Ne Passat!
Pontosan azt kaptam, amit vártam. Nagy méreteket, kényelmes üléseket, hűvös eleganciát. De ezt a motort ki találta ki mindehhez? Mert a csókához lenne pár kesztyűtlen szavam.
Nem új darab, nem is értem, miért került pont most rá a sor. De mindenképp kell, hiszen hiánya hatalmas űrrel tátong a tesztautólistán, ezért is kértük kifejezetten a kombi példányt. No, meg mert szedán volt már tavaly (a rendes idejében). Ja igen, és a közös teszt nem aratott osztatlan sikert, így azért is kellett másik, hogy eloszlassuk a kételyeket, és megmutathassuk, egyvalaki véleménye is lehet annyira szerteágazó, mint többünké.
Tehát egy nem annyira felszerelt, mondhatni bőrtelen változatról van szó, a kollégák már belehajtottak huszonegynéhányezer kilométert, ennek megfelelően olyan szegény, mint egy kitaposott kozáksapka. Az ülések kárpitozása szemmel láthatóan megkopott, magába gyűjti a levegőben szálló porszemeket, hiszen mi mástól látszódhat annyira koszosnak még a takarítás után is? És a műszerfal egyik tárolódobozkája sem óhajt már többé a helyén maradni... Lehet, hogy mégis inkább a használttesztek közé kéne rakni?
A külseje persze makulátlan. A forma a legutolsó Passat-divatnak megfelelő, a monstrumságot fokozó kombiság pedig még előnyére is válik. Az első periódus megegyezik a szedánnal, a hátsó pedig talán csak a ledes lámpák környékén mutat hasonlóságot. Nem mondom, hogy nem egyértelmű a rokonság, de valahogy el tudnék képzelni egy karakteresebb fart is, ha már... Mondjuk az első single-frame utánzatból kidolgozni valamit hátra... Vagy valami. Vagy bármi.
A csuklóból koszosodó beltérhez visszatérve ugyanazokat tudnám elmondani, mint a korábbi írásban, ha nem telt volna el közben egy év. Magam sem tudom miért, de ebben a belsőben ülve - ami tulajdonképpen ugyanaz - sokkal tágasabbnak éreztem a légteret. Pedig tényleg ugyanaz a karimával végigfutó műszerfal, az ülések is ugyanolyanok, szóval tényleg nem értem. Talán a színek miatt, az előző teljesen világos volt, ez meg pont az ellentéte.
És bár szép volt a világos bőr is, szerintem sokkal jobb sötétben a szürke betétekkel. Valahogy még elegánsabb is, ha értik, mire gondolok. Az ülések egyébként rettentően kényelmesek. Ugyanaz a változat, amiben tavaly fészkelődtem, most mégis annyira jó volt, hogy biztosan van valami átverés a dologban. Nemcsak jó ülni bennük, de a brutális oldaltartás is pont a kellő helyen van. Tényleg mintha teljesen más autóban ülnék.
A műszerek és a kezelőcuccok is megegyeznek a korábbi példányéval. Kicsit ingerszegény a műszerfal, nincs tele apró mütyürökkel, a nagy középső kijelző is csak monokróm, de így még jobban illeszkedik a szürke hangulathoz. De ez a szürke hangulat most nem a komorságot idézi, hanem valami teljesen mást. A nyugalmat, azt hiszem. Az autóban ugyanis csönd van, nyugodtság. Bátran beengedhetünk bárkit magunk mellé, mert tudjuk, hogy ő is tudja, hogy ez egy Passat, tehát nagy baj nem lehet.