Német humor
Végre egy találó név! A Polo Fun minden szemszögből mókás kisautó, akár árát, akár menetteljesítményeit vizsgáljuk. Na jó, úgy is mókás, sorban jöttek oda a mosolygó benzinkutasok, fiatal és kevésbé fiatal fiúk, lányok kopasztól hippiig, hogy kedvtelve nézegessék: "Hát ez meg mi?"
Nézzük, mitől Fun a Fun. Egyrészt a Star-Trek betűtípusú feliratoktól, másrészt az emelt hasmagasságtól, harmadrészt az itt-ott felbukkanó külső dizájnelemektől. Ilyen a tetőkorlát, a szürkére fújt műanyagbetétek a lökhárítókon és körben az autó alján, no, meg a szintén szürke visszapillantó tükrök. A leglényeg egyértelműen a négy darab, tizenhetes, nyolcküllős könnyűfém felni. És most olyat mondok, amit fizikai találkozásunkig nem gondoltam volna: nekem tetszik.
Igazából csak a gallytörő rács hiányzik, hogy végképp hűdecool-hűderöhejes táborokra ossza a társadalmat. Mit tegyünk, ez a trend, egyre több az igazából értelmetlen, de dögös kiskategóriás pszeudo-terepjáró, a Ford Fusion, a Rover Streetwise, sőt, voltaképpen a Suzuki Ignis is ide sorolható, csak annak nincs polgári változata. Persze nem baj ez, varietas delectat.
Belül semlegesen kellemes - kellemesen semleges Polo-környezetet találunk a VW szokásos szép, nagyautós óráival, a divattá vált kék-piros műszerfalfényekkel, kemény, de kényelmes ülésekkel. Kiváló minőségű felhasználói felületek ahová csak nyúlok, kilincstől a kesztyűtartóig, biztonsági övtől a kézifékkarig minden rendben van. Aljas szándékú, cinikus kezem, szemem mindenről lecsúszik, nem talál kapaszkodót, már-már elsüllyednék, de akkor megszólalnak a fanfárok, csoda történik: erősen megmarkolom a SORJÁS INDEXKART, hogy bele ne csússzak végleg a német nagyipari tökéletesség újautó-illatú gyilkos mocsarába.
A Polóval ki lehet autózni a világból, csendes, kényelmes - és ez is nagy. Akárcsak a többi VW-ben, egy-két milliméterrel itt is fel kell emelnem az ülést a legalsó pozícióból, hogy egyáltalán kilássak, pedig a kategóriában ez nem igazán jellemző. Kicsit kopogósak a műanyagok itt-ott, de engem ez sohasem zavart, a fürdőkád is kemény, mégis szívesen tartózkodom benne. A textíliák a szokásos kissé sprőd, de elnyűhetetlen VW-érzést adják, a kapcsolók, gombok határozottan és pontosan működnek, az ablakemelő-kapcsolók - szintén a kategória átlagától eltérően - tökéletesen kézreállnak, ráadásul az elsők automaták.
Egyetlen funkcionális hiba akad a kabinban, egész pontosan a klímában. A VW egyszerűbb, Climatic névre keresztelt automata légkondicionálója volt a kocsiban, ez ventilátorerőben és levegőkevergetésben az emberre hagyja a munkát, csak a beállított hőfok tartásáról gondoskodik. Ezzel nem is lenne baj, viszont ha a klímát kikapcsoljuk - amire a később kivesézendő gyengécske motor miatt gyakorta van szükség -, akkor pár perc elteltével dögletes bűz kezd áradni a rostélyokból. Talán egy halott hörcsög a rendszerben? 2-3000 kilométeres futásteljesítménnyel azért ez egy kicsit érthetetlen.
