Keresztvíz
Nem hülyézném le a magyarságot, illetve általában az autóvásárlókat, vagy ha igen, magamat is a hülyék közé számítom. Ugyanazok az autók egyszerűen jobban festenek Chevrolet emblémával. Persze, még mindig röhögünk, hogy ott egy gyönyörű V8-as Chevy Matiz, öregem, micsoda hang!, de valahogy akkor is más. A Daewoo már nem koreai autó, hanem amerikai, amit a Távol-Keleten gyártanak, és kész.
Egyszerűen szívesebben vennék Chevrolet-t, mint Daewoot, sznob vagyok, sajnálom, de legalább tudok róla. A forma sem rossz - szerkesztőségünkben volt vita, hogy az ötajtós vagy a kombi néz ki jobban, de alapvető baj egyikkel sincs. Nekem inkább a kombi tetszik: nagyon szép a profilja, feldobja az elegáns tetősín, és ahogy -kicsit alfásan - a hátsó üléssortól lejteni kezd a tető. A használhatósággal semmi baj, ilyen szempontból a Lacetti tökéletes.
A kesztyűtartóban, ami egyébként hűtött, elfér egy másfél literes palack, de aszimmetrikusan ketté is osztható, így a kisebb cuccok kevésbé lötyögnek. A könyöktámasznál elhelyezett két pohártartó egy nem túl látványos, de nagyon okos részletmegoldással egészül ki: a kétoldalra hajtogatható műanyag nélkül beleerőszakolhatjuk a pilótafülke kettes számú másfél literes pillepalackját. Ha viszont behajtjuk, akár egy kis benzinkúti kávéspoharat is megtart a rugós nyelvével. Talán ez a részlet fejezi ki legjobban az autó egészét: semmi látványosság, de a gondoskodás számtalan apró jele.
Az övek becsatolásáért hasonló idegőrléssel küzd, mint a PT Cruiser. Ha öv nélkül adjuk rá gyújtást, öt pittyegéssel kezd, hiába, hogy el se indultunk. Én pedig motorindítás után szeretek csak csatolni, mert akkor - gondolom én - a gépnek van egy kis ideje, hogy rendezze a gondolatait, mielőtt útra kelnénk.
A két üléssor között, de a hátsó mögött is van a mennyezetnél egy térelválasztó elemet felszerelő hely, ami duplán nagyszerű. Ha gyerek helyett tartunk neveletlen, előre mászásra hajlamos kutyát, az első támlasornál rekesztünk, ha gyerek-kutya összeesküvéstől tartunk, a csomagteret szeparálhatjuk. Nagyon átgondolt kis autó.
A kormány fel-le-ki-be állítható, és papíron az ülésmagasság is. Valójában sajnos csak az ülőlap eleje és hátulja billegethető egy-egy tekerővel, de szép kényelmesen el lehet férni. A jó fogású bőrkormány a Platinum Lacettiben szintén széria, ahogy a kormányról vezérelhető hifi is. Sajnos tesztautónkban valami vezeték szétcsúszhatott, mert sem ez nem működött, sem a duda. Egyébként sokkal szívesebben nézegetem egy kormányon a Chevrolet keresztjét, mint a Daewoo D-betűjét.
Szép a műszerfal, jók az anyagok, a műalu díszcsík sem zavar. Egész jól szól a zenegép, a látszólag fix, valójában levehető előlapos Blaupunkt kazettás magnóval és ötlemezes CD-játszóval. A napellenzőkön mindkét oldalon sminktükör, a világítás hiányáért kártyatartó próbálja kárpótolni az ápolatlan zsugásokat.
Az elektromos tükörállítás helye ergonómiailag tökéletes, közvetlenül a tükörrel szemben, az ablak túloldalán, jól elérhető és megtalálható helyen, meg nyilván vezetékelni is egyszerűbb. Jó lenne, ha tudnám, kit illet a dicséret, Giugiarót és az ItalDesign-t, a körültekintő koreai mérnököket, esetleg valakit a General Motors főhadiszálláson, mert a távoli, de rokon Saab 93 tükörállítása ugyanígy megy.
A kormány mögötti két bajuszkapcsoló igen ronda, ha Lacettit vennék, ráhúznék egy-egy spéci kesztyűsbábot. A klímavezérlés kicsit zavaros, egy felesleges kijelzővel, és csak odanézve nyomkodva működtethető MODE gombbal, de a digitális klímák többnyire ilyenek, ezért szeretem jobban a manuálisakat. A klíma fűtéskor okos, ameddig nem melegedett fel a víz, nem zúdítja ránk kétségbeesetten a sarki hideget, hátha attól átmelegszünk, hanem kivárja, amíg értelme is van a fúvatásnak. Nyáron már kevesebb az esze, csak egyféle hideget tud, a maximálisat.
< >
