Vezettük az autót E85-tel is, meg tiszta benzinnel is. Hát a fene tudja: eléggé forma-forma, de talán mintha tényleg éreztem volna azt a kis pluszt, amit szeszüzemben nyújtott a Volvo. Szívómotoroknál nincs nagy különbség etanol- és benzinüzem között, igazán látványos teljesítménytöbbletet (ráadásul relatíve csekélyebb fogyasztásnövekmény mellett) feltöltött motoroknál lehet elérni a nagyobb kompressziótűrésú üzemanyaggal. (Lásd: Saab 9-3 Turbo .)
Szóval alig erősebb? Nézzük meg tudományosan. Ha a fenék tévedhet is, egy jókora MAHA LPS 3000 mérőpad nemigen (csak felvágok, öt perccel ezelőttig fogalmam sem volt, mi az a MAHA). Elgurultunk egyik kedvenc intézményünkbe, abba a budakalászi szervizbe, ahol már eddig is számos kocsiról rántottunk le leplet (újfent köszönjük a lehetőséget).
Az első mérést E85 hatása alatt bonyolítottuk. Az eredmény: 135,9 lóerő 6255-ös percenkénti főtengely-fordulaton, 166 Nm 5310-nél. A környezeti hőmérséklet 18,1 fok, a szívócsőben a hőmérséklet 30 Celsius-fok. Benzinnel sem volt sokkal erőtlenebb a Volvo. 129,8 lóerő 6200-nál, 164,4 Nm 4150-nél, 16,1 fokon, 28 fokos szívócső mellett, tehát csupán minimálisan különböző környezeti viszonyok közepette.
A leglátványosabb különbség nem is a grafikonon, hanem egy kiegészítő táblázatban látszik. A motorvezérlő elektronikától lekért adatok közt ugyanis ott az előgyújtás értéke is. E85-nél ez alacsony fordulaton 15,5-18,5 fok, közepes és magas fordulaton 20-22 fok. A rosszabb kompressziótűrésű (az E85 nagyjából 105-ös elvi oktánszámot tud) benzinnél 2500-as fordulathoz 12 fok tartozik, öt-hatezres fordulaton pedig 17,5-19,5 fokos előgyújtást ad a vezérlés. Vagyis ha mi nem is érezzük, a motor legalább tudja, épp mit kapott enni.
Legalább a zsebnek megéri az F?
11,4 literes átlagfogyasztás szesszel, 9,3-as benzinnel, azonos
körülmények között, azaz főleg autópályán. Most 215 forint körül van az
E85, 295 körül a benzin literje. A szeszevő Volvo 105 ezer
forinttal drágább a sima benzinesnél. Állítsuk csak fel hamar az
egyenletet (és ne foglalkozzunk inflációval, meg hétről hétre növekvő
benzinárral):
215 × 11,4 × x + 100 000 =
295 × 9,3 × x, ahol x azt jelenti, hány száz
kilométer múlva térül meg a piás motor felára.
X=341,88, azaz nagyjából 34 200 kilométer múlva vagyunk
pénzünknél. Legalábbis ha nem kell kitérőket tennünk az etanolos
kutakhoz.
De még nincs vége a mateknak: ott a dízel. Ha hat és fél literes fogyasztást feltételezünk, és tudjuk, hogy az 1,6D ugyanannyiba kerül, mint a sima 1,8-as benzines, akkor az egyenlet a mai gázolajárral: 215 × 11,4 × x + 100 000 = 305 × 6,5 × x, ahol x < 0, hiszen ilyen fogyasztás és ár mellett már eleve olcsóbb az eleve olcsóbb dízellel járni, mint E85-tel.
Hát, ennyi. Engem meggyőzött a teszt: közepes teljesítményű családi autó esetén az E85 jobb a benzinnél, de még annál is jobb a dízel. Vagy zöld érzelműnek tetszik lenni? Szép látvány egy szélben hullámzó kukoricaföld, de legalább olyan szép a rikítóan sárga repce. Mert hát nem csak bioetanolt, biodízelt is ismerünk. Más kérdés, hogy azt nálunk egyelőre nem lehet kapni. Hogy miért nem? Az meg egy jó kérdés.
