Mi van, ha ráesik a ház az autóra?

2013.08.07. 17:54

Rekedten vijjog a sziréna a Pacsirtamező utcában, már merülhet az akkuja, feltehetően hajnal óta szól. A tűzoltók éppen uzsonnáznak, nyugalom van a Tímár utca sarkán, de a környéken ólálkodó, kíváncsiskodó, döbbent arcokon azért látszik, hogy mindenkit megérintett az eset. Hiába, felrobbant a sarki ház.

Öt perc múlva, amikor a markolós kihúzza a roncsot a törmelék alól, már nem hallom a szirénát. Mindig túlzásnak tartottam, amikor azt mondják, felismerhetetlenségig roncsolt autó, de erre a Peugeot 206-os kombira majdnem találó a kifejezés. A következő palacsintává lapított autó viszont tényleg az: már csak a szerkesztőségbe visszatérve tudom megállapítani a fotók alapján, hogy egy Audi A6-os lehetett még tegnap este. Most már inkább csak fémhulladék.

Örülök, hogy nem állt ott az autóm. Akinek igen, az nem sok jóra számíthat, mondja a Dekra Expert műszaki szakértői iroda munkatársa, akit felhívtam, hogy megtudjam, kárrendezési szempontból mi a helyzet ilyenkor. Először mindenképpen meg kell várni, hogy kiderüljön, mi történt és hogyan, csak akkor lehet megállapítani, kit terhel a felelősség - világosít fel a szakértő.

Ha tényleg gázrobbanás történt, ahogy azt sokan feltételezik, könnyen lehet, hogy a károkat a társasház felelősségbiztosításán keresztül lehet rendezni – amennyiben a sarokháznak van ilyen. De ha van is, és érvényes a káresetre, elnézve a pusztítást könnyen előfordulhat, hogy a kártérítési limit nem lesz elég. Ilyenkor általában megállapítják a teljes kárösszeget, és a károsultak között arányosan osztják szét a pénzt: ha mondjuk a teljes kár felét fedezi a limitösszeg, akkor minden tulajdonos kárának csak a felét tudja megtéríteni a biztosító. Vagyis csúnyán kibabrált a sors mindenkivel, akinek akár csak egy tégla esett az autójára.

De még mindig az a jobbik eset, ha a társasház felelős; a ronda helyzet akkor áll elő, ha kiderül, egy lakástulajdonosnak kellene fedeznie a kárt. Egy lakásra kötött felelősségbiztosítás limitösszege ugyanis általában sokkal alacsonyabb, szinte biztos, hogy ebben az esetben csak a teljes kár töredékét fedezné. Ellenben a pórul jártak megpróbálhatnák polgári peres eljárásban behajtani a kárigényüket a károkozóval szemben, de ez az összes fél számára igen kellemetlen helyzet. Arra még gondolni is rossz, ha a károkozó örököseire hárulna majd esetleg a felelősség.

Biztosítói szempontból egyébként hasonló a helyzet – még ha más is a nagyságrend –, mint amikor az ablakból esik ki valami az utcán parkoló autóra. Nem gondolnánk, de ilyesmi gyakran előfordul, mondja a Dekra szakértője, például amikor játszó gyerekek kidobnak az ablakon egy matchboxot. Ilyenkor, ha kiderül, hogy ki okozta a kárt, és mivel gyerekről van szó, nem tehető felelőssé, szintén a lakásra vagy személyre kötött felelősségbiztosítás nyújthat fedezetet. Más a helyzet, ha például vihar sodor le egy tetőcserepet vagy hó zuhan az autóra – bonyolult a biztosítási szakma. A Dekra szakértője mindenesetre azt javasolja a Tímár utcai robbanás károsultjainak, akinek van cascója, azon keresztül rendezze a kárt. A többieknek mindenképpen meg kell várniuk, amíg kiderül, ki vagy mi okozta a bajt.