Korábban már láthattunk néhány vázlatot a kupétetős, magas, levelibéka-zöld autóról, amely a gyáriak szerint magában hordozza a Škoda jövőjét. Nem csak egyetlen szempontból: egyrészt a csehek már a VW szabvány MEB villanyautó-padlólemezére építkeztek, másrészt a terep-kupé fazon hagyományos motorral is eljuthat a sorozatgyártásig, harmadrészt itt hallhattunk először a márka korlátozott önvezető képességekkel ellátott fedélzeti elektronikájáról.
A Vision E nevű tanulmány kicsit olyan, mintha eredetileg nem villanyautónak tervezték volna. Legalábbis erre utal, hogy megvan a hűtőrács helye, csakhogy kivágatlanul – a tervezők nyilván abban bíztak, hogy ez az apróság nem is tűnik majd fel a két fényes LED-csík mellett, amely az autó elölnézetét uralja. A LED-ektől eltekintve valahogy így képzelnénk egy Kodiaq kupét, és több mint valószínű, hogy ilyen is lesz, ha elkészül.
A maga 4,688 méteres hosszával, 1,924 méteres szélességével és 1,591 méteres magasságával nem is kicsi az elektromos prototípus, így nem is feltétlen indokolatlan a 306 lóerős, kétmotoros elektromos hajtáslánc, amely legfeljebb 180 km/h-val hajthatja az autót, viszont a nagyméretű, folyadékhűtésű Li-ion akkumulátorokkal elvben akár 500 km is megtehető egy töltéssel. Gyors töltéssel az akkucsomag durván fél óra alatt tölthető 80%-ig.
Akad azért jó néhány részlet, amelyek valószínűleg nem, vagy nem egészen ebben a formában jutnak el a szériagyártásig. Ilyenek a nyakló nélkül alkalmazott LED-füzéreken túl az egymással szembe nyíló ajtók, a három kijelzőből álló műszerfal-kialakítás, vagy épp a négy lebegő ülés. Ilyeneket évtizedek óta látni a tanulmányokon, de a legtöbb ilyen megoldás túl drága vagy célszerűtlen a gyártáshoz. Nem egyértelmű, hogy ezek közé a megoldások közé tartozik-e a Škoda önvezető rendszere. Többet tud ugyan, mint bármelyik ma kapható robotpilóta – az önállósági szintje 3-as a lehetséges öt szintből – de szokatlan szituációkban még a sofőr döntéseire hagyatkozik. Emiatt nemigen érdemes mellette újságot olvasni, viszont van rá esély, hogy akár néhány éven belül a szériagyártmányokban is megjelenjen.
Azt mondanánk, jövőképnek a Vision E egy picit talán földhözragadt, de talán épp ezért könnyű elképzelni, hogy három-négy éven belül megvalósul – és talán épp ezért passzol jól a Škoda célszerűséget sugalló márkaarculatához.
