Milánó környékén kínozgattuk a Mazda új kis hétszemélyesét. Jó-e? Rossz-e? Fene tudja. Mindenesetre szép és okos.
A kellemes, de mára megkopott külsejű Premacyt váltó Mazda 5 első pillantásra nagyon helyes, sportos jószágnak tűnt. Hű, mondok, ilyen csinosat még nem is láttam ebben a kategóriában. Egy kis egyterű általában sokkal praktikusabb, mint amilyen szép.
Aztán elborzadtam a hátsó lámpától és a Swiftet megszégyenítő méretű tükörháztól. De elég volt egy pillantást vetni a mélyre húzott alsó hűtőrácsra, és máris újra az 5-ösé volt a szívem. Ez talán a legszebb, legelegánsabb kompakt egyterű a piacon. Behunyom a szemem, magam elé képzelem őket: Picasso, a mókás, Touran, a porosz, Scénic, korábbi kedvencem, Corolla Verso, a hajó: á, ne is folytassuk, ez nem egy nagydarab, felfújt szükségmodell, hanem sportos és karakteres családi jószág. Nyitott tolóajtóival különösen stílusosan fest.
Tolóajtókkal, bizony, merthogy kettő is van belőle. Ezekre nagyon büszke a Mazda, többször hangsúlyozták a prezentáción és a sajtóanyagban is, hogy ilyet még ebben a kategóriában nem látott a világ. A szűken vett parkolás után is nyitható praktikus ajtók széles, hetvencentis nyílást tárnak fel, előrehúzott középső ülésekkel hátra sem nagy ördöngösség a beszállás.
De ne szaladjunk ennyire előre, vagyis hát be. A hátsó ajtó, azaz a csomagtérfedél is tartogat egy kis újdonságot. Két állásban nyílik, azaz apró emberek csak felnyitják, elengedik, és könnyen el is érik ott, ahol megállt (1812 mm magasságban). A magasabbak viszont túl tudják tolni az első akadásponton, a teleszkópok engednek még vagy tíz centit (1909 mm). Tetszik.
Amit pedig minden ajtó egyformán tud: könnyen, gyorsan, pontosan záródnak, ráadásul ebbe a folyamatba az embernek csak icipici energiát kell befektetnie. Érezni, hogy ezt az autót nemcsak megtervezték és megcsinálták, hanem ki is próbálták, megcsóválták a fejüket, leszereltek ezt-azt, megreszelgették, visszarakták, újra kipróbálták, összenéztek, bólintottak, és átírták a terveket. És csak ekkor kezdődhetett a sorozatgyártás.
És most szálljunk be. Az 5-ös valójában 7-es is lehet, ennyien férnek el ugyanis az új modell nem legfapadosabb változatának utasterében. Már ha van köztük legalább három serdülőkorú vagy kisebb gyerek, esetleg anorexiás törpe.
Elöl kényelmes, ebben hiba nincsen. Az ülés nem nyújt semmi különöset, átlagos, talán csak az benne az érdekes, hogy a vezető háttámlája tárcsával, lassan dönthető, az utasé pedig karral, gyorsan, hiszen ha ő esik hanyatt menet közben, az nem okoz esti főcímet a híradóban. A kormány viszont hihetetlen sokat tud mozogni ki-be és le-fel, ízlés szerint ölünkbe húzhatjuk, vagy betolhatjuk a műszerek közé.
A váltókar kézre áll, a pedálok lábra esnek, pohártartó mindenfelé, külön kis polc a kulcs nélkül nyitható és indítható változat kártyájának, van hely telefonnak, irattárcának is. A Mazda 5-ben állítólag 45 különféle rakodóhely van. És 10 pohártartó.
De minden hiába, alsó-közép egyterűben lehetetlen hét felnőtt átlagos európait kényelmesen utaztatni, aki ilyet akar csinálni, a bölcsek kövét keresi. A középső üléssorban a két szélső, teljes értékű széken két utas még elfér, esetleg örülnek is a dönthető háttámlának és a hátratolható, sok lábteret engedő konstrukciónak. Talán csak az oldalajtók miatt hiányzó könyöktámaszokat keresik majd az első pillanatokban bosszankodva.
Ha azonban kerül közéjük valaki, vége a jó világnak. A válltér megszűnik, a középső utas meg a kínok kínját állja ki a bal hátsó ülésből kikarakurizható kemény ülőlapú szükséghokedlin.
A padlóból egy mozdulattal kihajtható leghátsó két ülésre bejutni nem túl komplikált, csak egy kicsit. Pont oda lépne legszívesebben az ember, ahol egy piros körben áthúzott láb látható: az oldalajtó mechanikájára. A feladat azért megoldható. Ez a két szék sem kényelmetlen (nagyon), ha előttünk nem ül senki, és a középső üléseket előretolhatjuk. Ha azonban középen és hátul is ül valaki egy sorban, a térdhely terén már mindenkinek súlyos kompromisszumot kell kötnie.
Kárpótlásul szórakoztató és a vezetőt segítő elektronika akad bőven a Mazda 5-ben, már annak, aki a drágább változatokat választja. A navigáció képernyőjét más Mazdákból már ismerjük, az LCD jó nagy, nem tükröződik, napsütésben is látjuk, merre járunk. Rükvercbe kapcsoláskor a GTA verzióban a tolatókamera képét láthatjuk a kijelzőn. A csúcskivitelhez HDD, azaz merevlemez-alapú hifi is jár, a beépített winchesterre 20 gigabájt, mintegy háromezer zeneszám rögzíthető CD-ről. Ahogy a Mazda fogalmaz: A rendszer segítségével "a CD-lemezek visszakerülhetnek oda, ahová tulajdonképpen valók - otthonra". A hátsó utasok mulattatására a tetőből lehajtható képernyőjű kis DVD-s szórakoztató központ is kérhető az autóhoz.
