Válság volt, persze, tönkrement a szegmens, tudjuk. A Chevrolet-nek vagy a Fiatnak sem megy túl jól mostanság, mégis, mindezek ellenére olyan, mintha a Suzuki szánt szándékkal nem akarna teljesíteni. Vagy csak a magyar piac nem érdekli őket különösebben.
A válság okát nagyjából mindenki ismeri: a bankok hitelt adtak minden embernek, akinek két füle volt. Versenyeztek egymással, egyre kedvezőbb feltételeket teremtettek a hiteleseknek, de még így is dübörgött a biznisz, hiszen a hitelek java jelzáloghitel volt, így ha az adós fizetésképtelenné vált, csak elvették, majd eladták az ingatlanját, ezzel meg is oldották a problémát.
Aztán 2008-ban a Lehman Brothers bedőlésével – Soros György szerint – a második világháború óta legmegrázóbb jelzáloghitel-válság vette kezdetét Amerikában és villámgyorsan söpört végig a világon, egész nemzetgazdaságokat rántva magával. Az események alapvetően és végletesen megváltoztatták a bankok hitelezési gyakorlatát és kiszárították a hitelpiacot.
A sérülékeny, súlyos költségvetési és fizetési mérleghiánnyal küzdő magyar gazdaságra fokozott erővel csapott le a hitelválság, nem euróövezeti tag lévén a jelentős devizaleértékelődést is magával hozva. Ez azért volt nagyon nagy baj, mert a hazai lakosság a magasabb forintkamatok elől menekülve döntően külföldi pénzben, főleg svájci frankban adósodott el. Az árfolyam elszabadulásával a 145 forintos frank egyszeriben 180-190-200 forintra ugrott, így a forintban kifejezett adósságok és havi törlesztőrészletek drámai módon és rettentő gyorsasággal növekedtek.
Miután az autóvásárlásban is a deviza alapú hitelezés vált uralkodóvá, a tartozások árfolyamváltozás miatti súlyos megnövekedése megoldhatatlan helyzetet teremtett nagyon sok adós számára: a havi törlesztőrészletek nagy tömegek számára lettek vállalhatatlanok, ráadásul a hitel fedezetét jelentő autók értéke egyre jobban elmaradt a fennálló tartozástól. Mindezek okán az autó eladása, kisebbre/olcsóbbra cserélése sem jöhetett szóba. A hitelesek 8–10 évre bebetonozódtak korábbi szerzeményeikbe, ezzel pedig befagyott az autópiacot éltető használtautó-beszámítási lehetőség.
A Suzuki és a válság
Mielőtt elkezdünk foglalkozni azzal, pontosan milyen hatással volt a válság a Suzukira, nézzük meg, hogyan nézett ki a magyar piac régen és most. A Suzuki mindig is borzalmasan erős volt, irreálisan nagy szeletet hasított ki a közös tortából. Már a kilencvenes években övé volt a piac 20 százaléka – 25,4 volt a csúcs 1999-ben –, és ezt a csontot nem is eresztette el 2008-ig, csak pár százalékos megingásai voltak.
A piac eloszlása persze abszurd volt, fejlettebb társadalmakban a 20%-os részesedés példátlan, általában 4-5 gyártó van a csúcson 10-10%-kal, őket követik a többiek. Magyarországon a szocializmust követően elég lassan állt be a piac, hiszen 2001-ben még a Suzukinak 19,4, de az Opelnek is 15,3%-a volt, sőt, még 2008-ban is a Mi Gyártónk uralta az eladások 16,2%-át. (Tavaly a Ford vitte a pálmát 11,84%-kal, az Opelnek 10,81, a Skodának 10,1, a Volkswagennek pedig 9,82 jutott.) De a válság keresztbe tett a Suzukinak. Bár erre vonatkozó pontos adat nincsen, becslések szerint nagyjából vásárlóik 80%-át veszítették el a hitelmizéria miatt.
Felmerül a kérdés, ha a válság megölte a hitelezősdit és a Suzuki ezért veszítette el a vevői javát, akkor hol hibáztak? Több ponton is.
