A magam részéről ezt az egy kivetnivalót, a magas fogyasztást találtam. A váltó remek, a GT elnevezéshez méltó. Ötfokozatú, a mai divat szerint szinte elavult, de a motor ereje mindig bőven elég, minek még egy felesleges kapcsolással szórakozni? Így is 202 km/h-s végsebességet mutat az órája, ami mindenhol eszetlen rohanás egy ekkora autóval. Kissé darabosan indul ugyan, a korai havazásban hajlamos volt táncoltatni a farát, de ez esetünkben erény, nem hiba. Ha nem tetszik, nem muszáj ezt venni, ott a két 1,3-as.
Mindez mit sem érne, ha nem a Mazda2-esé lenne kategóriájának egyik legjobb futóműve. A fent említett sietős út alatt átkeltem a Zemplénen, Abaújkér és Erdőbénye között. A hegység egyik legszebb völgye kanyargós és keskeny aszfaltutat kapott, és a Kettes szárnyalt rajta, mintha raliversenybe csöppent volna. A relatív gyorshajtás meg azért viszonylagos, mert nem ugyanazt tudja az egyik és a másik autó. Ennél magasan van a küszöb, remekül tart a kanyarokban, nem billen, nagyon jó a súlyelosztása, ezért nem is sodródik. Ha meg mégis soknak érezni, ott a hibátlan fék. Ami hátul dob, el nem hinném, ha nem írná a prospektus.
Pedig nagy bizonyossággal csak a 195/45 R16-os kerekével különbözik kisebb testvéreitől. A 75 lóerőshöz 175/65 R14-es, a nagyobb egyhármashoz 185/55 R15-ös tartozik. (Hiába az eltérés, mindnek azonos az átmérője, vagyis nem kellett a sebességmérő áttételén változtatni.) A közepesre úgy emlékszem, mint az optimumra kényelem és jó úttartás között, ez viszont ráz, zörög, és nem csak a berakott holmi. Mintha tiltakoznának a műanyagok, hogy ennek teszik ki őket. Mégis, a 103 lóerőhöz ez kell, különben nem merném útjára engedni benne a friss jogosítványos gyereket*.
A formáról az elején linkelt írásokban értekeztünk, csak annyit mondhatok, jól néz ki és jó is a Mazda2. Az ezerötös GT mégsem lesz széles tömegek kellemes, négy évszakos viselete Mert 4,17 millió forint. És akkor még nem semleges (vagy harsány) metálszínű, mert az további 99 ezer. Sok, egy ilyen kis autóért, divat ide vagy oda. Ahhoz nem cseng elég jól a Mazda név.
*Járulékos kiadás
Az autós újságíró többszörösen az élet császára, már ha a testi és szellemi felfokozottság állapotát valaki minél több autó kipróbálásával véli elérni. Csak a sok tesztkilométer alatt a családtagok is megszerzik azt a tapasztalatot, amely alapján autót tudnak választani maguknak.Már tudom, mivel kell meglepnem a kisebbik lányomat, ha megszerzi a jogosítványát. Igen, ezzel a Mazdával, és őszinte leszek, nem is bánnám, ha így alakulna. Persze pirosban, mert majd' minden tesztautó valamilyen semleges metálszínű, nem is emlékszem, volt-e már ilyen nálam? Rögtön megtetszett neki.
