Kellemetlen alak

A kisautó hosszában három és fél méter sincs, de azért a forgalmi engedély szerint öt ember még mindig képes elférni benne, erre utal a három hátsó fejtámla is. Azért fura, hogy a régi Matizban emlékeim szerint egész jól elfértem magam mögött, itt meg a térdem rendesen be kellett fúrnom az üléstámlába, illetve éreztem, ahogy egyéves kislányom a hátamat rugdossa a mögém rakott gyerekülésből. Ha elöl ült mellettem valaki, permanens bocsánatkéréssel telt az idő, a szűk válltér miatt. A csomagtartó 170 literes, viszont teljes értékű pótkerék lapul alatta.

A kormány magassága minden Sparkban fix; nem a legjobb, én kicsit lejjebb ereszteném, de végülis elmegy. Az ülések kényelmes beállítása nem okozott gondot, de 95 kilómmal, 181-2 centimmel kicsit Hófehérkének éreztem magam a törpeházban. Ülőlap combközépig, a háttámla lapockáig ér, szerencsére a fejtámla jó magasra húzható. Könnyű egy lábbal több pedálba is beletalpalni egyszerre.

A Spark saját tömege 855 kilogramm. A csekély súly jól jöhet, ha be kell tolni az autót, mert égve maradt a világítás, ami a Sparkkal nem nehéz mutatvány. Nincs ugyanis visszajelző bimbam, de még kis zöld lámpácska sincs a műszerfalon. Annyi esélyt azért ad az autó, hogy a kulcs kihúzására csak a helyzetjelzőt hagyja égve, a tompítottat nem.

A kis tömeg másik haszonélvezője a motor. Az öt köbcenti híján egy liter lökettérfogatú négyhengeres csak a nyolcszázas alapmotorhoz képest számít bármilyen értelemben is többnek. Egy vezértengely, nyolc szelep, semmi vezérlési trükk, 65,5 lóerő 5400-as, 91 Nm 4200-as fordulaton.

Nem is megy rosszul, csak kicsit kelletlen. A motor jelentős spéttel követi a gázpedál mozgását, váltásnál meg kell tanulni egy kicsit előredolgozni, ha el akarjuk kerülni a rántásokat. Teljes gázzal gyorsítva 3000 körül az autó egy pillanatra megtorpan, mintha levegőt venne. 15 másodperc körül gyorsult százra (a második sebesség 80 körül fogy el, épp a piros mező határán, 6500-as fordulatszámon). 130-nál négyezret forog a motor.

Amíg a 800-as Matizban folyamatosan csodálkoztam, hogy milyen jól megy, ahhoz képest, az ezres Sparkban folyamatosan csodálkoztam, hogy mennyire nem izmosabb, ahhoz képest. Meg azon is csodálkoztam, hogy vegyes üzemben 7,4 litert fogyasztott százon. Ha figyelembe is vesszük azt a pár kilométert, amit végsebesség közelében, vagy padlógázzal tudtam le, akkor is sok.

Azért autópályán, 140-es tempónál kénytelen voltam elismerően bólintani. A Spark méretét, kategóriáját és számadatait meghazudtolóan, csendesen, könnyedén és stabilan suhant, és minden gond nélkül tudta használni a belső sávot. Ami egy Spark mindennapjaiban ennél fontosabb: a kuplung könnyű, a fék nő pilótákra méretezetten érzékeny, ugyanakkor elég hatásos. A váltó jóval pontosabb és kellemesebb, mint a 800-as Matizé volt. Egy Sparkban valószínűleg nincs sok gyakorlati jelentősége, de aki akarja, a rögzítőféket is aktívan használhatja manőverezéshez; ritka az ilyen jól adagolható, de erőteljes kézifék.

Amennyire nézik a lányok, annyira a hátuk mögött akarják tudni a fiúk. A Spark kényszeres előzési ingert váltott ki a legtöbb közlekedőtársból. Addig békésen poroszkáló Vectrák, Golfok eredtek utánam és vágtak elém, fittyet hányva a szembejövő forgalomnak, miután megelőztem őket az országúton. Persze aztán újra visszaálltak a békés 80-as, 90-es tempóra, hogy ismét megelőzzem őket, és kezdődjön az egész elölről. Ahogy Rambo mondta: az élet háború, legalábbis a Sparkkal biztosan az. Nekem már csak ezért se kéne. És Önnek?