Vám: Az új autóvám 1.

Második hívás, előadom jövetelünk célját, szeretnénk tudni, akkor most mi van, hogy van, és pláne mibe kerül ez nekünk.
-Rendben, jöjjenek.
-Engedélyt kitől kell kérni?
-Jelentem a parancsnokomnak, de ez nem lehet akadály.
Akkor megyünk. Hívom a barátom, jöjjön ő is. Tiltakozik, nem ért ehhez. Dehogy nem, kérdezni tudsz, és majd hozod a fényképezőgépet. Rááll az alkura, mert így legalább nem lesz olyan kérdés, amit elfelejtek helyette feltenni.

Pesti rakpart végig, Boráros tér, az Obi-nál jobbra a csepeli leágazáshoz, végig egyenesen az első lámpás kereszteződésig, ott megint jobbra, és ha nem tévedtünk, méretes tábla jelzi, merre tovább.

Horváth Antal hadnagy szemmel láthatóan komoly médianyomás alatt áll. Előző nap járt ott egy tévés stáb. A bemutatkozás után egy perc türelmet kér, és telefonon hosszasan javítja egy újságíró megjelenés előtt álló cikkét. Rendkívül célravezető magatartás, én is sokkal jobban kezdek figyelni: a definíciók igen fontosak a vámosok életében, és ezt a cikket nem fogom megúszni többszöri átdolgozás nélkül.

-Van vám, - igazít helyre rögtön a hadnagy - ilyet le se írjanak, hogy nincs!
Miután leteszem a nagyesküt, hogy nem fogom elkövetni ezt a hibát, halkan megkérdezem, mi is az, ami megszűnt.
A VTSZ 8703 számú árukra, vagyis a személygépkocsikra vonatkozó vámtétele lett 0%, akkor, ha az Európai Unióból, vagy más, a rendeletben felsorolt kedvezményezett országból származnak. Borzalmas méretű, olvasmányosságukat tekintve gázszámlára emlékeztető hatalmas könyvek kerülnek elő a polcról.

Egy termék érkezhet az első oszlopban felsorolt országból, amik iparilag fejletlennek tekinthetők, fő exportcikkeik a szárított tevetrágyából készült füstölő szintjén mozognak, autó innen nemigen kerül hazánkba. Minden más ország a második oszlopba került, így Japán is. Kivétel ugye az EU tagjai, és akikkel szabadkereskedelmi egyezmény köttetett.

Vámteher persze minden személygépkocsira van. A fent említett vámtétel, ami ugye bizonyos esetekben megszűnt, ennek csak kisebbik része volt idáig is. Amit fizetnünk kell, az a fogyasztási adó, a környezetvédelmi járulék, és persze az elmaradhatatlan Áfa a maga 25%-val.

A környezetvédelmi járulékot számolhatjuk ki a legkönnyebben. Az akkumulátor, a gumik, a kenőolaj, az esetleges légkondicionálóban lévő hűtőközeg után kell fizetni. Súlyra megy a dolog, és 20-30 000 forint közötti lesz az összeg.
-Kiszedik és megmérik?
Nem. Attól függ, mekkora az autó, és megállapítunk egy 20 és 30 000 forint közötti összeget. Nem hiszem, hogy kivitelezhető lenne, hogy minden kocsiról leszereljük a gumikat, kiengedjük az olaját, mellérakjuk a mérlegre az akkumulátorát, majd így számoljunk egy árat.

Honnan lehet tudni, hogy honnan származik az autó, amit szeretnénk behozni az országba? Természetesen papír kell róla. Ha 0% vámtételt szeretnénk elérni, akkor két iromány jöhet szóba. A külföldi kereskedő számlanyilatkozatot adhat, hogy hol is készült az autó.

Ennek szövege kötött, megjelent a Magyar Közlönyben is, eltérni tőle nem lehet. Mindez 6000 euróig elfogadható, a felett EUR I.-es okmány kell. Persze az alatt is lehet kérni, de ezt annak az országnak a vámhatósága adja ki, ahol vettük az autót, szóval macerásabb a beszerzése.

Ez az okmány a vámosoknál az adu ász a származás meghatározásakor. Amennyiben formailag hibátlan, elfogadják. Egyszer egy BMW Z3-as érkezett Svájcból olyan papírral, amin az állt, hogy német származású. Az autós újságokat szorgalmasan bújó vámosok persze tudták, hogy ezt az autót csakis Amerikában készítik, ezért visszaküldték a papírt a svájci kollégáknak felülvizsgálatra.

Az eredményt még nem tudjuk, de amennyiben a megerősítő válasz érkezik, bizony ez a BMW Z3 lesz az első, amelyik némethonban látta meg a napvilágot. Ilyenkor a magyar vámos már nem tud tenni semmit.

Az Audi TT magyar gyártmány, és ez nem egyszerű eset vámszempontból, hiszen a mindentudó Vtsz könyvön az nem áll, hogy hazai termékekre 0% lenne a vámtétel. A minisztérium megoldotta a gondot, és a TT már0% vámtétellel hozható be.

A Subaru Justy-nál nem ennyire sima a helyzet. Ez az autó ránézésre egy Suzuki Swift, de négykerékhajtással készül. Méghozzá Esztergomban. De minden egyes darabot exportálnak. Horváth hadnagy szerint nem sikerülne 0% vámtétellel behozni. A magasabb kategóriába kerülne, valószínűleg mint Japán származó. Persze ez nem hivatalos információ. Az biztos: macera, az lenne vele a vámnál.

A vámteher megállapításánál a kiinduló pont a számla, ami azt igazolja, mennyiért is vettük az autónkat külhonban. Horváth hadnagy elmondása alapján a magyarok a világ legjobb alkuszai . Szinte mindegy, milyen autó, évjárat, típus, extrák, sérülések nem számítanak, 1500 - 2000 márka közötti az ár, ami a számlán található.
-Láthatnánk egy ilyen számlát?
-Ó, hát szinte mind ilyen! - mutat teátrális mozdulattal az asztalon heverő jókora halomra.

A dolog végül is hihető. Tökéletes nyelvtudással rendelkező honfitársunk beállít a külhoni kereskedőhöz, aki röpke alkudozás után 52 000 márkát enged a 320-as, megkímélt, sok extrával ellátott, tipp-topp Mercedes árából. Ezután még kedélyesen eldiskurálnak a Bundesligát soha nem látott magasságokba emelő magyar focistákról, esetleg a Bundestag klotyójában talált narkóról, meg a gothai program kritikájáról. Mint a mesében.