Olajhamisítás: hogyan ismerheti fel az eredetit?
Furcsa egy ország ez a miénk. Maguktól születnek sajtónyilatkozatok, hogy minket márpedig nem érint a motorolaj-hamisítás problémája, közben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyamatosan nyomoz és leleplez, ráadásul készül az új jövedéki törvény, hogy legalább egy kicsit nehezebbé váljon a bűnözők dolga.
Napokkal a magyarországi motorolaj-hamisításról szóló első cikk megjelenése után kaptunk egy közleményt a Shelltől. Azt írják, csak tiszta forrásból származó, kiváló minőségű motorolajokat forgalmaznak, elsősorban a benzinkutaknál. Beszerzési rendszerűk szigorú, ezért mindenki bátran töltheti termékeiket az autójába. Erről a Shell kenőanyag-üzletágának vezetője nyilatkozott a cég PR-ügynökségének.
Mindez csupán kiragadott példa, hiszen bár több hivatalos forrásból megerősítették, hogy az országban nagy tételben palackozzák a pancsolt, fáradt, bizonytalan eredetű, motorkárosító löttyöket, a megkeresett olajcégek kivétel nélkül azt mondják, nem érintettek az ügyben. Hamisíthatatlan csomagolást használnak, illetve alaposan ellenőrzik szállítmányaikat.
Kicsit tovább kapirgálva a magyar olajforgalmazók honlapjain, megtaláltam a Filterabc nevű cég összeállítását. Innen tudtam meg, hogy a Castrol bizonyos termékein alkalmazott hologramos megoldásán és a Magnatec olajokon lévő, barázdás Feel me cimkén kívül több márka forgalmazója védekezik a hamisítók ellen.
A Mobil kenőanyagokat képviselő Lubexpert Kft. egyszerű, cimkés tanúsítványt ragaszt a flakonokra és kannákra, a Total szürke flakonjai közül a négy- és ötleteres kiszerelések hátsó felületén, kétoldalt barázdákat alakítottak ki, a termékek egyedi azonosítói aranysárgák, barnák, a kisebb csomagoláson lévő jelzések pedig feketék és újabban hologramos matrica is van rajtuk. Az ELF olajok flakonja kék, és bizonyos literes kiszereléseken, az EXCELLIUM NF 5W-40 1l és az ELF EVOLUTION SXR 5W-40 flakonján is megjelent a cég saját, hosszúkás hologrammatricája. A hazai importőrtől származó Total és ELF olajok kupakjára október 1-től ezen kívül záróhologram is kerül, mely megsérül az első nyitáskor. Így küzdenek az illegális újrapalackozás ellen. Természetesen ezúttal is igaz, hogy az olajkereskedők korábbi készleteiben még bőven lehetnek olyan flakonok és kannák, melyeken nincs ilyen zárómatrica, de ezek természetesen nem feltétlenül hamisak.
Közben ismét feltettem néhány kérdést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, hátha a legutóbbi levélváltás óta született eredmény a nyomozásban. Azt írják, ismét volt fogás, a nyomozók ezúttal nemcsak olajos flakonokat és hordókat találtak egy razzia során, de nagy mennyiségű, ismeretlen összetételű folyadékot is, vagyis nem motorolajat, amit akként akartak önökre sózni. Az anyag silány minőségűnek tűnik, teszi hozzá a NAV válaszadója.
A nyomozás jelenleg iparjogvédelmi jogok megsértése miatt zajlik. A folyadék silány, de a csomagolástechnika professzionális, márpedig a vevő először csak azt látja. Az érintett cégek jó hírnevének védelme érdekében olajmárkákat és típusokat ezúttal sem árult el a hivatal. A nyomozás a hamisításhoz szükséges eszközök és kellékek beszerzési forrásainak felderítésével folytatódik.
Öngól a hamisítók elleni küzdelemben
Régóta tudjuk, hogy az igazság nem fekete vagy fehér, jócskán játszik a szürke számtalan árnyalata is.
Másképp látja a helyzetet az importőr, a kereskedő és a végfelhasználó vásárló is. Anélkül, hogy vitatnám az olajhamisítás tényét, úgy gondolom, nagyobb az ügy füstje, mint a lángja. Ráadásul több különböző jelenség látszik alaposan összemosódni.
Ott van például az Európai Unió, amely biztosítja az áruk szabad áramlását – természetesen bizonyos feltételek betartása mellett. Ezeknek eleget téve azonban bármilyen kereskedő szabadon vásárolhat bármely uniós tagállamban, és azt továbbadhatja egy másikban. Anélkül, hogy az üzletben a célország importőrének részt kellene vennie.
Az persze az importőrnek forgalomkiesés, amelyet igyekszik valahogy visszaszerezni. Ennek kevésbé ügyes módja, ha az egyébként valóban létező olajhamisítási ügyet meglovagolva farkast kiált, és hologramozni kezdi a termékpalettát. Illetve annak csak egy részét, de ez a nem létező kommunikációból nem derül ki. Így az ügyfelek számára gyanús lesz MINDEN, ami nem hologramos. Az is, amit egyébként maga az importőr árul.
Ha ráadásul az importőr telerakta az országot a hologramos matricát ábrázoló reklámtáblákkal, majd saját maga az attól eltérő hologrammal forgalmazza az olajat, az már tényleg nagyon kellemetlen. Nem csupán neki, hanem a tápláléklánc minden egyes résztvevőjének, beleértve a vásárlókat is.
Mert a vásárló nem feltétlenül elégszik meg a PR-kommunikációval. Google-t ragad, vagy a piacon beszéli ki a vasárnapi répavásárlás közben, de a vége úgyis az, hogy a szóban forgó gyártó egyszerűen gyanús lesz. Hiszen neki csak annyi marad meg, hogy volt az a bizonyos kabátlopási ügy. Kerüli tehát a márkát, hiszen számtalan alternatíva marad, amellyel élhet.
Ez pedig mindenkinek rossz. Persze végül a hamisítóknak is, de legfőképp azoknak, akik a márka több évtizedes imidzsét felépítették Magyarországon. Beleértve persze magát az importőrt is. A Totalcar áruház honlapján további tanácsok olvashatók, a biztonságos vásárláshoz. (Prokop Gábor)
Elhatároztam, hogy ezután minden hónapban írok majd egy újabb levelet a NAV-nak, hátha így, morzsánként sikerül közelebb jutni a teljes igazsághoz.
A Shell és a NAV levele után ismét írt valaki. Egy távoli kolléga, aki olvasta a cikket. Leveléhez mellékelt egy Nemzetgazdasági Minisztériumból származó, egyelőre nem nyilvános törvénymódosítási előterjesztést. A minisztérium sajtóosztálya nem kívánt nyilatkozni, mivel a jövő évi adótörvényeket éppen ezekben a hetekben tárgyalja majd az országgyűlés. A munkaanyagból viszont kiderült, hogy a jövedéki törvény módosítását tervezi a kormány.
Óvatosan a benzinkúton
Addig, mintegy kiegészítésként annyit javasolnék mindenkinek, hogy a bizonytalan eredetű motorolajon kívül óvakodjon attól is, hogy autójába közvetlenül a leállítás után töltsenek olajat a benzinkúton, mondván, alacsony szintet mutat a nívópálca. Tipikus jelenet, hogy egyes benzinkutasok villámgyorsan próbálnak teljes szolgáltatást nyújtani az ipari kamerák kereszttüzében, míg az autós odabent fizet.
Bár a motorolaj meleg állapotban hígan folyik, a motor működése során bejárja a blokk teljes kenési rendszerét, így körülbelül a leállítást követő ötödik percben érdemes először kihúzni a nívópálcát az olajteknőből, mivel addigra alakul ki a reális olajszint. Ez a módszer autónként eltérhet, és tudjuk, bizonyos típusokban egyáltalán nincs is hagyományos nívópálca. Ezekben az esetekben az elektronikus érzékelő figyelmeztet, ha tölteni kell az olajat.
A javaslat szerint a jövő évtől a kenőanyagok kereskedelme is jövedékiadó-köteles lesz, ami szigorúbb ellenőrzéseket jelenthet. Hogy ettől változik-e majd a motorolajok ára, nem világos, ugyanakkor sokkal több adminisztratív teher hárul majd a forgalmazókra és szigorúbbak lesznek az ellenőrzések is. Aki illegális forrásból szerzi be készleteit, akár börtönbüntetésre is számíthat.
Az olajhamisítás nem csak nálunk és nem csak ettől az évtől okoz problémákat. Ha például megnyitjuk a Castrol szlovák oldalát, rögtön feljön egy közlemény. Felhívják a vásárlók figyelmét, hogy az Edge- és Magnatec-flakonokon keressék a hologramot, mert újabban elszaporodtak a csalások. És valóban, a benzinkutakon vásárolható termékeken ott is a matrica.
A cég honlapján ugyanakkor idézik a szlovák pénzügyminisztérium felhívását is. Azt írják, a közelmúltban a vámosok és az adóhatóság munkatársai háromszáz liter hamis motorolajat foglaltak le a zsolnai- és nyitrai járások autószervizeiben. A nyolc - véletlenszerűen - ellenőrzött javítóhely fele bukott meg. Ötvennégy ötliteres és tizenhat egyliteres flakonnal. Ne a mennyiséget, inkább az arányokat nézzék. A szervizek fele hamis olajat használt. Jó volna végre, ha a magyar hatóságok nem csak újságírói kérdésre válaszul tájékoztatnának a problémáról, hanem valamilyen hatásosabb módon, akár egy ilyen közleménnyel, és persze a mostaninál több konkrétummal.
Egy másik, szintén szlovák nyelvű oldal szerint 2012-ben ismeretlen eredetű Total Ineo 504/507-es olaj árasztotta el az ottani piacot, holott ezt a típust már évekkel korábban leváltották a Total Ineo Longlife típussal. Még így sem biztos, hogy hamis volt a Total címkéjével forgalomba hozott termék, csak éppen teljesen más piacokra, más specifikáció szerint készült. A fentiekből több következtetést is levonhatunk. Egyrészt, bizonyos cégeket meglehetősen váratlanul ért, másrészt nem magyarországi jelenségről van szó és nem csak egy-két márka érintett, harmadrészt nem minden olaj hamis ami olcsó. És végül: még mindig nem tudjuk, mekkora méreteket öltött az olajhamisítást Magyarországon. A folytatással hamarosan jelentkezünk.
