..., de nagyon olcsó!

A Tacuma ugyancsak hálás téma, ilyen csúnya jószág talán nincs is más az autógyártók mai kínálatában. Pininfarináék eleinte biztosan egy könnyed, mégis komoly minivant (ez áll a forgalmiban is: Chevrolet Tacuma Minivan) akartak tervezni, eljutottak a lejtős orrtól a meredek hátfalig, aztán történt valami. Alkohol? Fű? Mindkettő? Nem tudni, de az eredmény egyszerre mulatságos és félelmetes.

Oldalról nézve a nagyon mélyen húzódó, hátrafelé egyre meredekebben emelkedő övvonal és a tető ívének diszharmóniája viszi be az első mélyütést a szépérzéknek. Elöl és hátul más-más szögben találkozik a két görbe, és egyik szögre sem rímel sehol semmi. Különös a hátrafelé elvékonyodó dekorcsík is, a legkülönösebb meg az első, illetve a hátsó lámpa alól induló két domborítás; a hátsó ajtón futnak el egymás felett-alatt.

Az aránytalan, orrnehéz formát olyan remek kiegészítőkkel sikerült még borzasztóbbá varázsolni, mint a ki tudja, hányadik ívben hátrahajlított tetőkorlát, az ötletszerűen szétdobált kilincsek és a hatalmas külső tükrök. Tesztautónk kapott egy Chevy-logós nyolcküllős alufelnit is, ami nem néz ki rosszul, de hát eső után köpönyeg.

Elölről se semmi. Zseniálisan ötvözi a komolytalanságot a böszmeséggel. Amikor a Daewooból Chevy lett, a Tacuma új arcot kapott, elveszítette korábbi bálnasziláit, helyettük bajszot növesztett. Most Stefan Raab egykori dalának (Hier kommt die Maus) hősére, a német rajzfilmtörténelem ikonikus egerére emlékeztet.

Mielőtt a Tacuma fenekét kezdeném boncolgatni, höhö, gyorsan el kell mondanom, hogy a tesztautón látható REZZO felirat mindössze annyit jelent, hogy ez egy francia, esetleg török forgalmazásra gyártott példány, ott így hívják a Tacumát. Rezzo olasz falu, Tacuma közép-afrikai keresztnév, végülis tökmindegy.

Az autó hátulján a kidudorodó, buborékszerű lámpatestek tartoznak az "ezt azért nem kellett volna" kategóriába, a többi elmegy. Harmónia itt sincs, de találni csinos részleteket: a ködlámpák süllyesztése, a vaskos krómvég a kipufogón nem rosszak, de a legszebb alkatrész azért itt is az aranyszín Chevrolet-kereszt.

Miután megnézték, mibe kell belsőt alkotni, az ItalDesignnál valószínűleg vicces hangulatban kerültek. Sok fantáziát nem is vittek a Tacumába, a praktikum jegyében raktak egy rekeszt ide, egy fiókot oda, a hátsó üléssort könnyen mozgathatóvá varázsolták, de az ajtók belsejére már egy fikarcnyi kárpitot sem sikerült felvinni. A műszerfalra divatos, fémesre fényezett díszlécet, az ülésekre divatjamúlt szürke szöszös kárpitot raktak.

A koreaiak által rég lemásolt japán egyen-bajuszkapcsolók, ablakemelő gombok és zárbillentyűk a raktárpolcokon már adottak voltak, ahogy az elektromos tükörállítás rút és silány kapcsolótömbje is. Az 1,6-os Tacuma erősebb felszereltségű kivitelében került egy kis szépen varrott bőr a kormányra és a váltógombra, a belső kilincseket lekrómozták, középre felkerült az automata klíma minden Daewooban és immár Chevrolet-ben egyforma konzolja is.

A Tacuma belsejében az ember egyszerre érzi magát Koreában és Amerikában. Itt lép be a képbe a Porsche is mint a futómű finomhangolója. A nagy átmérőjű, vékony kormánykerék, a széles, padszerű ülések, a nagy, félkör alakú műszerszámlapok azt jelzik előre, hogy hamarosan lomha, ringatózó, nyugodt autózás veszi kezdetét. És valóban.