Nem rossz játék
A hosszú kanyarokban azonban nem nagyon tehetünk semmit: ahol a futóműre nagy szükség van, az Ignis Sport elvérzik. Ennek ellenére mindössze hat tizeddel futott rosszabb kört a Swiftnél, ami egyrészt kisebb tömegének, másrészt a kopott gumiknak köszönhető, versenypályán ugyanis minél kopottabb a gumi, annál jobb lesz a köridő.
Az utcai gumi és a versenypálya
Amíg egy gumi új, nem nagyon tapad. Nem arra a pár kilométerre gondolok, amíg lekopik az a csúszós műanyag izé a futófelületről, hanem ami ezután következik. A magas profilú gumi jobbra-balra nyeklik a kanyarokban, pedig a jó köridő elérése érdekében pontosan arra kéne törekedni, hogy az autó egész szerkezete minél stabilabb, minél merevebb legyen – ezért cserélik ki a rugókat és a lengéscsillapítókat keményebbre, ezért (is) a bukócső stb.
Egy magas profilú gumi miatt akár 2-3-4 másodpercet is bukhatunk körönként, versenypályája és gumija válogatja. Aztán lassan, ahogy a minta a végéhez közeledik, a gumi hihetetlenül begyorsul. Fontos persze, hogy maradjon rajta futófelület, hiszen ami az alatt van, nem arra való, hogy versenypályán közlekedjünk vele, legfeljebb hogy elcsoszogjunk a gumishoz.
Egy utcai gumi a halála előtti utolsó pár száz vagy pár ezer kilométeren a leggyorsabb. Ez azonban kizárólag akkor igaz, ha nincs víz a pályán, esőben ugyanis egyszerre megint nagy szükség lesz a mintázatra, hogy a mély rovátkákon keresztül könnyen tudjon távozni a gumik és az aszfalt közé szorult vízmennyiség. Nedves felületen tehát pont az ellenkezője igaz: minél újabb a gumi, annál jobb lesz a köridő.
A nagyon kopott gumikat ezért nem érdemes utcán használni, hiszen bármikor eshet, vagy kerülhet por, sár, avar, miegyéb a kerekek alá, és akkor bizony nem sok esélyünk lesz megállni vagy korrigálni. Annál jobban járunk, ha leszedjük őket, még mielőtt kilehelik a lelküket, és egy szép, napsütötte délutánon leradírozzuk róluk a maradék mintázatot egy versenypályán.
Suzuki Ignis Sport kompressor
Svájcban a Suzuki kereskedésekben kínáltak az Ignis Sporthoz fél-gyári tuningot, vagyis olyan megoldást, amit nem a Suzuki Sport talált ki és szerel be, mégis jótáll érte a forgalmazó. A kompresszort, melyért a tesztautó tulajdonosa úgy 18 000 kilométerrel ezelőtt kiutazott Svájcba, a svájci Ruf Kompressoren AG gyártja – ne keverjük össze a Porschéiról híres német RUF Automobile GMBH-val.
A kompresszor 150 lóerőt varázsol a 109-ből. Mindössze 0,4 bar nyomáson dolgozik, ám ez is bőven elég a kis Suzukinak. Amikor mentünk vele, folyamatosan az járt az eszemben, ez pont jó, ehhez a konstrukcióhoz egyszerűen tökéletes ez a teljesítmény, nem is kéne több. A tuning motorral az autó 7,6 másodperc alatt van százon, és minden sebesség- valamint fordulatszám-tartományban nagyon erős és élvezetes.
Sajnos azonban a merevtengellyel, meg úgy általában a futóművel kapcsolatos problémák ennél az autónál is előjöttek, pedig Koni gátlók és Eibach rugók kerültek a gyári alkatrészek helyére. Ráadásul az autón vadiúj gumik voltak, nem csoda, hogy nem sikerült megdöntenie a Swift Sport köridejét. Házi bajnokságunk első helyén fej-fej mellett végzett a két autó, bár a Swift talán öt századmásodperccel gyorsabb volt, de kézi mérésnél ilyen kicsi eltérést nem vehetünk alapul, tehát a tuning Ignis körideje, akár a Swifté, 1:37 lett.
Nem rossz játék az Ignis Sport – eddig nem említettem, hogy a váltó tökéletesen pontos és a fokozatok elosztása is sportautóhoz méltó – de annyira nem is jó, ráadásul a béna futómű miatt nem is nagyon érdemes hozzányúlni. 1,4 és 2,2 millió közötti áron kaphatunk egy 3-4 éves darabot, de nem tudom tiszta szívből ajánlani, sokkal inkább egy Saxo VTS-t; igaz, kicsit régebbi lesz, de ugyanennyivel olcsóbb is, és sokkal szórakoztatóbb, mókásabb kisautó, nem utolsó sorban szebb is.
Az Ignis Sport inkább azoknak való, akik szeretnek rejtőzködni, és lesből támadni, mint a leopárd. Sima városi kisautó, elmegy kábé hét liter benzinnel – érdekes, hogy a kompresszoros mindössze egy literrel eszik többet a gyárinál. Nagy meglepetéseket okozhat állórajtoknál, de a kanyarokban alulmarad.
Népítéletünkben viszonylag sok Ignis Sportot találtam. A tulajdonosok egytől-egyig nagyon szeretik, egyedül a kemény rugózásra panaszkodnak sokan. A megbízhatósága megkérdőjelezhetetlen – bár sokaknak zörög az utasülés – viszont autópályán hangos és nagy sebességnél meglepően sokat fogyaszt.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.