Teszt: Skoda Octavia RS

Egy szó mint száz: az Octavia RS támogatja a digitális vezetési stílust. Megfelelő mennyiségű józan ész és higgadt aggkor esetén lehet polgárian is autózni, 50-nél kényelmesen elkocoghatunk ötödikben és innen 1200-1300-as fordulatról is rángatásmentesen, tisztán gyorsulhatunk.

Az úttartás kiváló, az RS karakteréhez nagyon jól illeszkedik a kocsi sportfutóműve: nem túlzottan kemény, macskakövön is helyén marad a vese, viszont nem engedi billegni a kasztnit. A csomagtérben találhatunk két merevítőt, hogy ez mennyiben járul a karosszéria merevségéhez, nem tudni, de hogy nem nyeklik-nyaklik a gép, az biztos. Az éjszakai száguldást segíti a széria xenon. Kár, hogy a ködlámpa nem a spoilerben, hanem a lámpatestben kapott helyet, így sokat nem segít.

Hosszabb úton jól jön a Skoda másik arca, a sportautós menetteljesítmények mellett az autó hatalmas, 528 literes csomagtere, amely a háttámlák 1/3, 2/3, illetve 3/3 arányban való lebillentésével akár 1325 literre növelhető. Ez az adat a gyakorlatban azt is megmutatja, mitől szűk a hátsó lábtér: az irdatlan ötödik ajtót felnyitva csak a kocsiba betérdelve lehet előkotorni a már említett fékezéseknél előrecsúszott teszkósszatyrokat. A teszt utolsó napján nagy bosszúságomra megtaláltam a szőnyeg alá, a teljes méretű pótkerék melletti takaros kis rekeszes tárlóba rejtett csomaghálót és a négy rögzítőfület is.

Az utastérben is elfogadható a pakolórekesz-kínálat, öblös, bár kissé sekély térképzsebek, szűk, de jól megvilágított zárható kesztyűtartó, praktikus aprópénztartó és életem legröhejesebb első pohártartója (kinyílva két kis robotkar kúszik elő a "kardánbox"-ból) szolgálja a kényelmet. Hiányzott elkényelmesült lelkemnek a két ülés közötti könyöklő, de ha nincs, hát nincs.

Biztonsági öv be nem kapcsolásakor az autó vinnyog és világít, a belső világítás késleltetve kapcsol, de ez természetes. Az Octavia RS kifinomult fedélzeti elektronikája az ablakemelésben csúcsosodik ki: nem elég, hogy mindkét első ablak egy gombnyomással való teljes le- és felhúzása megoldott a vezetőülésből, a beszorulás esetén visszafordítás után levett gyújtásnál nem lehet tovább játszani az ablakkal; az utasok ablakemelő-kapcsolójával szemben elsőbbsége van a pilótáénak.

Az ablak és a zár kapcsolói ideális helyen, a bal-1 könyöklőjén kaptak helyet. Az RS megkapta a VW Climatronic nevű, tökéletes levegőszabályozó rendszerét: kívánt hőfok nagyon gyorsan, pára egy szál sem, se huzat, se forróság. A komputer a megszokott adatokat jelzi ki, a tempomat ellenben nagyon hiányzott, a sofőrnek sokat segíthetne az autó képességeinek permanens kihasználására irányuló kényszere elnyomásában.

Sárga rettenetünkben a Skoda gyári rádiómagnója dolgozott. Viszonylag szerény körű tudással, de nagyon profin, szépen szól a nyolc hangszóró. A rádió ultragyorsan keres és kiváló vételi képességekkel rendelkezik: ahol az átlagrádióval (etalon: anyukám Peugeot 206-osának gyári Blaupunktja) a ***-rádióállomás már nem is serceg, ott az Octaviában még tisztán szólt.

Aki úgy gondolja, ez a gép a Skoda drága unikuma, téved. Az RS szépen követi az R Coupék hagyományát, 6.520.000 forintért élvezetesen autózható, épeszűen hajtva szolíd fogyasztású, kellemes autót birtokolhatunk. Ennyiért kapnánk egy fél-kétharmad Alfa 156-ot, BMW 320i-t, Audi A4-et - azonos minőséggel és tudással. Aki áldozhat ennyi pénzt autóra, azért mégse azonnal Skodáékhoz rohanjon, mert ugyanezzel a motorral, de összkerékhajtással a Seat Leon bő háromszázezerrel kevesebbe kerül.

Fogyasztása sem durva. Három ízben számítottunk átlagot, a futásteljesítmény mindhárom esetben megközelítőleg 2/5-2/5-1/5 sztráda-országút-város megoszlásra vonatkozott. Az értékek: 9,1, 9,1, illetve 9,4 (ez utóbbiban néhány kíváncsi barát, rokon és üzletfél játszadozása is tükröződik). Autópályán 150-200 között, országúton 140-150 körül, városban épeszűen, de azért egy-két piroslámpás alázással, általában véve gyakori élvezetes gyorsítással-előzéssel ezek az értékek határozottan jók.

Summa summárum: mozgékony, robbanékony, sportos, nagyon pofás vad, egyaránt jól mutat és irigy pillantásokat eredményez a ház előtt a szomszédság Golfjai, Vectrái és A4-ei között, vagy a forgalomban cikázva, Audikat, Merciket, BMW-ket megszégyenítve. Hétköznapi használatban ellene szól a szűkös hátsó szektor (mellette viszont a hatalmas csomagtér) és a Magyarországon nehezen kihasználható tudás. Akinek sokat számít a vezetési élmény, de kell a négy ajtó, meg a limuzinforma, nemigen találhat kedvezőbb ár/érték arányú autót a piacon.