Dátum: 2014. 04. 07.
Feladó: Béla
címzett: Stump András
Tisztelt Stump András!
Azért írok Önnek BMW ügyben, mert láttam az oldalon a 02-essel az El Caminoját. :)
Elakadtam BMW témában, többféle tetszik, de nem tudom, merre legyen az arra.
Azért nem a BMW-s közösséget kérdezem első körben, mert gondolom a megszállottaknak olcsó minden alkatrész. "Á hagyjad, nem drága, fillérekért mindent megkapsz." Ebből fakadóan a Népítéletet is kerülném egyelőre.
Volt nekem E34-em, és nem ezt tapasztaltam. A hűtő úgy volt 30 ezer, hogy haverommal cseréltük ki a parkolóban. Amúgy szerelőnél 50 lett volna. A kipufogó rendszer felét cserélni kellett az autó felétől hátrafelé, hátul mindennel együtt, 50 ezer. Ezen kívül még kb. 200.000 az egyebekbe. Hardy tárcsa, egy kis ez, egy kis az. Aztán lehet én nyúltam mellé, és fogtam ki egy szart az E34-es szériából. 2 literes benzines volt, 24 szelepes.
Valamiért viszont elkezdett most a szél visszafújni a BMW-khez ismét. E36, E46 között vacillálok. E36, E46-ból inkább a kupé az érdekesebb számomra. De persze nem 10 parancsolat, hogy csak kupé.
A legnagyobb félelmem jelen pillanatban, ami eltántorító erő, az alkatrészárak. Nem tudom, hogy ez most városi legenda, hogy nem is olyan vészesek az árak, vagy tényleg mindegy, hogy milyen BMW-t vesz az ember. Drága az alkatrész. Mert kifoghatok egy nagyon jó állapotban lévőt, idővel gondolom eljön egy pont, amikor valami elszáll benne.
Tehát a rossz tapasztalatok emléke azért fel-fel csap, hogy oké, szép a BMW meg hű és ha, na de azok az alkatrész árak... Szar autóm volt és ráadásul a szerelőm is drága volt, vagy tényleg nem vészesek a BMW alkatrészek?
Persze tudom, hogy az autó az egy tárgy, kopó, múló, szakadó, törő alkatrészek hada. Nekem azért csak számít, hogy egy javítással, (pl. a hűtő 50-ért) elmegy a fizetés negyede, vagy sem.
Viszont most körültekintőbb lennék, az E34 első autó volt, eleve rozsdás, stb. Fiatal voltam és tapasztalatlan Azért most inkább úgy vagyok, hogy 1 millió környékén vennék egy nem eleve rozsdás, jobb állapotban lévőt, mint pár százezerért egy lelakottabbat, "majd én megoldom" hátszéllel.
És persze minél közelebb az utolsó gyártási évhez, hogy minél fiatalabb legyen. Bár nem biztos, hogy ez a mérvadó, de azért valahol csak számít, hogy nem a 24, hanem a 16 éves autót veszem meg, E36-nál megmaradva. Motort tekintve max. 2 literes, még a 2.5-öst bevállalnám, de fölé nem nagyon mennék, mert azért az E34 megevett átlag 12 litert. Szerelő erre annyit mondott, hogy hát ennyit fogyaszt. Köszi. :D És ha jól olvastam a Wikipédián, akkor az E36-ba ugyanaz a motor került, mint az E34-be... Ettől is félek kicsit.
Az E46 mellett az szól, hogy az a legfiatalabb korban, bár 1 millió környékén gondolom csak lebujt találnék belőle, nem patikát.
Arra sincs most pénzem, se türelmem, hogy a mobile.de-n, külföldről hozassam be az idős német doktornőtől.
Ön mit javasol? Melyiket a kettő közül? Vagy hagyjam a túróba, és vegyek egy Astrát? Vagy vegyek egy jobbféle mountain bikeot és járjak biciklivel? :)
Válaszát előre is köszönöm és jó hétvégét!
Üdvözlettel:
Béla
Kedves Béla!
Ismerem ezt a fajta őrlődést, pontosan tudom, miről beszél. A BMW-k még tízen, húszon, harmincon túl is meg tudják remegtetni a térdét annak, aki fogékony erre. Nem könnyű okosnak lenni, ahány ember-autó kombináció, annyi eset. Én csak pár tucat tulajdonos és BMW-je alapján tudom leírni a véleményemet, akiket, amiket közelebbről ismertem, ismerek - kis mintavétel, de jól sejti, más képet fogok festeni, mint a BMW-rajongók többsége, annak ellenére, hogy nekem is van egy 02-esem. A BMW-zés sokaknak vallás, ami természeténél fogva bizonyos fokú elvakultságot feltételez, ennek ellenére csak biztatni tudom arra, hogy hallgassa meg az ellenvéleményeket is, majd ezután szűrje le magának a sok zavaros löttyből a letisztult esszenciát.
BMW-zni általában drágább, mint astrázni. A leírtak alapján azt hiszem, azt kell eldöntenie, hogy tud-e, illetve hajlandó-e többet áldozni egy BMW-re. Ha az lenne a cél, hogy egy Astra fenntartási költségeiből üzemeltessen egy BMW-t, felejtse el. És ez nem alkatrészárak kérdése.
A felszínes érvelés az szokott lenni, hogy egy BMW-hez sem drágább a fékbetét meg a lengőkar, legfeljebb pár ezressel, ami úgysem számít, ha az autótartás összes anyagi vonzatához hasonlítjuk. Ez igaz, egy lengőkar vagy fékbetét cseréje nem fog többe kerülni, ha nem lehúzós szerelőhöz jár, sőt, egy törött hátsó lámpát vagy elrohadt sárvédőt is olcsón ki tud cserélni például a rendkívül népszerű hátsó kerti bontókból szerzett alkatrészekkel. A BMW-sek lelkes táborának köszönhetően a legtöbb gyakori típushoz valóban nagyon könnyű nagyon olcsó pótalkatrészt találni. Csak nekem az a tapasztalatom, hogy a BMW-k az átlagosnál jóval több törődést igényelnek, főleg, ha nem egy belét vonszoló torzóval szeretne járni, hanem élvezni azt, amitől igazi élmény egy ilyen autó.
Nem arról van szó, hogy a BMW-k silányabbak lennének, mint az átlagautó, sőt. Viszont senki sem vitathatja, hogy a régebbi modellek minden egyszerűsége ellenére összetettebb, sérülékenyebb technika lakik bennük.
Ha már az Astrát említette, hasonlítsuk össze az E46-ossal, bármilyen bizarrnak is tűnik. Az Opel Astra hátsó futóműve például csatolt hosszlengőkaros, két bumszli szilenttel csatlakozik a kasznihoz, túlélő képessége vetekszik a csótányéval. Az E46-osnak, ha jól számoltam, oldalanként három lengőkar és összesen 16 szilent van a hátsó felfüggesztésében, és szokott baj lenni vele. Tudom, extrém példa, de nem életszerűtlen.
Nézhetjük a motort, az elektromos rendszert vagy bármelyik részét az autónak, a BMW-knél általában kifinomultabb megoldásokat fogunk találni. Ettől jó - és ettől sérülékenyebb. Sokan értenek a BMW-khez, a legtöbb problémán úrrá lehet lenni, de főleg ha egy tizenöt-húsz év körüli autóról van szó, egy átlagos BMW-vel többet fog szerelőhöz járni, mint egy átlagos Astrával. Nem fog egy lengőkar ötször annyiba kerülni, csak lehet, hogy ötször annyi lengőkar kell majd bele.
Az alkatrészárak, amiket írt, egyébként nekem nem tűnnek rémisztőnek. Nem mintha szívesen fizetném, de egy házi hűtőcsere 30-ért bármilyen autónál befigyelhet. Elgondolkodtatóbb az egyebek 200-ért - pont erre gondoltam az előbbi okfejtésnél. Mindenesetre ha egy 50 ezres javítás a hónap végén zsíroskenyérre ítéli a családot, az javaslom, inkább maradjon távol a BMW-ktől. A 12 literes városi fogyasztás is olyan, amin egy két-három literes hathengeresnél nem kell nagyon csodálkozni. Ha ez fáj - és ezt ne vegye rossz néven - akkor nem önnek valók a régi BMW-k. Annyi út vezet a boldogság felé, nem biztos, hogy BMW-vel kell végigmenni rajta.
Sokaknak nem nyűg, hanem boldogság foglalkozni az autóval. Leveléből viszont azt érzem, ön nem ezek közé tartozik. Akár E36-ost, akár E46-ost választ, költenie kell majd rá, nem kérdés. Az E36-osra valószínűleg kevesebbet, de gyakrabban, az E46-osra inkább többet, de ritkábban.
Ha nem tud szabadulni a gondolattól, egymilliós keretből én inkább egy kivételesen jó állapotú E36-ost keresnék, hogy válaszoljak a kérdésére is. Nem lesz könnyű, mert főleg a hathengereseket általában nem templomba járásra használják, de kellő türelemmel és egy jó szakértő segítségével mindig lehet találni egy valóban megkímélt példányt. Ha rászánja magát a vásárlásra, tegyen félre mondjuk kétszázat a váratlan meglepetésekre, így az első hónapokban legalább nem fog kifutni a költségvetésből.
Nincs varázsgömböm, nem tudhatom mit hoz a jövő önnek és kis világunknak, de egy egészen másik szemszögből nézve lehet, hogy később egyre kevesebb esélye lesz arra, hogy ilyen autóval járjon. Pont ma reggel ment el előttem egy srác egy E30-assal, félreismerhetetlen sorhatos hanggal kürtölte bele a világba, milyen szép az élet. Arra kellett gondolnom, mekkora hedonizmusnak számít ma már egy hathengeres, hamarosan ki fognak kopni. Ezzel párhuzamosan egyre nehezebb lesz hosszú távon életben tartani a mostanában gyártott BMW-ket. Az aktuális 3-asban például már minden motor turbós, és csak a 35i hathengeres. Könnyen lehet, hogy a válasz a kérdésére most vagy soha.
Ezért is írtam az elején, hogy nem lesz egyszerű, de remélem, tudtam mondani néhány szempontot, ami segít a döntésben.
Üdv:
Stump András
