Zuhannak a dízel-eladások Európában

A csökkenés 2011 óta folyamatos, de 2005 óta először fordult elő a tavalyi év során, hogy az eladott autók kevesebb, mint fele volt dízelüzemű. A dízeleket azonban nem a benzinmotoros autók térnyerése szorítja vissza.

A benzines autók részaránya ugyanis 45,8% volt 2016-ban, az újautó-eladások fennmaradó 4,7%-át a hibrid és elektromos autók adták. A villanyautók piaci részesedése már 2,1% Nyugat-Európában. A hibrid és elektromos modellek Európa legnagyobb részén azonban nem ennyire népszerűek, az eredményeket erősen torzítja, hogy Norvégiában az állam pénzügyi támogatása miatt lassan az eladott autóknak csaknem a negyede alternatív hajtású.

Összességében elmondható, hogy a dízelmotor még mindig népszerűbb, mint bármi más a piacon, de a fölénye csökken, hisz 2011-ben még az új autók 55,7%-át adták el ilyen motorral Nyugat-Európában. Ám a napjai így is meg vannak számlálva, a jogi háttér változása ugyanis egyértelműen dízelmotor-ellenesnek tűnik. Az idén szeptembertől a nitrogén-oxid-kibocsátást típusvizsgáztatáskor már az új WLTP szabvány szerint, valódi forgalomban mérik, ami a dízelmotoros autók drágulásához vezethet, és az európai károsanyag-kibocsátási határértékek további szigorodása is a dízelek háttérbe szorulása felé hat.

Alighanem ezek alapján született a jóslat, hogy 2020-ra a dízelmotorok aránya az eladásokban 30% körül alakulhat majd, annak ellenére, hogy a csökkenés eddigi üteme ezt egyáltalán nem támasztja alá. Ám mivel a dízelmotorok ellen ható szabályozás mellett a háttérben valódi villanyautó-forradalom látszik kibontakozni, a következő évek eladási számait hiba lenne a korábbi évek trendjeiből megjósolni.