Szlovák rendszámom van, és nem félek használni

Nem félek, kezdi olvasónk a telefonban, bár bevallja, a munkahelyén dolgozó jogászokkal folytatott szeánszok ellenére még mindig nem tudja pontosan, vajon a kesztyűtartóba gyűjtött papírköteg elég lesz-e, ha egy igazoltató rendőr valóban elkezdi boncolgatni, jogosan vezeti-e a cége nevén lévő szolgálati autót.

Mivel a vállalkozás több országban is működtet telephelyet, a neve elhallgatását kérő T folyamatosan úton van. Évente simán összejön 80 ezer kilométer, amelyből 40 ezret tesz meg Magyarországon. A számok hallatán el is hisszük, hogy hozzá hasonlóan lehetnek még néhányan, akik az elmúlt év második felének kormányzati ötletdömpingje ellenére változatlanul Szlovákia, vagy más EU-s ország rendszámával autóznak, hiszen erről is szól az Európai Unió, legalábbis elvileg. Statisztika nincs, ezért legyenek ők mondjuk, egy nehezen fogyatkozó, több ezres csoport tagjai.

Nem tévedés, több ezer érintett autósról volt szó akkor is, amikor a parlament tavaszi ülésszakának végén kitalálták, hogyan lehetne visszaszorítani az illegálisan használt külföldi rendszámok mennyiségét. A rendőrség szerint eddig, minden európai uniós törekvés ellenére, a hatóságok nem jutothattak hozzá a külföldi rendszámú autók adataihoz. Így többnyire behajthatatlanok maradtak a közlekedési szabálysértések, akár magyar, akár külföldi volt az elkövető.

Az Európai Parlament éppen a magyar elnökség végén tárgyalta, és a fogadta el azt a javaslatot, amelynek nyomán, talán 2013-tól, indokolt esetben az egyes tagországok rendőrei is hozzáférhetnek majd más országok nyilvántartásához. Így a bírságcsekk akár a tulajdonos külföldi címére is eljut, persze, mint utólag megtudtuk, ettől még az egyes országok hatóságainak nem lesz joguk azt idegenben behajtani.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal emberei jelentős, akár milliárdos adóbevételre számíthattak, ha hittek az ambiciózus kormányzati előrejelzéseknek. A renitensek számára belengetett bírságok 100-tól 800 ezer forintig terjedhetnek az autó kategóriájától, illetve attól függően, hogy magánkézben, avagy cég tulajdonában vannak-e. A rendőrök igazoltatás során az autó okmányait is visszatarthatják, amíg a tulajdonos/üzembentartó nem tisztázza a helyzetet, vagy dönt mégis a honosítás mellett.

A fenyegetés T-t is elgondolkodtatta. Most mégis azt állítja, nincs takargatnivalója a magyar hatóságok előtt. Valódi tevékenységet folytat a szlovákiai telephellyel is rendelkező vállalkozás, amelynek dolgozik, így a BMW-n is jogosan van helyi rendszám.

Röhejes hangulatkeltésnek tartja, hogy az Európai Unióban egy ország a külföldi, de zömében mégiscsak uniós államból származó rendszámmal közlekedő autókra és autósokra vadászik, ebből remél többletbevételt, és ezért akár még azokat is rendszeresen megállíthatja, akik csupán a szervezeten belül érvényes, szabad kereskedelmi tevékenységek egyikét folytatják, illetve egyszerűen átutazóban vannak Magyarországon.

Ismételjük meg még egyszer. Olvasónk, csak Magyarországon, évente negyvenezer kilométert autózik 2007-es évjáratú BMW 530xd-jével, és eddig egyszer sem igazoltatták az állítólagos razzia kezdete óta. Hiába csökkentették január elsejétől a korábbi összeg töredékére a regadót, nem tervezi, hogy itteni rendszámot vált ki, hiszen ez nem csak a honosítás, de az üzemben tartás költségei miatt sem érné meg.

Adatrajongók, figyelem! T autójára évi 970 euróért olyan casco-biztosítási csomagot kínált a Generali szlovák kirendeltsége, amelyben 160 eurós önrész szerepel, és műszaki hiba esetén ingyen küldik a trélert. A javítás idejére kategóriaazonos csereautót adnak, vagy legrosszabb esetben egy Octaviát – folytatja. Ezzel még nincs vége, Szlovákiában nincs cégautó-adó, amely itthon havi 22 ezer forint lenne a BMW-re. A kötelező felelősségbiztosítás díja is alacsonyabb, mint nálunk, teljesítményarányos gépjárműadót pedig egyáltalán nem kell fizetni, sorolja érveit.

T-nek egyébként nem ez az első szlovák rendszámot viselő autója. A korábbi szintén egy régebbi, de ugyancsak az E60 szériából való 5-ös BMW volt, de azt néhány éve, talán a magas futásteljesítmény miatt lecserélte a mostanira. Kiderült, az átírási költségek sem vészesek odaát, továbbá az időszakos műszaki vizsga és az eredetiségvizsgálat költségei is alacsonyabbak, mint nálunk.

Olvasónk tehát tovább autózik, de bevallja, azért nem várja túlságosan az első igazoltatást. Munkája miatt ezután sem teheti meg, hogy elkerülje Magyarországot. Figyelemmel kíséri a jogszabályváltozásokat, valamint az autózás költségeinek átalakulását. Egyszer, még a régebbi 530-as idején, eljátszott a honosítás gondolatával, de végül kapott egy magyar cascós árajánlatot. Abban 65 ezer forintos havidíjért kínáltak a szlovákiaihoz hasonló szolgáltatásokat, így ejtette az ötletet.

Maradt tehát a szlovák rendszám, amely hamarosan mégis lekerül az autóról, hogy átadja a helyét egy osztráknak. Ehhez egy ottani lakcímkártyára is szüksége lesz T-nek. Ennek kiváltása ingyenes, és mivel a cégnek ott is van telephelye, az autó forgalomba helyezésével sem lehet probléma, de erről még gyűjtik az információkat olvasónk munkatársai.

Hogy megtudjuk milyen eredménnyel zárult a nyár közepétől december végéig tartó, 50 százalékos regadó-kedvezménnyel kecsegtető hazai akció, ismét megkerestük az ügyben leginkább érintett hatóságokat, a regisztrációs eljárásokat lefolytató Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), illetve az Országos Rendőr-főkapitányságot.

Amíg a válaszokra várunk, emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a NAV október 21-i összesítése szerint három hónap alatt körülbelül 180 millió forint folyt be az kedvezményes regadókból, és mindössze 983 esetben ítélték meg a kedvezményt a kérelmező autótulajdonosoknak. Elutasított kérelemről is tudunk: előfordult, hogy az autótulajdonos azért nem kapta meg a kedvezményt, mert a magyarországi honosítási eljárás kezdete előtt vonatta ki a forgalomból külföldön az autót. A magyar gépezet lefagyott attól, hogy azon már a külföldi kiviteli- és nem a forgalmiban szereplő eredeti rendszám volt az eljárás megindításakor.

Persze erre a problémára is van megoldás. Vissza kell vonulni, újra forgalomba kell helyeztetni az autót külföldön, majd behozni, kivonatni, végül itthon ismét jelentkezni a vámhatóságnál. Egyszerű.

Időközben, főként a jobb környezetvédelmi osztályba sorolt autók esetében jelentősen csökkentették a regisztrációs adót. Így aki most honosít, sok esetben amúgy is kevesebbet fizethet, mint eddig, feltéve, hogy bármit is komolyan vett abból, amit az elmúlt hónapokban hivatalos forrásokból hallani lehetett a Magyarországon használt külföldi rendszámos autókkal kapcsolatban.

Már tudjuk: akik a korábbi fenyegetések, illetve a kedvezmény hatására csak legyintettek, nem mind adócsalók. Lehet, hogy T-hez hasonlóan cégkivonattal, ügyvezetői meghatalmazással, illetve egyéb okiratokkal autóznak. Mindkét csoportra igaz, hogy tagjai valószínűleg számoltak, mielőtt a külföldi rendszám mellett döntöttek, de csak az egyikben vannak olyanok, akik tilosban járnak, és röhögnek, amikor közteherviselésről, mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyekről, sebességhatárokról hallanak. Hogy hányan lehetnek? Több ezren. Vagy nem, de ez talán soha nem derül ki.

A folytatásban hamarosan bemutatjuk egy olyan autós esetét, aki úgy döntött, magyarra cseréli autója külföldi rendszámát. Mivel a honosítási procedúra még csak most kezdődik, feltérképezzük az összes magyarországi és külföldön szükséges teendőt. Egyúttal várjuk minden olyan olvasónk levelét, aki kitart külföldi rendszáma mellett, már elindította a honosítási eljárást, vagy már magyar rendszámmal használja autóját.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!