Nem hittem a szememnek! Olyan nemzetközi mezőny jött el Kunmadarasra, mint még soha. Több volt az épített drag, mint az utcai ezresek száma. Tavaly ilyenkor alig lehetett elférni a pálya mellett, mindenki sejtette, hogy nem akármilyen küzdelem lesz az idei nemzetközi versenyen.

hirdetés

Erre most mit látok? A nézők nem foglalják el a negyedmérföldes
pálya egyik oldalát sem, úgy háromnegyed távnál már erősen ritkul az
emberek sora, a cél körül már csak a sebességmániások álldogálnak.
Lehetetlen, hogy ennyire hidegen hagyná a magyar közönséget a küzdelem,
ami itt vár ránk!

Csalódottságomból Hadnagy Józsi vigasztalt meg: mielőtt még sírni
kezdenék a dragsport iránti érdektelenség miatt, nézzem meg a
lelátókat! Számítottak a nagy tömegre, ezért újabb emelvényeket
készítettek az eddigiek mellé. És valóban. Egymás felett három sorban
álltak, ültek a nézők. Sokkal többen, sokkal rövidebb távon.

Mivel rengeteg drag jött el, és mégiscsak a dragok küzdelme jelenti a
Motul Kupa harmadik, kétnapos fordulójának legnagyobb látványosságát, a
Speed Riders MC szembekerült a saját versenyük szabályzatával. Az
időmérések alapján ugyanis csak a legjobb nyolc kerülhet be a döntőbe.
Akkor viszont másik nyolc külföldi versenyzőnek el kell hagynia a
pályát, és hiába jöttek el olyan messziről. Ezzel viszont a nézőket is
megfosztották volna egy csomó látványos küzdelemtől. Kibővítették ezért
a Competition kategória elődöntőjének a keretét, ezzel a nézők nyertek
a legtöbbet, no meg azok a versenyzők, akik így kaptak még egy
bizonyítási lehetőséget.

Esti hangulat

Az első napon csak az időmérések zajlottak, némi Eric Teboul-féle
rakétamotor és top fuel drag bemutatóval. Este barátságos
kempinghangulat uralkodott el a depóban. A nézők a kunhegyesi strandon
táborozhattak, a versenyzők pedig ott maradtak a pályán. A lakókocsik
körül felállított grillsütőkből szálló illatfelhő terjengett a beton
felett. Amióta elterjedtek a jurtasátrak, sátrazni is lehet a betonon,
a magyarok nagy része így aludt a depóban.

A Bátszi Motor felkészült képviselői feldobtak a grillre
harminc-negyven csirkecombot, és lazán mulatozni kezdtek. Elmondanám,
veszett jó volt a fűszerezése a csirkecombnak... Aztán úgy tíz óra felé
néhány németnek is feltűnt az igen jó hangulatú társaság, és szép
lassan odaszállingózott mindenki. Itt éjszakai nyugalomról csak akkor
lehetett szó, ha előbb felélik azt a csirkecomb-hegyet és
italkészletet, amit a Bátszi felhalmozott. Saját érdekükben
elfogyasztottak mindent, hogy aludni tudjanak végre.

Kicsit ünneprontó leszek, de nem tudom szó nélkül hagyni a kunhegyesi
strandon történteket. Bár hamisítatlan motoros találkozói hangulat
volt, egyvalamit elvártam volna: tiszteletet a motorversenyzők iránt.
Ez a hétvége annyiban különbözött a többitől, hogy itt egy sportesemény
kapcsán jöttünk össze. Az utcai kategória nagyon sok versenyzője és a
verseny miatt több, a munkáját végző motoros szeretett volna pihenni a
reá váró fárasztó vasárnap előtt. Azt hittem, hogy kinőttünk már az
"állok a motorom mellett és bőgetem leszabályzásig" korból. A rendezők
persze sehol, mert ők már alszanak, mivel holnapra ki kell pihenniük
magukat. Igazuk van.

Még egy kis ünneprontás, amit talán megbocsát nekem a Speed Riders
MC, hisz oly ritkán szoktam kritizálni őket: Kalapács Józsinak jól
hangzó neve van, de a zenéjét csak azért bírtam hallgatni, mert közben
fülemben csengett a pokolgépes korszakában hallott dalainak a
csengése.

A Competition furcsaságai

Sok volt a drag, de a kibővített létszámú elődöntő miatt megint
befért Belme Józsi a hosszúvillás Hayabusával. Azt hiszem, Belme már
presztízskérdést csinál abból, hogy kimarad a Modifour kategóriából,
ahol viszont messze a legjobb lehetne. Van egy olyan érzésem, hogy
valamire nagyon készül, és a jövő miatt fontos neki a Competition
közelebbi megismerése. Volt még valaki, akit kicsit megmosolyogtak, de
hagyták játszani: Varró Attila egy teljesen szériának látszó Suzuki GSX
750 F utcai motorral nevezett be a dragok közé. Jó, csak utcainak
látszott, de akkor is esélytelen volt.

Volt egy gyönyörű motor a cseh dragok között, ami sajnos műszaki
hiba miatt nem tudott elindulni a versenyen. A hathengeres Honda CBX
1000 blokkos drag igazi show-bike, de sajnos a húsz éves motor nem bírt
lépést tartani a mai követelményekkel.

Fair play

Azért vették a döntőben legelőre a Competition kategóriát, mert a
motorok hűtése nagyon hosszú időt vesz igénybe, és így a következő
körre a versenyzőknek több idejük marad a dragok helyrehozására.

A hosszú betegestedéséből felépült drag legenda, Peter Bossert végre
újra rajthoz állt. Az elődöntő első párosában indult, ellenfeléül a
majdnem-széria GSX 750 F-en ülő Varró Attilát kapta. Jó, mindenki
mosolygott, Attila esélytelenségén, ő sem gondolta komolyan, hogy a
legjobb nyolc közé kerül a következő körben, de Bossert mellett még
szembeötlőbb volt a kettőjük teljesítménye közötti különbség. Bossert
bekészült, rajtceremónia, burn out (az a jó Bossertben, hogy ő a
közönségnek is motorozik, akkor is ugyanúgy megy, mikor csak egy
bye-futamról van szó), és mindenki várja a startlámpa fényeit. Beállás,
sárga sor, a motorok felbőgnek, és Varró elindult, mint a villám.
Bossert beragadt! Az utolsó pillanatban leállt a drag motorja! A
szabályok szerint a starthelyen már beállás után nincs újraindítási
lehetőség. A futamot egyértelműen Varró Attila nyerte. Bossert ellen. A
verseny ment tovább, de Hadnagy Józsi vakargatta a fülét, hogy most mit
tegyen. A szabály, az szabály, de hogy Bossert, az egyik legesélyesebb
egy ilyen amatőr hiba miatt kiessen?

Maga Bossert oldotta meg a kínos helyzetet. Odament Hadnagy Józsihoz,
és a közönség előtt gratulált az őt legyőző Varrónak, elismerve a drag
EB-vel összhangban lévő Motul Kupa szabályait. Ugyanakkor az olaszok
nem voltak ilyen sportszerűek, mert egy kiugrás után a szokásos
mediterrán vehemenciával vitatkoztak a kétségbevonhatatlan tények
ellen.

Az első körben egymás mellé került a Vamann 2000 két dragja. Kár,
hogy egymás ellen kellett küzdeniük, de így legalább egyikük biztosan
bejutott a legjobb nyolcba. Papp Lacit nagyon megszorongatta az
ellenfele, de végül egyértelműen nyert.

Bossert kiestével Dietrich maradt az egyetlen német. Az elődöntő
nyolcas táblájában Papp Laci csak egy hajszállal maradt le a cseh Pavel
Bajertől. Varró Attila a GSX 12 másodperces idejével most tényleg
tehetetlen volt a két másodperccel jobb Otto Knebl ellen. Varga Zoli
még Papp Lacinál is jobb időt ment, de Martin Rehounek 8,5
másodpercével szemben ez most igen kevés volt. A legjobb négy közé
Dietrich és a három cseh került. Szép küzdelem volt, de
elvéreztünk.

A Moditwinben már jobban álltunk. Az esélyes Pavel Snitily lazán
lenyomta a magyarokat, de legalább a második helyre mellé léphetett
Hornyik Zsolt. A másik cseh moditwines, David Houser mindenféleképp
veszített volna, mert az elődöntőben Snitily mellé került, másodszor
kiugrott, harmadszor pedig a 14 másodperces idő ebben a mezőnyben még a
karcsúbbnál is szerényebbnek mondható. Ez a három ok már egyenként
esélytelenné tesz valakit, de szegény Housernek mind összejött egy
futamban.

Közjáték: amihez semmi közünk

Az eutópai Top Gas Serie futamai nekünk magaroknak csak olyan
látványosság féle, amit kívülről nézhetünk - egyelőre. A
Harley-Davidson blokkokból összeállított dragok az egyik legnagyobb
élvezetet nyújtó mezőny mind a látványt, mint hanghatást figyelembe
véve. Erdős Csaba a nitrós Sportsterrel már megtette az első lépést, de
ezen a hétvégén őt csak mint streetfighter-zsűrielnököt láthattuk.
Sajnos. Teboul viszont itt volt megint. Ezúttal elhozta mindkét
motorját, amivel híres lett. Először a top fuel motorral ment egy
félelmetes időt, amivel felállította a kunmadarasi pályarekordot 6,753
másodperccel. Az iszonyú hangorkánnal felbőgő (vagy inkább felrecsegő)
motor gumija tökéletesen megtapadt, és mintha katapulttal lőtték volna
ki, Teboul egy pillanat alatt negyed mérfölddel arrébb volt.

Két órával később Teboul minden rekordot megdöntött rakétamotorjával.
Másképp keverhette az üzemanyagot, mert ezúttal majd' egy méteres, kék
szúróláng jött ki a fúvókákból, amiken gyönyörűen látszottak a
lökéshullámok csíkjai is. A hangja is fülrepesztő volt. Körülbelül 300
méteren érte el a csúcssebességet: 365 km/h-t! Saját, két órával
ezelőtt felállított pályarekordját döntötte meg, mert 5,6 másodperc
alatt tette meg a negyed mérföldet.

Vége a gyerekkornak

Könnyű volt a külföldieknek szeretni a magyar versenyeket, mert
eddig a győzelmük biztos tudatában jöttek hozzánk egy-egy futamra. Most
sem vitatta senki a teljesítményüket, de keményen meg kellett küzdeniük
a magyarokkal minden kategóriában. Ha az elődöntőben kicsit másképp
alakul a sorsolás, akkor még feljebb juthatott volna Papp vagy Varga,
és akkor esélyes lett volna egyikük legalább a harmadik helyre.
Modifourban és Moditwinben pedig egyértelműen ugyanott vagyunk, mint a
csehek vagy az olaszok. A Motul Kupa nemzetközi versenye ezentúl nem a
kényelmes sétamotorozást jelenti a külföldieknek.