Valószínúleg a váltó a hibás abban, hogy a Nubira kissé szánalmas viselkedést produkál az úton. A négysebességes, egyszerű szerkezet igen-igen régivágású darab, ami sajnos a legrosszabbakat hozza ki az amúgy is nyomatékszegény motorból. Nagy csúszásokat produkál, semmiféle érzéke nincs ahhoz, hogy kitalálja, mit is akar a motortól a sofőr, nincs kick-down kapcsoló, padlógáznál szépen sorjában végigkapcsolgat lefelé. A választókar mellett található HOLD gombbal autópályán fixálhatjuk a legmagasabb fokozatot, fogyasztáscsökkentés céljából, amivel azt érjük el, hogy ha menekülni kellene, akkor sem tudunk, mert a Nubira a gomb ismételt megnyomásáig dacosan negyedikben marad - ha csak nagyon le nem esik a fordulat.
Nem csoda, hogy igen-igen kímélő, szinte kizárólag országúti közlekedésben, 90-110-es tempónál csaknem tíz liter 95-öst habzsolt fel az autó minden 100 kilométeren. Katalógusérték: átlagban 9,1, kézi váltóval 7,5 liter. A túlfogyasztás több mint húsz százalék. És még egy apró, bosszantó vicc: ha a féket nyomva állítjuk le a motort és ezután szeretnénk P-be tolni a kart, azt bizony már csak a motor újbóli beindítása után tehetjük meg.
A különböző kis elektromos kiegészítőket felváltva szerettem és gyűlöltem a Nubirán. Jó a négy elektromos ablak, de miért csak a vezetőé automata, az is csak lefelé? Jó, hogy van esőérzékelős ablaktörlő, de miért nincs szakaszos üzem? Csak azért nem hasadt meg a szívem a balfék szenzor által produkált nyikorgástól meg kattogástól, mert nem az én autóm ablakán zajlott mindez. Gusztustalan, az összképből kilógóan csúnya az elektromos tükörállítás kapcsolója - ellenben a Nubira az első autó az életemben, amelynek tükrébe szereltek végálláskapcsolót, így túlfeszítésnél nem rágja magát kattogva a mechanika. Fedélzeti számítógép - az nincs. Van viszont szép zöld kvarcóra, hurrá! A 405 literes csomagtér fedele elektromosan nyitható, ezt szeretem, mert régi amerikai filmek irigyelt rendőrautóira emlékeztet.
Tesztautónkban végig égett a légzsák hibajelző lámpácskája, lehet, hogy ezzel állt összefüggésben a világítás égve felejtésére figyelmeztető bimbam sajátos viselkedése. Egyszer még bikázni is kellett az autót, és mindig mindenki lecseszett, hogy nem igaz, hogy nem lehet kikapcsolni azt a rohadt lámpát. Ezután mindig mindenki elfelejtette azt, ugyanis a Nubira nem ki-, hanem beszálláskor jelezte repedtfazékhangon, hogy égve maradt. És volt még egy hiba, mely lehet, hogy egyedi: a belső tükör remegett foglalatában, papírzsebkendővel kellett kitámasztani, hogy lássam, mi történik hátul.
A luxus-Nubirát egy hét alatt sem bírtam megszokni, idegesítő hibái - élükön az idióta klímával - az utolsó percig zavartak. Pedig lehetne jó autó, a szép formához és a kényelmes beltérhez már csak egy-két apróságot kéne átvenni a kategória éllovasaitól. Például egy normális motort és váltót.
| Értékelés: 2,5, de ezen az áron egy közepes Common Rail dízellel és kéziváltóval, no meg mondjuk egy VW ClimaTronic szellőzéssel simán hozhatna akár ötöt is, mint jó kilépőmodell az alsó-középkategóriából - vagy jó belépőmodell a középkategóriába. |
 |
|
 |
 |
|
