Ötvenéves az üzemanyagcellás autó

Az üzemanyagcellás hajtást szokás a jövő megoldásaként emlegetni, pedig az elv több mint 200 éve ismert, és az első működő kísérleti cella is elkészült már 1838-ban. Mégis csak az 1960-as évektől alkalmazzák a megoldást a gyakorlatban: a NASA műholdjaira fejlesztették ki az első használható példányokat. De már autóba is építettek ilyen hajtást, épp ötven éve.

Bár nem egyértelmű, hogy a General Motors Electrovan lenne az első üzemanyagcellás autó, ezt mutatták be először nagy nyilvánosság előtt. Egy eredetileg farmotoros, Chevrolet Corvair alapú GMC Handy-Van karosszériájába építették a hajtásláncot, amelynek a fejlesztésével egy 250 fős részleg foglalkozott két éven keresztül. A szuperkomplikált rendszer nem csak a hidrogént, de az oxigént is nagy nyomású tartályból juttatta az üzemanyagcellákba - ma erre már egyszerű levegőt használnak -, és közel 170 méternyi csövet tartalmazott. Nem csoda, hogy az eredetileg nyolcszemélyes kisbuszban csak négy fő számára maradt hely. Az üzemanyagcella teljesítménye 5kW – úgy 6,8 lóerő – körül volt, így az is szép teljesítmény, hogy az Electrovan 100-110 km/h csúcssebességet ért el. A hatótávolsága úgy 190 km körül volt.

A GM persze már akkor azt tervezte, hogy a Corvairbe építve szériában gyártja majd az út típusú hajtásrendszert, de hamar kiderült, hogy az üzemanyagcellák előállítása olyan nagy mennyiségű platinát igényelne, ami önmagában is gazdaságtalanná tenné a gyártást. Így még 1966-ban, miután körbemutogatták a sajtónak, az Electrovan projektet leállították, az autót magát pedig egy raktárban helyezték el, ahonnan elő sem került 2001-ig. Azóta felújították, és kiállítási tárgyként látható a GM saját múzeumában.

Azóta a General Motors is előrébb jár már az üzemanyagcellás fejlesztések terén – a legújabb bizonyíték erre a Chevrolet Colorado ZH2, amelyet a hadseregnek fejlesztettek ki – de a legkomolyabb eredményeket eddig a távol-keleti autógyártók érték el. A Hyundai, a Toyota és a Honda már szériagyártásra kész modelleket mutatott, és bár a felhasznált platina miatt ezek továbbra is kivételesen drágák, illetve a hidrogénkutak hiánya is hátráltatja a terjedésüket, egyre inkább úgy néz ki, ez lehet az egyik használható megoldás a belsőégésű motorok kiváltására.