Lélektani határ

A jó fék legalább annyira követelmény, mint a nyomatékos motor. Ezzel is ugyanaz a baj: jó-jó, megállítja, de többet vártam. Tudom, mostanában rákaptak a gyártók ezekre a harapós fékekre, hozzájuk képest minden régebbi kemény taposást, egyúttal a sofőrtől pontos kalibrációt kíván. Erősen igaz ez Legendünkre is; tulajdonképpen mondhattam volna egyszerűbben is, hogy méltatlanul gyenge a fékrendszere. Mármint ennek a darabnak, a jelenlegi állapotában. El tudom képzelni, hogy teljes felújítása (betétek, tárcsák, munkahengerek, csövek) után máshogy nyilatkoznék.

Elértünk lassan a karbantartási és fenntartási fejezethez. Mint a bevezetőben leszögeztem, rossz a koros Legendek megítélése. Konkrét célmegjelölés nélkül a Totalcar-közeli indexes fórumban, az autós újságírás ámokfutóiban feltettem a kérdést, mi a véleményük egy hasonló paraméterekkel rendelkező Hondáról. Számítottam a kemény magra, nem is kellett csalatkoznom, többen nyilatkoztak. Azt gyanítva, ilyet akarok venni, rögtön intettek az elhamarkodott döntéstől. A jellemző felvetések: öreg, drága az alkatrész, bonyolult, nem értenek hozzá a szerelők. Volt, aki ilyen korú Alfának nekivágna, más inkább Mercire beszélt volna rá. Egy e-mailt is kaptam, amiben összehoztak egy típusrajongóval, egyedül ő mondta, hogy lehet szeretni a Legendet.

A negatív véleményeket elmondtam az autó tulajdonosának. Személyes tapasztalatára hivatkozva cáfolta, hogy megbízhatatlan lenne, amivel csak a gond van, öröm pedig elvétve. Ellenkezőleg, néhány elektromos problémán, itt-ott szükségessé vált fényezésen, kötelező karbantartáson kívül mással nem kellett foglalkozni. Igaz, a klíma két-három évig elvétve működött. Már mindent megpróbáltak, a légkondis szakember megutálta a mesterségét, a Hondával foglalkozó szerviz sem jött rá a megoldásra. Pedig csak egy forrasztás engedett el, hol érintkezett, hol nem. Ez a lebeszélők indokait erősíti: ha előjön valami, kész szívás. A normális, ennél sokkal többet futott Legendeknél pedig exponenciálisan növekszik a hibalehetőségek száma.

Ezért hát a cím. A 3,2 V6 motorméretben nálam épp a felső lélektani határ, jó alapból egy 16 éves autót még hajlandó lennék babusgatni. A nagy limuzinok hű rajongójaként megkívántam felebarátom tulajdonát, mégsem merném megvenni. Ezt a darabot sem, nemhogy ismeretlen forrásból másikat. Tetszik, 5-8 évet letagadhatna (megjelenésre és állapotra egyaránt), de félek, baráti hondás szakembergárda nélkül hamar a parkolóban rohadó objektumként végezné. Igaz, ugyanezt gondolom az összes korabeli kategóriatársáról is. Ahhoz Jaguarnak kéne lennie, hogy vállaljam a véres harcot. Vagy esetleg Legend kupénak . Az pazarlóbb, különlegesebb.