Több ezer kötelezőt mondtak fel
Ki olvas szerződési feltételeket, amikor új kötelező biztosítást köt? Valószínűleg nem sokan, pedig az apró betűs részben szerepelnie kell, hogy nem csak a biztosítottnak van joga egy jobb ajánlatért faképnél hagyni a biztosítót, de évente legalább egyszer a társaság is felmondhatja a szerződést.
Évi négyezer szerződést mondanak fel a túlzott kockázat miatt a CLB Független Biztosítási Alkusz becslése szerint. Németh Péter, a cég munkatársa hozzáteszi, ez nem sok, hiszen csaknem négymillió gépjárműre kell kötelező biztosítást kötni Magyarországon. Aki most vásárol járművet, és köt új szerződést, az a következő év azonos időszakában válthat majd biztosítót, míg a döglött autókereskedelem miatt a többség számára továbbra is marad a november elejétől végéig tartó átkötési kampány. Az évvégi kampányban körülbelül 550 ezren éltek az átkötés lehetőségével.
Amikor valaki a szerződési fordulónap környékén új ajánlatok után kajtat, csupán a biztosítási díjat nézi. Az átkötők száma folyamatosan csökken, a nagy árletörések korszaka véget ért, jövőre legfeljebb további 6 százalékos átlagos díjcsökkenést várnak a szakértők. A társaságok az elmúlt években úgy terelték maguk felé az autósokat, hogy mostanra pontosan tudják, kik azok, akik jobban terhelhetők a magasabb díjakkal, és kik fogják szinte biztosan felmondani szerződésüket.
Akik évek óta nem váltottak, azokat a biztosító inaktívnak tekinti és ezen elég sok pénzt keres. Őket nem zavarja, hogy a bónuszfokozatuk emelkedése ellenére esetleg magasabb díjat kell fizetniük, mint az előző évben. Talán meg sem nézik az évforduló környékén kapott indexlevelet, melyben a következő évi díj szerepel. Köztük sokan soha nem okoznak balesetet, vagyis kis kockázatot jelentenek, nekik nem is mondanak fel. Pontosan ők azok, akiknek fel sem tűnik, hogy akár a jelenlegi biztosítónál újrakötött szerződéssel is spórolhatnának egy keveset.
A kis és közepes társaságok, akik az elmúlt években túlnyerték magukat, vagyis rendkívül alacsony díjaikkal tömegesen vonzották az új ügyfeleket, idővel kénytelenek megemelni díjaikat, és ezzel hátrébb sorolni magukat az árversenyben. Erre az évközi díjhirdetés lehetősége is alkalmat ad, mellyel egyben kompenzálni tudják a kifizetésekből származó veszteségeik egy részét. Így küzdenek az ellen, hogy a rendkívül alacsony biztosítási díjak összessége nem fedezi az éves kárkifizetéseket, ezért más biztosításokból származó bevételeikből kell azt fedezniük.
Logikus volna, hogy a szerződésfelmondás csak akkor kerüljön szóba egy biztosítónál, ha az ügyfél nem fizet, de ez nem így van. Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöke szerint a nem fizető autósokon kívül olyan eseteket is regisztrálnak az alkuszok, amikor a biztosítónak egyszerűen nem éri meg megtartani ügyfelét, ezért egyoldalúan felbontja a szerződést. Papp Lajos nem mer becslésekbe bocsátkozni, de hozzáteszi, egyszerű adminisztrációs hiba miatt is mondtak már fel szerződést kicsit sem renitens ügyfélnek.
Minden biztosítónál belső elvek döntenek a szerződésbontásról. Például meghatározzák, mekkora az az összeg, amelynek kifizetése után felmondanak ügyfelüknek, de az évente több saját hibás káreseményt felhalmozók, akik ittasan okoztak balesetet, és akiknek balesete után magas kártérítést kellett fizetni, szintén számíthatnak a szakításra. Az autós ilyenkor egy évig nem köthet új szerződést ugyanazzal a biztosítóval, de a harminc napos felmondási idő alatt bőven találhat megfelelő ajánlatot a többinél.
A felmondások számát gyarapíthatja a biztosítási díjak évek óta tartó csökkenése. Az idei kampányidőszakban az átkötések során megállapított átlagos éves kötelező-díj 14 ezer forint, míg a reális összegnek valahol 20 ezer körül kéne lennie, miközben már egy egyszerű koccanással is sokszázezres kár keletkezhet.
Az FBAMSZ elnöke nem tart attól, hogy az alacsony díjak a kárrendezési színvonal romlásához vezethetnek, de attól igen, hogy az adminisztráció pontatlanabbá válhat. A késve, vagy egyáltalán nem kiküldött csekkek ugyanakkor nem jelentenek kibúvót a felmondások alól. Ezért minden esetben az autós érdeke, hogy az adott időszakra befizesse a kötelezőjét. Akinek nem fizetés miatt mondanak fel, és fedezetlenné válik, a kimaradt időszakra fedezetlenségi díjat kénytelen fizetni, ami a normál biztosítási díj négy-ötszöröse.
Alapvetően jó irányban változik a biztosítási törvény. Az alkusz-szövetség elnöke annak ellenére optimista, hogy a központi kártörténeti nyilvántartásról tavaly kiderült, több százezer autós bónuszadatait hibásan tartalmazza. Ez a szám mostanra néhány ezerre csökkent, és a javulást segíti, hogy már minden autósnak egyedi, személyre szóló azonosítószáma van a központi nyilvántartásban. Ez a változás néhány éven belül elvezethet oda, hogy ha egy tulajdonosnak több jármű van a nevén, azokon ugyanolyan bónuszfokozat legyen érvényben, és ne kelljen minden újabb autó, vagy motorkerékpár vásárlásakor A0-ról kezdeni a díjcsökkentő bónuszok gyűjtését.
Akinek éppen pénteken mondták fel a kötelező biztosítását, február 5-ig köthet majd új szerződést. Jól teszi, ha egy összegben fizeti ki az éves díjat, mert úgy még olcsóbb, és nem felejti el majd az évközi csekkeket sem. Ha magas fenntartási költségek, és üzemanyagárak miatt lassabban vezet, és nem okoz túl nagy kárt, talán nem is mondják fel a szerződést a következő évfordulóban.
