Szeszcsempész szöcske
Amikor már azt hiszed, vége az American Graffiti korszakának, meglátod és rájössz: mindig is tartani fog. Hot-Rods not dead!
Amikor először megláttam, egy autókereskedésben azt hittem, valami vicc. Ilyen nem lehet. Vagyis lehetett, de sokkal régebben, valamikor az autógyártás hajnalán. Vagy mégsem, mert a hátulja meg az amerikai szesztilalom idejében divatos autófart juttatja eszembe. Szóval, nem tudtam hova tenni, csak abban voltam biztos, hogy ez valami amerikai őrület, és kölcsön kell kérnem egy körre.
Honnan jön a Prowler?
A hotrod volt az amerikai autós kultúra középpontja a második világháború végétől a muscle car korszakig, a hatvanas évek közepéig. A háborúból hazatérő fiatal férfiakat kifogástalan karosszériájú, de nagyrészt használhatatlan motorú-váltójú autók tömege várta. A klasszikus hotrod egy harmincas évekbeli kupé vázából indul (például egy 1932-es Ford B-modell kupéból, ami Deuce Coupe néven vált legendássá), amiről először is repül minden felesleges (motorháztető, szélvédő, tető, sárhányók, és így tovább), majd belekerül egy kompakt V8-as, amiket az 50-es évek elején kezdtek el nagy számban gyártani. A hotrodozás ellenkultúra volt Dél-Kaliforniából; a hotrod a zajos, lázadó, nonkonform fiatalság szimbólumává vált.
A Plymouth Prowler (prowler="portyázó") ebből a kultúrából merít vödörszámra, de persze hibát hibára halmoz. A hotrod önkifejezés, egyedi tárgy, így aztán per definitionem gyanús, ha készen vesszük egy nagyvállalattól. A hotrodban V8-as van, a Prowler orra viszont annyira szűkre sikerült, hogy a Chrysler 3,5-literes V6-osa volt a legnagyobb motor, ami befért. Ráadásul csak automata váltóval lehetett kapni. 1997 és 2002 között gyártották, különösebben nem volt sikeres.
1999-ben a Plymouth bemutatta a Howler tanulmányautót, ami a Prowler legtöbb hibáját kijavította. Az orron tágítottak annyit, hogy elférjen egy V8-as, a négysebességes automata váltót ötsebességes kézi váltotta le, és az autó használható méretű csomagtartót kapott. Sorozatgyártásba sohasem került.
Utánanéztem, és szánom-bánom tudatlanságom. Eddig azt sem tudtam, hogy a világon van a Chrysler (vagy Plymouth) Prowler. Pedig markáns külseje miatt igen kemény kultusza van... Persze a nagy vízen túl. A mi környékünkön annyira ritka, hogy aki meglátja, gondolkodás nélkül betérdel.
Az első pillantás után két hétig törtem a fejem, hogy mi a rossebre hasonlít az orra, végül a fotózásnál jöttem rá. Alien! Vagy a nyolcadik utas. Tudják, aki a halál. Szóval ő az, autós inkarnációban. Mélyre húzott orr, szinte vicsorgó hűtőrács, emelkedő fejbúb, és persze a szemek. Mintha épp most nézne szembe Ripley hadnagy (magyar hangja Sigourney Weaver) puskájával.
H. R. Giger és az alien
A svácji Hans R. Giger a posztindusztriális mechano-szexuális fétisfestészet kiemelkedő alakja. Képein jellemzően emberi genitáliákat ábrázol különféle gépekkel összefonódva. 1975-ös Necronom V című festménye ihlette az Alien-filmeket. Az első rész klasszikus túlélőhorrorját amerikai módra még több szörny és még több fegyver követte a Bolygó neve: Halálban , majd a harmadik , befejezőnek szánt rész általános megdöbbenésre nem infernális alienmészárlás lett, hanem egy magányos alien és egy börtönkolónia reménytelen küzdelmét bemutató kamaradarab, az akkor még ismeretlen David Fincher (Hetedik, Harcosok klubja) rendezésében. Később Jean-Pierre Jeunet (Elveszett gyermekek városa, Amélie csodálatos élete) rendezett még egy önparódiába hajló negyedik részt , majd elment az egész széria a videojátékok felé .
Giger idegene a horrorkultúra egyik legtökéletesebb teremtménye. Ki ne borzadna el egy szuperorganizmusként működő, az egyedek életét értéktelennek tartó, ráadásul iszonyú parazita életciklussal működő szörnytársadalomtól? Az alien számos ponton utal az életünket körülvevő ízeltlábúak világra, pókok, rovarok és skorpiók alkatrészeit fedezhetjük fel testén. Az alien emellett csöpög a szexualitástól is: ha megnézünk néhány Giger-festményt, péniszeken, vaginákon és ánuszokon kívül csak gépeket találunk.
Ha Svájcban járnak, ne hagyják ki az Alien-filmek stílusában berendezett Giger-bárokat!
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.
