni Jalalabadban találkoztam először a szerkezet megkapó látványával - első pillantásra meg voltam róla győződve, hogy egyedi konstrukció. Aztán néhány nappal később az alvó fronton és a Kyber-hágón történt kalandos és sikeres átkelés után a pakisztáni Peshavarban meglepetten kénytelen voltam konstatálni, hogy ezt bizony valakik sorozatban gyártják.

Nézzük valójában mi is a tuk-tuk: a tuk-tuk az egy olcsó taxi. A James Bond rajongók az Octupussy című epizódban láthatták kedvencüket tuk-tukon menekülni, ez a motívum tűnik fel egy, az interneten is megtalálható Bond alapú bankkártya reklámfilmben .

Alapváltozata egy háromkerekű vázra szerelt kb. 125-250 köbcentis erőgéppel meghajtott személyszállításra konstruált, fedett motor-tricikli. A tuk-tuknak persze vannak különböző alfajai és vadhajtásai. Az alfajok a motor elhelyezése alapján különböztethetők meg. Az indiai -pakisztáni-bangkoki változatban a motor rejtve marad az alváz alá beépítve, a "járműszekrény" zárt és egybeépített. A thai-laoszi határon és Laoszban gyakoribb a leginkább rendőrmotorra emlékeztető szélvédővel felszerelt klasszikus motorkerékpár-szerkezetű fejtor, kissé szűkebb deszant-terű potrohhal.

Sebességváltást illetően láttam botváltós, kormányváltós és lábváltós változatot is. A lao változat még felismerhető a tárcsafékes első kerékről, rozsdától rohadó tárcsával. Laosz és Kambodzsa különlegesen ötletes tuk-tuk-téren: többnyire Laoszban található a bővített és fedett oldalkocsis P20-as mintájú Yamaha motorkerékpár, amelyben a tuk-tuk sofőr védtelenül marad.

Ez elmondhatjuk az utasrról is, mert telibe kapja a menetszelet, amely egy 10-15 fokos lao reggelen nem kellemes élmény, ha valaki csak pólóban indult el. Laoszi vadhajtás a kerti traktorból átalakított chopper, ami szinte "korlátlan" férőhelyű. Inkább csak a helyiek használják, de valószínű néhány elvetemült turista is kipróbálta már. A chopper feltűnik a kambodzsai falvakban is, itt a Pol Pot-ot túlélt khmerek szerint különösen praktikus, mert a hosszan előrenyúló kerekes orr-rész aknára futás esetén megkímélheti az utasokat, és talán a sofőrt is a sérüléstől.

Kambodzsai - főleg Angkor környéki - változat a kínai kismotor után erősített hintó, amely megfelelő alkudozás után 3 utast is képes szállítani. Ilyenkor ketten a kényelmes fotelban, egyvalaki a kevésbé komfortos favázon kénytelen ülni. A jobban felszerelt hintókon villanyvilágítás is található.

A tuk-tuk régiók szerint megkülönböztethető a sebessége alapján, de ez útminőség-függő is. Az indiai-pakisztáni-nepáli motoriksákban nem kell félni, hogy kiszédül az utas a kanyarban - az alacsony sebesség a legelképzelhetetlenebb helyekről előszédelgő teheneknek is betudható.

Bangkokban viszont találkoztunk sapkanyűvő tuk-tukkal is. Indiai sebességen szocializálódott útitársamnak pillanatok alatt lekapta a fejéről a menetszél sokat megélt kedvenc baseball-sapkáját, a trendin rábiggyesztett napszemüveggel együtt. A gázmeghajtású speedy tuk-tuk hátsó ülése komoly próbatétel a gyorsforgalmi úton. A motorzajon átütött a szerencsétlen szemüveg reccsenése, ahogy áthajtott rajta a nyomunkban loholó Toyota pickup.