A gyárkapuig vezető ötvenméteres úton kétszer fullasztom le a motort, mire rájövök, hogyan kell kezelni a Koralt. Igazi, macsó autó, mint egy Ferrari , elvégre az is rokon, persze erősen oldalági. A kuplung és a váltó végülis megbízhatóan működik, de kell egy adag magabiztos fellépés. Egy nem-versenyzős elindulást is a "beletaposni a gázba" képpel lehet a legjobban leírni. A váltógomb teniszlabda-állagú, belül üreges, kemény gumiból készült dolog - egész sor marokerősítő gyakorlatot lehet vele végezni. Dugóban pompásan oldja a feszültséget.
 |
|
 |
|
| Francia-szerb kooperáció | |
Milán úr kérésére a Belgrád-Nis autópálya irányában autózunk, az út nyílegyenes, a sűrű forgalom százzal halad. Előzéshez érezhetően kevés a 60 lóerő (legalábbis erről a tempóról és három személlyel), így aztán a világ legeseménytelenebb menetpróbájának nézünk elébe. Érződik, hogy ha picivel is 100 fölé gyorsulunk, az autó kóvályogni kezd. Egy körforgalomban megfordulunk, és már-már visszafelé is ugyanazt a kanyartalan és halál unalmas harminc kilométert nyomjuk le, amikor kérlelőre fogom: Milán úr, nincs valami érdekesebb útvonal?
| |
|
| |
 |
| 180-ig skálázva | |
Milán úr szeme felcsillan. Érdekesebb? Ott egy út jobbra, térjünk csak le. A laza autóút-tempó miatt majdnem besokallok: rögtön egy derékszöggel fordulunk be a főút alatt, padlófék, visszakapcsolás, nagy átfogás a kormányon. A szervó nélküli kormány vehemens visszacsapása kis híján kitöri a csuklómat. Ez meg is adja az alaphangot, a másfél autónyi széles betonút izgalmas kanyarokkal és komoly emelkedőkkel kúszik fel a hegyre. "Nem szoktak szembejönni," bátorít Milán úr, miközben belekapaszkodik a majrévasba. Látszik, nem először jár erre.
A váltó, a kuplung és a kormány küzdelmes kezelése értelmet nyer a szerpentinen, a WRC -k lehetnek ilyenek. A kifejezetten virsliszerű 155-ös Tigar nyárigumik egész jól megfogják a pici és könnyű (830 kg) kasztnit, így a szerény motorteljesítmény mellett is adrenalintúltengéssel érünk fel a csúcsra, pedig ritkán mentünk ötvennél gyorsabban. Szegény Szanja két kézzel kapaszkodik.
| |
|
 |
|
| Útitársak: a Koral, Sanja és Milán úr | |
Ha felfelé a motor volt a leggyengébb láncszem, lefelé a fék az. Egy túlontúl nagy tempóval megközelített fordító előtt a torpedólemezig nyomott fékpedál sem fékezi rendesen a kerekeket, ám ha síró-rívó gumikkal is, de bevesszük a 120 fokot. Milán úr elfehérdeik, majd hálát ad az égnek, és a továbbiakban fokozott tiszteletet tanusít a magyar autós újságírás iránt. A gyorsabb tempónál már egyértelműen zavaró, hogy a pedálok közel vannak egymáshoz. Még nagyobb baj, hogy a kormánykerék dőlésszöge sem az igazi, így a gyors átfogásos volánpörgetéshez előre kell hajolni.
| |
|
| |
 |
| A beltér tágas, bár bemászni nem egyszerű | |
Ahogy az út kiegyenesedve visszavisz a gyár felé, Sanja jól hallhatóan fellélegzik, Milán úr görcsös kapaszkodása is lazul. Megyünk pár kört Kragujevac belvárosában, a járókelők megbámulják a próbarendszámos Koralt - ez a brutálműanyag design még az autó szülőhelyén is ritkaság.
"Mit fog írni az autóról?" - érdeklődik Milán úr, ahogy leparkolunk az irodaépület előtt. Jó kérdés. Összességében kellemes másfél órát töltöttem benne, de éppen ott tetszett kevésbé, ahol valószínűleg közlekedni fog. Asszonynak, városi autónak csak akkor venném, ha Béres Alexandra hozzám jönne feleségül: ő még örülne is neki, hiszen napi edzésprogramját remekül kiegészítené a Yugo kezelése. Kevésbé sportos hölgyek azonban iszonyúan megszenvednének minden beparkolásért, ráadásul a hétvégi nagybevásárlás is csak a koszos pótkerék mellé fér el.
| |
|
Az autó várható árát is figyelembe véve kissé igazságtalan a mai kategóriatársakkal való összevetés. Úgy tűnik, az autó olyan áron kerülhetne forgalomba Magyarországon, ami még a fapad Suzuki Swift 1.0-ra, vagy a Fiat Seicento alapváltozatára is százezreket ver rá. Így tehát a használt piac egymillió körüli kisautói jelentik a konkurenciát, ennyi pénzért pedig tipikusan 3-6 éves autókat kapni. Mindent összevetve akár versenyképes is lehet a Koral: jár hozzá a teljeskörű garancia, az újautós érzés, és persze a kiforrott PSA-motor megbízhatósága.
|
|
|
