Harmadik típusú találkozás

Az ismerkedés után elkezdett nőni az arcomon az összetéveszthetetlen, jajjdejólérzemmagam típusú vigyor, amint a két első kerekű járgánnyal játszi könnyedséggel mentem át a teherautók által okozott vályúkon, a kis hazánk szibériai típusú tele által okozott kátyúkon, gödrökön, fekvőrendőr széleken és egyéb motorozást nehezítő akadályokon.

hirdetés

Teszt: Piaggio MP3 - 2007

A háromkerekű csodabogár
járt már a szerkesztőségben korábban is , de nagy örömömre most én is megkaptam
a slusszkulcsát. A kulcsról azt hittem, hogy elkeverték, és egy autó
távirányítós fityegőjét adták oda. Hatalmas távirányítóval egybeépített
indító, aminek gombját megnyomva nyílik az ülés zárja. Riasztót nem
kapcsol a távirányító, de jót villoghatunk vele az ismerősök előtt.

Az első gondolatom az volt, hogy nagy. A második, hogy nem dől el,
pedig ki sincs támasztva. A harmadik pedig, hogy kényelmes és szép,
akár egy olasz granturismo. Gyönyörű, autókat megszégyenítő műszerfal,
ízléses krómozott kormányvégsúlyok, perforált markolatok, alumínium
kapcsolók és kormánydísz, formás ülés, kapaszkodó, idomzat, lámpák és
kerekek.
Élőben sokkal kecsesebb, mint a gyári képeken, de hatalmas. A
kerekek nem csak szépek, de rögtön három is van belőlük, és itt el is
érkeztünk a lényeghez.

Jobb oldalt a kipufogó védi a lengővillával egybeépített blokkot

A motor elöl faramuci, első és második blikkre is érthetetlen elven
működő, bonyolult felfüggesztést kapott, aminek segítségével a két
kerék egymáshoz képest - a quadokkal ellentétben - függőlegesen is
elmozdul (a quadoknál a kerekek az autókhoz hasonlóan kormányozhatók).
A forradalmi újítás segítségével a nagy testű robogót úgy dönthetjük,
mint a nagy kerekű motorok többségét, miközben jobban tapad az úthoz,
mint azok. Az MP3 40 fokos dönthetőséget és jó 20%-kal rövidebb
féktávokat tesz lehetővé akár rosszabb felületű vagy enyhén nedves úton
is az elöl kéttenyérnyi tapadó felületnek köszönhetően.

Mi látható a képen?

Ha az olvasó oldalát még mindig furdalja a kíváncsiság, hogy hogyan
is működik az első futómű, és érthetetlennek tartja a gyári brosúrát,
akkor képzeljen el egy parallelogrammát – olyan négyszög, aminek két
párhuzamos oldalpárja van. A parallelogramma egyik oldalpárját a felező
pontoknál átdöfi a kormány nyak, a másik oldalpárhoz pedig a kerekek
egy-egy szimpla teleszkópja csatlakozik. Az oldalfelező pontokat
(kormány nyak) fixen tartva, és körülöttük mozgatva a négyszöget a
kerekek tengelye egymáshoz képest eltolódik, miközben forgási síkjuk
továbbra is párhuzamos marad. Nem érti még mindig?
Pedig még nem is írtam a kormányzás alkatrészeiről, a reteszelésről
és a sok egyéb kütyüről, amit meglátva azonnal lemondtam az otthoni
bütykölésről...

Rögtön megtetszett a reteszelés, amivel a motor dőlését
megakadályozhatjuk, így sztender kihajtása nélkül szállhatunk le a
motorról, akárcsak egy quadról. A reteszt a jobb hüvelykujjunknál
található kapcsolóval zárhatjuk, mikor a motor fordulatszáma úgy 2000
alá esik (így a sebessége is lecsökken, hiszen automata a váltó). Ekkor
sárga fény villog a műszerfalon, jelezve, hogy reteszelhetünk, ha úgy
akarjuk. Hát hogyne akarnánk reteszelni, hogy a motort billegtetve,
lábunkat tornáztatva,
esetleg felállva adjunk ingyen cirkuszt az autókban elbambult
sofőröknek, vagy a zebrán átkelő gyalogosoknak.

A középső sárga lámpa jelzi, ha reteszletük a futóművet, az egyik piros a kézifék visszejelzője

A retesz automatikusan oldódik, ha a fordulatszám 2000 fölé ugrik,
ami első alkalommal ijesztő, mert ha rosszul egyensúlyoztunk,
pillanatok alatt megkapjuk a több mint 210 kilót valamelyik oldalra. Az
elindulás problémamentes, – ha megszokjuk, hogy ki kell engednünk a
kéziféket (!) - nagy gázfröccsel kell indulni, és a motor rögtön kilő
ahelyett, hogy dülöngélne. Megállásnál nem triviális, hogy milyen
sebességnél tudjuk zárni a reteszt, a visszajelző lámpát figyelgetve
könnyen megcsókolhatjuk az előttünk álló autót, így inkább lakott
területen kívül kísérletezzünk. A reteszelés viszonylag gyorsan
megtanulható,
csak arra kell vigyázni, hogy utána ne nagyon guruljon a robogó,
mert az útegyenetlenségek miatt jobbra-balra imbolyoghat az addig
minden kis huplihoz kiválóan alkalmazkodó motor.

A sztender csak pár centit emeli meg a hátulját, így rálépve kisebb sofőrök is könnyen letámaszthatják a motort

Az első meghiúsult előzés alkalmával tudatosul bennünk, hogy a
gázmarkolat tekergetése szinte semmilyen összefüggésben nem áll a
kapott menetdinamikával. Robogókhoz szokottaknak ez persze nem
újdonság, hiszen ez a motor is röpsúlyos kuplungú automata váltóval
szerelt, mint társai többsége. Csutka gázzal indulva, a
fordulatszámmérő pillanatok alatt eléri a 7000-es beosztást, miközben a
nagy plexi mögött úgy érezzük, hogy nem gyorsulunk.
Az első fékezés alkalmával rögtön kiderül, hogy ugyanakkor jelentős
tempóra tettünk szert. A kilométeróra mutatója folyamatosan kúszik
felfelé az állandó fordulatszám ellenére.

A hüvelykujjunknál kapcsoljuk a reteszelést

Gyorsan hozzászoktam az először furcsa futóműhöz, és már facsartam
is a gázkart. A visszafogottabb gyorsulás ellenére hamarosan
tapasztalhattam, milyen gyorsan is megyek, mikor blokkolásra késztetett
az előttem lévő autó oszlop. Kerekenként egy tárcsa, kétdugattyús
féknyergek és a fémhálós fémcsövek ellenére sem állunk meg pikk-pakk,
igaz jóval hamarabb, mint egy hasonló súlyú de elöl csak egy kerékkel
rendelkező robogóval. A hátsó fék nagyon jó, és a súlyelosztás miatt
jól használható is. Az első fékek kevésbé harapósak, nagyobb erőt
igényelnek, hogy a két első kereket száraz úton blokkolásra bírjuk.

Bal oldalt a sztender védi a blokkot

A gázzal és fékkel való ismerkedés után elkezdett nőni az arcomon az
összetéveszthetetlen, jadejólérzemmagam típusú vigyor, amint a két első
kerekű járgánnyal
játszi könnyedséggel mentem át a teherautók által okozott
vályúkon, a kis hazánk szibériai típusú tele által okozott
kátyúkon, gödrökön, fekvő rendőr széleken s egyéb motorozást nehezítő
akadályokon.

Megérkeztünk?

A mosoly megmaradt egészen addig, míg vissza nem vittem a motort az
importőrhöz. Na nemcsak a rozoga utakon mutatott barátságos viselkedése
miatt, hanem sokkal inkább a dönthetősége miatt. Kis gyakorlattal,
játszi könnyedséggel lehet döntögetni lassú és gyors fordulókban
egyaránt. Talán a lassú fordulók a legélvezetesebbek, mivel ezek
gyűjtik a legtöbb rajongót a parkolókban. Ezután a körforgalmak
következnek, majd a szerpentinek. Igen, szerpentinek. A motort a
Piaggio igazából kezdőknek tervezte, hogy rossz útviszonyok mellett is
biztonságosan motorozhassanak,
de halkan megsúgom, hogy szerintem leginkább tapasztaltabb motorosok
élvezhetik, akik széles vigyorral értékelik, hogy hogyan muzsikál olyan
helyeken, ahol normál motorral csak macska módjára közlekednek.

Picit megöregszünk, amíg a koppig húzott gázzal 80-nal felkúszunk a
hegyen a kanyarokig, de utána 60-70-nel abszolválhatjuk a szűk
fordulókat - hangsúlyozom, robogóval. A nagy sebességű elnyújtott
kanyarokban a futómű eléri tudásának határát, 100 környékén hintázni
kezd, de egészen 80-ig kellemesen hajókázhatunk. Persze
sáros úton a két kerék is meg tud csúszni, annak ellenére, hogy
szárazon még úgy éreztem, mintha sínen menne a motor eleje. Az
élményhez szükségesek a kiváló Michelin Pilot Sport gumik is, amiket
ajánlatos a gyár által előírt 1,6 barra fújni elöl, mivel én 2 barral
kaptam meg a gépet, és ekkor a motor eleje kicsit pattogós volt.

Jól párnázott, kényelmes, széles ülés

Varga Barnabás, robogós:

Teszt: Piaggio MP3 - 2007

A kicsit bizarr külső, meglehetősen átgondolt belsőt takar. Aki
kis, 50 cm
³-es robogókhoz van szokva, annak igen furcsa lesz, hogy
egy olyan nagy motoron ül, ami úgy veszi a kanyarokat, mint egy kis
testű robogó. Igazi városi cirkáló bálna testtel. Telis-tele
kényelmi extrákkal (automata támasztó, távirányítós ülés zár, stb.)
Mindenkinek ajánlom a háromkerekű jószágot!

Yamaha R1-gyel közlekedő kolléga:

Akivel egy lámpánál futottam össze, két sorban összefoglalta,
amihez nekem bő két oldal kellett:

- Qrva jó! Láttam egy újságban, de nem értettem, hogy hogyan
működik! – fejcsóválás ismét, majd: - Qrva jó!

Hétvégi bevásárlás nem akadály

Öltönyös élvezkedés

A fotókat nézegetve feleségem megjegyezte: "Ez a motor nem ilyen
hülyéknek készült, mint te vagy, hanem öltönyös üzletembereknek." Hm,
valószínűleg igaza van, de gondolom, a Piaggio bánja legkevésbé, hogy
milyen sokoldalú motort alkotott. Munkaruhába nem volt kedvem bújni, de
letöltöttem egy gyári képet. Íme, így kell fullprotektoros pantallóban
és kosztümben motorozni.

Miért is jó ez a motor? Kényelmes és biztonságos. A két kerék jól
jön a hepehupás utakon, és még autók között is elférünk a városban,
habár két teherautó között könnyen satuba kerülhetünk. A méretes ülés
és plexi (a motoron extra F.Fabbri plexi látható) kellő kényelemről
gondoskodik,
a hatalmas csomagtér pedig a mosógépen kívül befogad
mindent.

A hossza sem kicsi, leálltam egy kis Polski mellé, és ugyanolyan hosszúak voltunk

Mik a gyenge pontjai? Kicsit vérszegény a blokk ehhez a nagy
súlyhoz. Városban elég, de az M0-son már bajban lehetünk vele. 60-ig
gyorsan, kevesebb mint 6 másodperc alatt felpörög, 80-ig már 10
másodperc kell neki, 100-ig 16. Elvileg 125-tel megy óra szerint, de
nekem valószínűleg a magas szélvédő miatt
120-at sikerült csak kifacsarnom belőle egy türelmesebb
pillanatomban, kedvező széljárás mellett. A 120-130-as tempó a kis,
12 colos kerekekhez bőven elég, a nemsokára kapható 400-as blokk
azonban jól jöhet majd előzéseknél. Kicsit szélesebb az MP3, mint amit
a két első kerék felfüggesztése igényelne – védik a mérnökök a
sérülékeny technikát a bukásoktól rendesen -, a robogó jó 15 centivel
is keskenyebb lehetne kisebb szoknyával. Az oldalsó két műanyag
díszcsík, ami az indexet is tartalmazza darabonként vagy 5 centit
szélesít a motoron (ezeket azonban, ahogy néztem, könnyen levehetjük a
motorról, csak az indexeknek kell helyet keresnünk). Vigasztalhat
minket ugyanakkor, hogy az említett műanyagokra felfekszik a motor, ha
eldől (a tesztmotort már többen elfektethették a horzsolásokból
ítélve), így más alkatrész nem sérül, és az a tudat is, hogy a KRESZ
nem is teszi lehetővé, hogy az autók között lavírozzunk.

Partavetett jetski

Mindig ledöbbenek, hogy az olaszok micsoda technikai csodákra
képesek, lásd versenyfutóművek, sportmotorok, sportautók, miközben
képtelenek úgy összerakni egy konyhai robotgépet, hogy ne essen
darabokra egy hónap elteltével. Valószínűleg szenvedélyességük miatt
van ez így, mindegy,
a lényeg, hogy hálásak lehetünk nekik az MP3-ért! Csak a borsos
árával kell megbarátkoznunk, és túl tenni magunkat azon, hogy 1750000
forintért vehetünk 6-7 kínai robogót - vagy hogy ne sértsük meg a
patinás olasz gyárat – 4 db Piaggio NRG-t (ami nevéhez mérten nagyon
energikus), vagy uram atyám 400000 forinttal olcsóbban megkaphatjuk az
ugyanezzel a blokkal szerelt, nagyobb kereken futó, gyönyörű Gilera
Nexus 250-es változatát, hogy az alig drágább Suzuki GSR 600-as
sporttúra motort ne is említsem.

A technikai fejlesztést persze meg kell fizettetni az első
vásárlókkal, de aki már ment vele, az tudja, hogy
megfizethetetlen az a sok kíváncsi tekintet, ami végig kísér minket,
menjünk el óvoda, varroda vagy géplakatos műhely előtt. Jól
szórakozhatunk az őrületbe kergetett motoros társainkon is, akik nem
tudják eldönteni, hogy köszönjenek, vagy sem, hiszen mégis csak robogó,
ha nagyobb is, mint a saját motorjuk, vagy mégsem, hiszen két kereke
van elöl? Fantasztikus élmény! Viva Italia!