Chevrolet Lumina APV tartósteszt - 2000

A karosszéria terve (állítólag) egy NASA tervezőasztalon született meg, majd a lelkes tervezők felkeresték vele a GM designereit és azok rögvest magukévá tették az ötletet. Ez a sztori már egy kissé urban legend hangulatú, de az autótörténelem avatottabb ismerői egyelőre nem cáfolták. A helybeli vetélytárs Chrysler ekkor már a piacon volt a Voyagerrel és Európában is testett öltött a buszlimuzin koncepció a Renault Espace alakjában. Formailag mindkét modell messze alulmúlja, a közel évtizednyi modellmúlt után is frissnek ható Lumina vonalait.

Az ékszerűen előrenyúló gépháztetőt és szélvédőt magába foglaló első traktus mögött helyet foglalva megdöbbentő élményt jelent az utazás. A másutt vezetőüléssé degradált fotelből megragadjuk a kocsi méreteihez képest rendkívül kis méretű kormányt, és az autó elejéből nem látunk semmit. Abszolúte semmit. Körülbelül ahhoz hasonlatos az érzet, amikor a korai szkifikben bolygóközi űrszondák belterét mutatták a kamerák. Ez egy ideig kicsit zavaró (főképp parkoláskor), de, ha már megbarátkoztunk a térérzet sajátosságaival, az enteriőr különcségei is előnnyé magasztosulnak. A műszerfal felénk eső végétől a karosszéria és az üvegfelület találkozási pontjáig elterülő terepasztalnyi területen akár egy kinyitott notebook is kényelmesen elfér.

Esős időben, a nagyvárosi forgatagban manőverezve olyan érzése van az embernek, mintha a Blade Runnerben statisztálna. Az utazási komfortot megannyi szériafelszerelés hivatott fokozni: automata váltó, légkondícionáló, tempomat, 7 db plüssfotel, elektromos mozgatású ablakok és tükrök, szintszabályozóval ellátott futómű és a - kiránduláskor nagyon praktikus - csomagtérbe rejtett kompresszor. Az amerikai nagyautóknál már megszokásszámba menő hangrendszerről majdnem megfeledkeztem, pedig az, ebben a modellben is megdöbbentő akusztikai élményt produkál. És ez a 16.500 dolláros alapmodell!

Amennyiben már kihevertük a külcsín kínálta vizuális sokkot, érdemes megismerkedni a műszaki tartalommal is: a teljes fizikai valójában szénszálmerevítésű műanyagból készült kocsiszekrényt 3.140 köbcentiméteres motor mozgatja, a méretek ellenére döbbenetes dinamikával. Őszintén szólva az autóstesztekben unalomig skandált műszaki adatok felsorolásától ezesetben is el kell tekintsek - mivel sohasem érdekeltek a gépháztetők alatt dübörgő lóerők és aszfaltszaggató nyútonméterek.

Legyen elég annyi, hogy az Ulder nyújtotta menetteljesítmények és komfortérzet több, mint elégséges, bár a hazai utakon szinte lehetetlenség kihasználni a tempomat nyújtotta kényelmet. Néhány hete láttam a típus töréstesztjét egy amerikai biztosítótársaság honlapján, és a korabeli autók között a Volvo 850-essel közel azonos eredményt ért el.

A hazai utakat magunk mögött hagyva végre elemében van az autó. Az A1-en 180-ra állítjuk a tempomatot és a napsütés okozta kellemetlen felmelegedés ellenszereként lehűtjük az utasteret (ahol egy frissen beszerzett franciaágy, 3.000 db CD lemez és két felnőtt 10 napra való menetfelszerelése utazik). A kiegyenlített tempójú hosszú utazás a fogyasztásban is érezteti jótékony hatását: mindössze 9,1 liter. Természetesen városi forgalomban 16-ot is leöblöget a berendezés, de mindent egybevetve 12-13 liter körüli átlagfogyasztással kalkulálhatunk, és a későbbi, fejlettebb motorizáltságú, 3800 köbcentis modellek fogyasztása 25 - 30 %-al alacsonyabb.

Igazán kár, hogy a jómódú nagycsaládosok - mint célcsoport - erősen alulreprezentált populáció Magyarországon, mert akkor a Blade Runner második részét már valószínűleg a budapesti bevásárlóközpontok közelében forgatnák - és ebből mind a költségvetés, mind az országimázs központ kellemesen profitálna. Akkor még nem beszéltünk az ilymódon biztosított jóléttől felhőtlen boldogságban lubickoló nagycsaládosok tömegéről. A falansztert felejtsük el, hisz a rideg valóság sem reménytelen: egy alapfelszereltségű Mi Autónk árán tulajdonba vehetünk egy jó karban lévő űrsiklót. Másfél millióért meg kinek nem éri meg a epizódszerepet játszani a Szárnyas fejvadászban?

Típusismertető: A GM konszern a Chevrolet Lumina APV-vel egyidőben forgalomba hozta a Pontiac márkanév alatt a TranSport-ot és az Oldsmobile Shilhouette-t. A három márkanév, tulajdonképp három felszereltségi szintet jelöl: az alapmodell a Lumina, ezt az amerikai szakmunkások számára gyártották, a tesztben ismertett felszereltséggel. A Pontiac TransSport annyival egészül ki, hogy a ködlámpa és a dupla klímaberendezés is széria és bőrkárpittal is rendelhető volt - ezt a középvezetők számára tervezték. Az Oldsmobile Shilhouette (a legendásan jól fizetett amerikai entellektüelek számára készült) és már elektromos mozgatású, fűtött bőrfoteleket és automata klímaberendezést is kapott, ílymódon - az egyébként az alapmodellben is budoárra emlékeztető belső tér - már megnyitja a perspektívát a mobilizált luxusiroda koncepciójának eleddig kiaknázatlan lehetőségei előtt. Eleinte 3,2 es hathengerssel, később 3,8-as V6-ossal szerelték mindhárom modellt.

Ismertebb konstrukciós hibák és típussajátosságok: Télen kizárólag téli gumival működik, mert a könnyűszerkezetes építés következtében az autó - az elsőkerékhajtás dacára - túl könnyű és nem igazán hóbarát. Ez nem típushiba, csak egy olyan figyelmeztetés, ami egy maratoni Miskolc - Budapest út hatórás menetideje alatt szerzett tapasztalatokon alapul. Mi több, mint egy évig használtuk, de semmilyen égbekiáltó problémával nem találkoztunk. Egyszer az önindítót, egy alkalommal pedig a vízpumpát kellett kicserélni, de amerikamániás szerelőnk kitűnő beszerzési forrásainak és brilliáns szakértelmének köszönhetően, az autó egyszer sem tartózkodott többet 2 napnál szervizben.

Konkurencia: A GM hármasát megelőzte a Chrysler konszern triója: a Chrysler Voyager, a Plymouth Voyager és a Dodge Caravan. Mindhárom modellnek létezik hosszított karosszériás, úgynevezett Grand változata. Motorizáltság tekintetében 3,3 és 3,6 literes egységekkel látták el a helyi konkurrenciát. Formailag ugyan kevésbé izgalmas a Chrysler vonalvezetése, de sítúrázók számára izgalmas alternatíva az összkerékhajtásos változat. Takarékosok választhatják a Grazban összeszerelt turbódízeles darabokat. Telhetetlenek számára pedig ott a hosszított, minden luxussal felszerelt Town & Country modell. Európa válasza az újvilági kihivásokra, a Renault Espace volt. Ennek is léteztek takarékos, illetve komfortosabb változatai, de egy körültekintő próbaút a legelvakultabb européreket is meggyőzi arról, hogy ebben a témában szinte behozhatatlan előnyökre tettek szert a jenkik.