Gázolt a politikus, börtönt neki?

A 444.hu szerint a balesetet okozó képviselő egy éve a közúti balesetek szigorúbb büntetését szorgalmazta, és kérdést intézett Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez. A kérdés így szólt: Tervezi-e a kormány szigorítani a figyelmetlenségből, gondatlanságból elkövetett közúti baleset okozásának büntetési tételeit? Milyen fórumon kérheti az úr – az általam is említett okokra hivatkozva – az ügy felülvizsgálatát? Ferenci, beadványában egy tragikus történet részleteit is megosztotta a miniszterrel. Abban a történetben is meghalt valaki, és a vétkes autós csupán felfüggesztett börtönt kapott.

Ki az, aki ép ésszel képes állítani, hogy pusztán az ostorcsattogtatástól kevesebb lesz a figyelmetlen autós? Egy neve elhallgatását kérő közlekedésbiztonsági szakértő szerint csak politikus lehet az illető, hiszen nincs komoly közlekedésbiztonsági kutatás, ami ezt a tézist támasztaná alá. Az Országos Rendőr-főkapitányság Baleset-megelőzési bizottságának statisztikái szerint az év első négy hónapjában tovább csökkent a halálos balesetek száma az országban, bár a gyalogosok és a biciklisek még mindig kiemelten veszélyeztetett csoportba tartoznak. Az április végéig regisztrált 3807 személyi serüléssel járó baleset hat százalékában voltak érintettek a gyalogosok, míg tizenhárom százaléknyi volt a kerékpárosok aránya. Ez vélhetően továbbra is így lesz a szakember szerint, hiszen ha a közlekedési baleset másik résztvevője valamilyen gépjármű, sérüléseik gyakran súlyosak vagy halálosak ebben a két csoportban.

A velem ez úgysem történhet meg logikájára a közlekedés témakörében is lehet politikát építeni, és valóban elvétve fordul elő, hogy épp a figyelmetlen autósokat börtönbe kívánó képviselő penderül át a figyelmetlenek közé egy elhibázott pillanatban. Ferenci Gábor pártja közleményben tudatta, hogy a képviselői mentelmi jogának felfüggesztését kérte, vagyis vállalja a következményeket. Szerencséjére a parlament tavaly nem döntött az általa feltett kérdésben, így most neki sem kell komolyan tartania börtöntől.

Vele nincs is több dolgunk, ugyanakkor érdekes, hogyan látja a konkrét eset mögött húzódó jelenségeket a közlekedéspszichológus. Bilkei Pál szerint háromféle autós alapkarakter jelenik meg leggyakrabban a hazai forgalomban. Az első típus biztonságra törekszik, és autóját csupán közlekedési eszköznek tekinti. Ők okozzák a legkevesebb balesetet. A második csoportba tartoznak azok, akik bár nem vezetnek gyorsan, nem olyan rátermett sofőrök. Sőt, rájuk egyfajta szorongás jellemző vezetés közben. Hogy ezt oldják, a lehető legjobban a maguk képére igyekeznek formálni az autó külsejét és belső terét. Tőlük már érdemes tartani, pedig lassan vezetnek. A baleseteket többnyire éppen azok okozzák, akik ezt a lassúságot megelégelik, és bárhol, bármikor előzni akarnak.

A harmadik csoportba a domináns vezetők tartoznak, akik autójukkal is ki akarják fejezni felsőbbrendűségüket. Ezért ezek a vezetők minden közlekedési szituációban többet kockáztatnak, bevállalósak és minden baleseti, illetve szabálysértési kategóriában az ő magatartásukra vezethető vissza a legtöbb tragédia.

Bilkei Pál szerint a konkrét eset alapos ismerete nélkül felelőtlenség volna messzemenő következtetéseket levonni a képviselőre vonatkozóan. Azt azonban általános védekezésnek tartja, amikor egy halálos gázolás után a vétkes fél arra hivatkozik, hogy elvakította a szembe tűző nap, ezért nem vette észre időben az áldozatot. Az ok egyszerű: a szemkáprázást nem lehet utólag hitelt érdemlően igazolni vagy cáfolni, az ilyen esetek hatósági vizsgálata nehézkes.

A közlekedési pszichológus tévedésnek tartja, hogy a meglévő szabályok további szigorításával elkerülhetőek lennének az ajkaihoz hasonló tragédiák, vagyis nem a letöltendő börtönbüntetés veszélye javítana a közlekedési morálon. Az autósoknak pusztán azt kellene észbe vésniük, hogy mindig és mindenhol az útviszonyoknak megfelelően kell megválasztani a sebességet. Sokan hiszik, hogy ez elsősorban a burkolat állapotára és legfeljebb a forgalmi helyzetre vonatkozik, pedig ez tévedés. Valójában azt is figyelembe kell venniük, hogy ha szemből süt a nap, lassabban kell hajtaniuk, mint ugyanott, megfelelő látási viszonyok esetén. Ha kiderül, hogy ezt nem tették meg, büntethetők, vagyis nem kell szigorúbb jogszabály.

Bilkei felhívta a figyelmet, hogy a későbbi áldozat egy kilencvenkét éves, kerékpárját toló asszony, vagyis olyasvalaki, akiről valószínűleg nem váratlanul, minden előzmény nélkül került az autó elé. Ezért talán már az ütközés előtt felfigyelhetett volna rá a politikus, hiszen az idős emberek mozgása általában lassabb. Vagyis, ha valóban körültekintően, a szabályokat alaposan ismerve vezetett volna a képviselő, talán nem történik tragédia ma reggel, Ajkán.

A szakember a beszélgetés végén emlékeztetett, hogy az Európai Unió tagországaiban tíz éve indított közlekedésbiztonsági kampány célkitűzései itthon is érvényesültek. Mivel Magyarország az EU-s kampány kezdete után, 2001 helyett 2003-ban csatlakozott a törekvéshez, és 2015-ig tartott magának határidőt a statisztikák ötven százalékos javításához. Bilkei úgy látja, szemben a nyugati országok gyakorlatával, a magyar közlekedéskultúra kamaszkorát éli. Bármit meg lehet tenni, amit nem vesznek észre. Ezért az ajkaihoz hasonló tragédiák elkerülésének is az a leghatékonyabb eszköze, ha rendszeresebbé válnak a rendőri ellenőrzések, és itt persze nem a zsebre traffizásra gondolunk.

Így idővel eljuthatunk oda, hogy már nem a lebukás veszélye, és nem is a büntetés súlyossága miatt figyelnek majd jobban az autósok, hanem mert tisztában vannak vele, hogy egy rossz mozdulattal kiolthatják egy ember életét és ehhez még szemkápráztató reggeli napsütés sem kell. Elég, ha átérzik:valaki meghal, vagy megnyomorodik, ha figyelmetlenek.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!

Korábbi cikkünk a gyalogosbalesetekről.